A hatalom és a név összefonódása mindig is izgalmas téma volt. Neuman Gábor jegyzetei rávilágítanak arra, hogy aki uralja a szavakat és a jelentéseket, az képes formálni a valóságot is. Ez a kapcsolódás nem csupán politikai, hanem társadalmi és kulturális
Trump beiktatása során bejelentette, hogy a Mexikói-öböl innentől Amerikai-öböl néven fut, vagy lehet, hogy Amerika-öböl lesz a hivatalos elnevezés – ez még tisztázásra vár. Az Egyesült Államok iskoláiban mostantól így kell tanítani ezt a földrajzi egységet. De tényleg ennyire egyszerű a dolog? Hogyan reagál erre a világ többi országa? Mi a helyzet a térképészekkel és a földrajzot oktató tanárokkal? Képzeljük el, hogy Magyarországon egy földrajzórán a tanár is Amerika-öbölnek nevezi a térséget. Ezzel nemcsak a névadást fogadja el, hanem politikai állásfoglalást is gyakorol, hiszen ezzel jelezheti, hogy Trump politikáját támogatja. De vajon a diákok és szülők mit gondolnak erről? Eddig azt gondoltam, hogy az ilyen fontos földrajzi kérdéseket nem egyszerűen egy ország vezetője, hanem egy nemzetközi grémium, mint például az ENSZ, hivatott eldönteni. Trump azonban úgy döntött, hogy ez az ő joga, és ezzel a döntéssel a földrajzi elnevezések megítélését is megkérdőjelezi. Rendben van ez így? Nyilvánvalóan nem, de sokan csendben maradnak, mintha csak az elnök hangja lenne az egyetlen, ami számít. Talán tévedek, és a világ valóban így működik, de úgy érzem, hogy a földrajzi helyek nevének megváltoztatása nem csupán politikai játszma, hanem komoly felelősség is.
A nem részletezett meghatározások közvetett módon rámutatnak arra, hogy a 'földrajzi név' egy rendkívül sokszínű kategória, amely szorosan összefonódik a különböző nyelvekkel, kultúrákkal, történelmi korszakokkal és esetleg szakmai hagyományokkal. Ennek következtében a helynévtudomány (toponomasztika) teljes spektrumában nehezen körvonalazható. A leglényegesebb szempont az, hogy azt tekintsük földrajzi névnek, amit az adott közösség mint földrajzi nevet elismer.
Vagyis csupán attól függ, hogy Trump elnevezése polgárjogot nyer, hogy az ott élő, meg itt élő népek elfogadják-e. Ez természetesen idő kérdése, ami évtizedekig is eltarthat. Habár manapság a közösségi oldalak világában bizonyára gyorsabbak az elfogadások, meg az elutasítások is.
Trump bejelentette, hogy szándékában áll visszaszerezni a Panama-csatornát, amelynek átnevezésére még nem tett javaslatot, de nem lenne meglepő, ha Musk-csatornának hívnák, amennyiben Elon Musk hajlandó lenne jelentős összeget, akár több ezermilliárd dollárt is kifizetni érte. Ki tudja, milyen ambíciók vezérlik Muskot?
Grönland neve talán megérdemelne egy felülvizsgálatot, hiszen Vörös Erik, a híres viking felfedező, 982-ben "zöld földnek" titulálta, amikor a terület esetleg valóban zöldellő volt. Ma viszont a fehér hódította meg a tájat, és úgy tűnik, hogy a klímaváltozás sem hozza vissza az egykori zöldellést, csupán szürkévé változtatja a tájat. Talán Trump is megláthatná ebben a lehetőséget, ha szeretne kereskedni a névváltoztatással!
Friss hír, hogy a rákosrendezői területen, amit most Grand Budapestnek hívnak, lesz Trump-torony is. Trumpnak tetszik az ötlet, és Önöknek?
