Amerika bombázása valóban katalizátorként működhet a rezsim nukleáris fegyverkezési programjának felgyorsításában.

Az Egyesült Államok - némileg váratlanul - vasárnap hajnalban lebombázta Irán három kulcsfontosságú nukleáris létesítményét. A támadás hatásairól azóta is egymásnak ellentmondó hírek jönnek, viszont dél-koreai szakértők szerint messzemenő következményei lehetnek a csapásnak - írja a Radio Free Asia.

Az amerikai támadás Irán atomprogramjának kulcsfontosságú központjai ellen egyben figyelmeztetés is lehetett a világ más, szintén nukleáris fejlesztésében gondolkodó ország számára. A pusztító fegyverekkel már hosszú évek óta rendelkező Észak-Koreában viszont az elmúlt napok eseményei megerősíthetik, hogy folytatniuk kell a fejlesztéseket. Dél-koreai szakértők szerint Phenjan arra a következtetésre juthat, hogy a túléléséhez elengedhetetlen az atomfegyverek birtoklása, és fel is gyorsíthatják az újabb töltetek fejlesztési programját.

Észak-Korea nyilvánvalóan úgy véli, hogy az atomfegyverek birtoklása kulcsfontosságú lépés, különösen miután tanúja volt az Egyesült Államok légitámadásainak Irán nukleáris infrastruktúrája ellen.

- mondta Csong Szong-jan, a Szedzsong Intézet igazgatóhelyettese. Hozzátette, hogy az eset még ellenállóbbá teheti a rezsimet minden diplomáciai kezdeményezés ellen, amely igyekszik elérni, hogy szereljék le az atomprogramjukat.

Az észak-koreai külügyminisztérium korábban bírálta az Egyesült Államokat, mivel szerintük ez sértette az ENSZ alapokmányát, kifejezetten a szuverenitásra és a más országok belügyeibe való beleavatkozást emelték ki. Washington korábban diplomáciai úton többször igyekezett elérni, hogy Kim Dzsongun, a rezsim vezetője szerelje le a nukleáris fegyvert. A párbeszéd eddig nem hozott túl sok sikert, sőt, Phenjan éppen az atomtöltetek megerősítését célozza meg. Korábban ezt azzal indokolta, hogy "elkerülhetetlen a konfrontáció a legádázabb ellenséges országokkal". Bár azt nem fejtette ki, hogy pontosan mely hatalmakat címkézi fel ezzel, de közismerten Dél-Koreával és az Egyesült Államokkal ápolnak szélsőségesen rossz viszonyt.

Észak-Korea attól tart, hogy ha lemond atomfegyvereiről, Iránéhoz hasonló helyzetbe kerül, és nem fogadja el a jövőbeni atomfegyver-mentesítési tárgyalásokra vonatkozó javaslatokat

- mondta Csong, miközben egyedülálló gondolatait osztotta meg.

A diktatúra 2006-ban végrehajtotta az első kísérleti atomrobbantását, és azóta folyamatosan bővíti a birtokában lévő nukleáris töltetek számát. Akkoriban az Egyesült Államok akciója váltotta ki Phenjan válaszlépését; Irak lerohanása után a vezetés arra a következtetésre jutott, hogy elengedhetetlen a saját nukleáris arzenál kiépítése, hogy védelmet nyújtson az amerikai rakéták ellen. A legújabb eseményeket követően valószínű, hogy az észak-koreai vezetés arra a döntésre jut, hogy...

a jelenleginél jobban el kell majd rejteni és meg kell erősíteni a kulcsfontosságú létesítményeket, valamint akár új központok is létrejöhetnek.

A következő lépésben még fokozottabb figyelmet szentelhetnek az új képességek fejlesztésére, például egy atom-tengeralattjáró létrehozására.