A "globális Dél": Kik ők és milyen célokat tűztek ki maguk elé? | #moszkvater


A BRICS-csoport bővülő tagsága szintén nagyrészt a országokból áll, ahol a koncepciója egy új, történelmi és civilizációs perspektívával is összefonódik, amely szembeállítja magát a Nyugattal, és a csoportjának keretein belül kap hangsúlyt.

Fotó:EUROPRESS/Thaer GHANAIM/PPO/AFP

A "globális Dél" nem csupán egy földrajzi megnevezés, oly annyira nem, hogy országainak jelentős része az északi féltekén helyezkedik el. Gyökere sokkal inkább gazdaságfejlődési különbségekben keresendő, és tulajdonképpen a hidegháború örökségének tekinthető. Ma jórészt azokat az országokat nevezzük "globális Délnek", amelyeket korábban - némiképp lekicsinylő módon - harmadik világként emlegettek, és amelyek sem a fejlett kapitalista országokhoz, sem a szocialista táborhoz nem tartoztak, hanem a két modell versengésének terepéül szolgáltak.

"Latin-Amerika és Afrika egésze, valamint Ázsia jórésze mindenképp az úgynevezett globális Délhez sorolható tehát, déli fekvése ellenére azonban nem sorolhatjuk ide Ausztráliát és Új-Zélandot, ahogyan a nyugati világ olyan hagyományos, földrajzilag Ázsiához tartozó szövetségeseit sem, mint Japánt, Dél-Koreát vagy Izraelt"

A legnagyobb rejtély Kína helyzete a "globális Dél" keretein belül, amely a fejlődő országok szövetsége, a G77-csoport révén is megmutatkozik. Ez a csoport, amelyet egykor az el nem kötelezett országok alapítottak, ma már 134 tagot számlál. Kína, mint a kelet-ázsiai óriás, részesnek tekinti magát a G77-ben, azonban Peking, a csoport politikai és anyagi támogatása ellenére, nem ismeri el a tagságát. Ennek következményeként a csoport kommunikációjában a "G77+Kína" kifejezés terjedt el. Bár Kína fejlődése számos hasonlóságot mutat a "globális Dél" többi országával, jelenlegi szerepe inkább védnöki és támogató jellegű, mintsem hogy egyenrangú tagként működne a csoportban.

A BRICS-csoport bővülő tagsága szintén nagyrészt a országokból áll, ahol a koncepciója egy új, történelmi és civilizációs perspektívával is összefonódik, amely szembeállítja magát a Nyugattal, és a csoportjának keretein belül kap hangsúlyt.

Egyedi megfogalmazásban: Ebben a kontextusban Oroszország, hasonlóan Kínához és gazdag történelmi örökségéhez, úgy tekint magára, mint ezen országok egyik kulcsszereplőjére. A "déli" országok Nyugattal szembeni múltbeli sérelmei és aktuális érdekellentétei pedig elegendő táptalajt nyújtanak ehhez a szerephez.

A "globális Dél" országai közé tartozik egy sor olyan feltörekvő nagy- és középhatalom, amelyek szintén ambiciózus terveket dédelgetnek a vezető szerep elnyerésére. Különösen Indiát, Brazíliát és a Dél-afrikai Köztársaságot érdemes kiemelni, hiszen ezek az államok dinamikusan fejlődnek és növelik befolyásukat a nemzetközi színtéren. Emellett a Közel-Kelet több országában, valamint Indonéziában is megfigyelhető a nemzeti tekintély növelésére irányuló törekvés, amely a globális hatalmi viszonyok átalakulásához vezethet.

"A vezető pozíciót elsősorban nemzetközi tekintélyként kell felfogni, nem pedig dominanciaként vagy hegemóniaként."

A "globális Dél" nem képez egységes tömböt, politikai agendájuk pedig éppen a nagyobb hatalmak (Egyesült Államok, Kína, Oroszország) közötti egyensúlyozás - a saját érdekeik mentén. Ehhez ma már egyre többüknek megvan a kellő súlya is, ahogyan azt a G20-csoport jelentőségének növekedése vagy az ukrajnai háború lezárása kapcsán a "déli" országok bevonására irányuló törekvések is jelzik. A gazdasági és nemzetközi politikai tendenciák pedig abba az irányba mutatnak, hogy ezen országok súlya a jövőben még tovább nő majd, és megkerülhetetlen tényezővé válnak a globális folyamatok alakításában.

Related posts