Ahol a romos bérházak és a szecessziós paloták egymás szomszédságában állnak, ott bontakozik ki a VIII. kerületi Józsefváros gazdag története. Ez a terület nem csupán építészeti sokszínűségével varázsol el, hanem a múlt és jelen találkozásának izgalmas me

Budapestet bemutató sorozatunk legújabb epizódjában úgy határoztunk, hogy a nyolcadik kerületet nem bontjuk le külön városrészekre. Józsefváros varázsa éppen a társadalmi, kulturális és történelmi sokszínűségében rejlik, ami igazán különlegessé teszi ezt a területet.

Józsefváros sokszínűsége és egyedi karaktere gyakran elhomályosul a körülötte keringő sztereotípiák és előítéletek által. A '90-es évek óta Budapest szegénynegyedeként és gengszterkerületeként él a köztudatban, ami miatt a turisták gyakran elkerülik ezt a területet, hiszen sokan csak annyit hallanak, hogy "no go zone." Pedig a magyar valóság igazi esszenciája sokkal inkább feltárul a nyolcadik kerület bérházai között, mint a Kazinczy utcai szórakozóhelyeken vagy a Budai Vár látványosságainál. A kerület hírneve és marketingje még mindig nem a legjobb, és sokak számára talán fel sem merül, hogy a Nagykörút másik oldalán elhelyezkedő terület is Józsefváros része. A Palotanegyedben olyan építészeti kincsek találhatóak, mint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a Magyar Nemzeti Múzeum, valamint 34 gyönyörű palota, amelyek egykoron az iparmágnások otthonaként szolgáltak. Érdemes felfedezni ezt a sokoldalú kerületet, ahol a történelem és a modern élet izgalmas keveréke várja a látogatókat.

Józsefváros az utóbbi években nemzetközi szinten vegyes érzelmeket ébresztett: az Animal Cannibals "Józsefváros" című rapszáma Kate McKinnon amerikai színésznő előadásában vált híressé a Saturday Night Live műsorban, ahol a kerületet Budapest gettójaként mutatta be. Ezenfelül a VIII. kerületi Palotanegyed nemrégiben a Time Out Travel magazin ranglistáján is megjelent, amely a világ legizgalmasabb városrészeit sorolja fel a jelenlegi trendek alapján.

A VIII. kerület, más néven Józsefváros, Budapest egyik legrégebbi városrésze, amely a belváros után következik. Eredetileg Pest városfalán kívül helyezkedett el, és a 18. század elején főként kertek, szántóföldek és majorok jellemezték. A terület betelepítése a 18. század második felében vette kezdetét, különösen a Pacsirtamező, Tavaszmező, Keresztúri út (ma ismert nevén Népszínház utca) és Rákos-árok közötti részen. Az 1740-es évek végén elkezdődött a kertövezet beépítése az Országút (jelenlegi Múzeum körút) mentén, majd az 1760-as években a kertövezet Üllői útra néző részén is megindult a fejlődés. A század második felében a József és Népszínház utca közötti szántóföldek parcellázása is elindult, ami hozzájárult a házak számának növekedéséhez. 1777-re Józsefváros lakossága már 3000-3200 főre, míg az épületek száma 425-re emelkedett. Mária Terézia 1777-ben jóváhagyta, hogy a kerület nevét a trónörökösről és fiáról, Józsefről (később II. József) és Szent Józsefről kapja, így lett a terület Józsefváros.

Az 1838-as pesti árvíz az akkori vályogházak nagy részét elpusztította, ezután csak szigorúbb szabályok betartásával, téglából és kőből húzhattak fel épületeket - az időszakot követően kezdett kialakulni az a mai eklektikus utcakép, ahol a romos bérház simán megfér egy szecessziós palota mellett.

Az etnikai sokszínűség fundamentumait már a 18. században megvetették, amikor a frankok, svábok, bajorok, szlovákok és rácok jelentős számban telepedtek le az akkor még falusias jellegű térségben. A nemzeti kisebbségek jelenlétét a korabeli utcanevek is megörökítették, mint például a Német utca, míg a szőlőtermesztéssel foglalkozó helyi szerbek emlékére az egykori Szőlőkert utca, amely ma Dankó utcaként ismert, kapta nevét. 1766-ban a városi tanács a külvárost két részre osztotta, a Kerepesi (Rákóczi) út mentén kialakult a Felső- (északi) és Alsó-külváros (déli), ahol Józsefváros is található.

Józsefvárosban számos gyár és munkáslakótelep épült, a 19. században a város egyik fontos ipari- és munkásnegyedévé vált. A kerületet számos társadalmi csoport lakta, majd az 1980-as évektől felerősödtek a szociális problémák, ami a kerület elslumosodásához vezetett.

A nyolcadik kerület az ezredforduló óta különféle fejlesztési és rehabilitációs projektek középpontjában áll, különösen a Corvinnegyed és a Palotanegyed térségében. Ennek eredményeként Józsefváros eklektikus arculata mára igencsak szürreális képet fest, ahol az omladozó homlokzatú épületek, az újonnan épített modern lakóházak és a grandiózus paloták egymás mellett találhatóak. A kerületbe irányuló jelentős beruházások és az ingatlanpiac fellendülése következtében az ingatlanárak drámai emelkedésen mentek keresztül, ami a marginalizált közösségek kiszorulásához vezetett a város szívéből a peremvidékekre. Ez a dzsentrifikáció nem csupán a lakhatási költségek drasztikus növekedésében, hanem a hipster kávézók és trendi bárok sorának gyarapodásában is nyilvánvalóvá válik.