A szigor fokozódni fog.

- Amikor öt évvel ezelőtt elkezdtem a kormánybiztosi munkát, tudtuk a kollégáimmal együtt, hogy több ponton is be kell avatkozunk az állatvédelem ügyébe. Láttuk, hogy a korábbinál jobban kell segíteni az érintett civil szervezeteket, el kell indítani a társadalom állatvédelemmel kapcsolatos szemléletformálását és fel kell lépnünk az állatszaporítókkal szemben. Mindez azt is jelentette egyben, hogy nem kell tartanunk a törvények megváltoztatásától, ha szükség van rá.

A 2022-ben bevezetett új állatvédelmi jogszabály jelentős átalakulásokat indított el a területen. Sokan meglepődtek a váratlan fordulatokon, melyek nem csupán a jogi kereteket, hanem a társadalmi hozzáállást is érintették.

Természetesen! Íme egy egyedibb megfogalmazás: - Nyilvánvaló, hogy a magyar emberek különösen kedvelik az állatokat. Azonban az igazság az, hogy új büntetési rendelkezéseket vezettünk be olyan cselekményekkel kapcsolatban, amelyek korábban nem voltak szankcionálva. Mostantól nem csupán a viadalok szervezőivel szemben lépnek fel a hatóságok, hanem azokkal szemben is, akik nézőként részt vesznek ezeken a brutális eseményeken. Az eredmények magukért beszélnek: az állatviadalok száma gyakorlatilag a nulláig csökkent az országban, holott korábban meglehetősen elterjedt volt. Ezen kívül, a mérgezett csalétek kihelyezésével kapcsolatosan is változott a helyzet; ma már nem csak akkor indul eljárás a felelős ellen, ha az állat elpusztul, hanem maga a kihelyezés is bűncselekménynek minősül.

- Ezt a szigorítást most vezették be. Mely konkrét helyzetek ösztönözték önöket erre a lépésre?

- Már három véve is tudtuk, hogy nem állhatunk meg. Gyömrőn például állatkínzás folyt egy telepen. Az effajta bűncselekményt minősített esetté nyilvánítja az új, módosított törvény. Minősített eset az is, ha valaki menhelyen követ el hasonlót. Ő is súlyosabb büntetést kaphat mostantól. Vagy észrevettük, hogy a koldusmaffia szívesen alkalmaz kutyát is a kéregetéshez. Más jogszabályok tiltják a gyerekekkel való koldulást, úgy gondoltuk, meg kell tiltani a kutyákkal történő szánalomkeltést is. Azt láttuk, hogy akár tíz órán keresztül is ott fekszik az állat a kéregető mellett, mondhatni mozdulatlanul, étlen-szomjan. Ez állatkínzás, de már az ilyen koldulást is tiltja az új törvény; aki megszegi, szabálysértést követ el. Sajnos elharapózott az a gyakorlat is, hogy kisállatokat sorsoljanak ki különféle vetélkedők, versenyek győztesei között. Magyarán kap valaki egy kölyök vizslát, noha nincs rá felkészülve, azt sem tudja, mit kezdjen szegény kutyával.

A módosítások során fontos volt, hogy a kérdések, mint az elkobzás, az ingyenes örökbe adás és az állattartástól való eltiltás, egyszerűbbé és gördülékenyebbé váljanak. Érezzük a társadalom támogatását, hiszen az uniós statisztikák alapján bőven az átlag fölött állunk a társállatok tartásában. Tudatosítanunk kell, hogy az állatvédelem előmozdításához elengedhetetlen, hogy a jövőben sem riadjunk vissza a jogszabályok módosításától. Még akkor sem, ha Európában jelenleg a legszigorúbb állatvédelmi szabályozásokat alkalmazzuk.

- Ezzel együtt a magyar állatexport is Európa élvonalába tartozik. Ezzel mit kezd a törvény?

Sajnos elterjedtté vált az a gyakorlat, hogy a kutyakölyköket a nyolchetes életkoruk helyett akár már öthetesen is elszakítják az anyjuktól, csupán azért, hogy minél előbb eladhassák őket. Ez a jelenség ma már törvénybe ütközik, és bűncselekménynek számít.

Mekkora szankcióval sújthatják emiatt?

Az állatkínzás súlyos bűncselekmény, amelynek minősített esetei akár öt év szabadságvesztést is vonhatnak maguk után. Ezt a jogszabályt már 2022-ben bevezették, és célja, hogy megvédje az állatokat a kegyetlen bánásmódtól. Például, ha valaki szándékosan kínoz egy állatot, majd ezt a cselekedetet videóra veszi és megosztja a közösségi médiában, az súlyos következményekkel járhat. Nemrégiben egy felvétel terjedt el a közösségi platformon, amelyen egy macska felgyújtását mutatták be, ami még inkább felhívja a figyelmet az állatkínzás problémájára. Fontos, hogy komolyan vegyük az állatok szenvedését, hiszen kutatások igazolják, hogy akik képesek fájdalmat okozni az állatoknak, azok gyakran később embereknek is kárt okoznak. Ez a jelenség nem csupán az állatok védelméről szól, hanem egy figyelmeztető jel is, amely arra utal, hogy a tettes mögött súlyos pszichológiai problémák húzódhatnak. Az agresszió, amely az állatok ellen irányul, gyakran a személyes sérelmek, feszültségek és indulatok kivetülése, és ennek kezelésére sürgősen szükség van a társadalomban.

Beszélgetés során szóba kerültek az ebrendészeti telepek és a menhelyek. Milyen furcsa vagy szokatlan tapasztalatok merültek fel ezekkel kapcsolatban?

A kilencvenkilenc százalékuk valóban jól működik, azonban sajnos előfordul, hogy a telepeken vagy menhelyeken valaki rejtett szándékkal állatokat szaporít vagy kínoz, miközben hivatalos cégér mögé bújik. Gyakori, hogy egy telep önkormányzati támogatásokat kap, de sajnos ezeket nem a működésük javítására használják, így nem biztosítják az állatok számára a megfelelő körülményeket és gondoskodást.

Eddig a társállatokra helyeztük a fókuszt, de mi a helyzet a haszonállatokkal? Érdemes lenne jobban megvizsgálni, milyen szerepet töltenek be az életünkben!

A vadon élő állatokra és a házi kedvencek számára egyaránt szigorú és következetes szabályok vonatkoznak. A helyi hatóságok felelőssége, hogy a törvények betartását ellenőrizzék, így az állatvédelmi jogkör a jegyzőknél összpontosul. Ők figyelemmel kísérik a méntelepeket, lovas tanyákat és birkanyájak körüli eseményeket. Az állatvédelem alapelve, hogy minden állattartónak felelősséget kell vállalnia a gondozott állatokért. Ha valaki nem képes biztosítani az ehhez szükséges körülményeket, akkor érdemes megfontolnia az állat elengedését. Ez a felelősség természetesen a haszonállatokra is vonatkozik, hiszen ők is megérdemlik a gondoskodást és a jólétet. Ha az állatokat megfelelően tartják, az gyakran tízszeresen térül meg.

Nem is oly régen szörnyű, hátborzongató felvételek tűntek fel a képernyőkön egy titkos szaporítótelepről. Itt, ezen a területen talán a legnagyobb nyomást a csizma érzékelhető?

A szaporítók jelentik a legnagyobb kihívást az állatvédelem terén. Az emberek vagy törzskönyvezett állatot vásárolnak, vagy menhelyről fogadnak örökbe – ez a két legális opciónk. Az igazi probléma azonban a szaporítók tevékenységében rejlik. Amikor valaki egy cuki kölyökkutyát választ tőlük, gyakran sokkal olcsóbban, mint egy törzskönyvezett fajtát, nem is sejti, hogy hosszú távon milyen problémák merülhetnek fel, akár genetikai rendellenességek formájában is. Éppen ezért a törvény megtiltja, hogy állatvásárokon kutyákat vagy macskákat áruljanak. Ilyen helyeken a dobozban ülő aranyos kiskutya könnyen elcsábítja az embereket, akik érzelmi alapon hoznak döntést, és ezzel csak az illegális szaporítók üzletét támogatják. Fontos, hogy a társadalmat folyamatosan neveljük a felelős állattartásra – már az iskoláskor előtt, sőt akár már az óvodában is.

- Nyilvánvaló, hogy a helyzetet tovább nehezíti, hogy külföldi tenyésztők is megjelentek az ország területén...

Jelenleg nem létezik nemzetközi adatbázis az állattartástól eltiltott egyének számára; így ha valaki például Ausztriában megbukik, könnyedén átjöhet hozzánk, ahol folytathatja tevékenységét. Nemrégiben civilek segítségével sikerült rendőrkézre keríteni egy osztrák nőt, akinek több mint 500 kutyát foglaltak le az állatvédők. Komoly problémával állunk szemben: a drogkereskedelem után a kutyakereskedelem a második legjövedelmezőbb illegális üzletág.

- Miért maradt el a sokat emlegetett állatrendőrség létrehozása?

- Én például nem is támogatom az ötletet, mert éppen azt a civil kurázsit vennék ki a rendszerből, ami fontos része az állatvédelemnek. Aktívak, tevékenyek az állatszerető civil csoportok a szaporítók elleni harcban is. Figyelő szemeik nélkül sehol sem tartana ez a küzdelem.

- A folyamatos szigorítás tehát állandó jellemzője lett az állatvédelemnek. De hogy állunk a szabályok betartatásával?

- Nem akarom megkerülni a kérdést, de ezt nem lehet a politikusokon számonkérni, ők csak a jogi kereteket alkotják meg, a többi a Nébih, az állatvédelmi hatóság, a rendőrség és a bíróság dolga. A végrehajtás hatékonyságának növeléshez egyre nagyobb társadalmi nyomásra van szükség, ezt pedig a folyamatos felvilágosítás erősítheti fel. Tény egyébként, hogy ha valamit törvénybe foglalunk, akkor az a cselekmény hosszú távon visszaszorul, majd meg is szűnhet. Persze semmi sem megy egyik percről a másikra. Ma több mint 40-en ülnek börtönben állatok ellen elkövetett bűncselekményekért.

- Sok házi kedvencet hoztak magukkal az ukrán menekültek, ukrán civil egyesületek pedig gazdátlanul maradt kutyákat menekítettek Magyarországra. Mi lett a sorsuk?

- Segítettük őket a hazai civilekkel együtt, gondosan ügyelve arra, hogy kiküszöböljük az állat-egészségügyi problémákat. Híressé vált a Rambó nevű ukrajnai németjuhász esete. A harcok során megsebesítette a fejét és letépte az egyik fülét egy robbanás. Ide került, a rendőrök pedig örökbe fogadták. Ma már a BRFK kötelékében szolgál.