Idén az őszibarack, a kajszi és a cseresznye ára a csillagokig emelkedik Magyarországon.

A tavaszi fagyok fokozódása mögött az éghajlatváltozás állhat, amely új kihívások elé állítja a természetet.

A "Tanú" című film emblematikus jelenetében a magyar narancstermesztés egyetlen gyümölcsét Pelikán gátőr gyermeke elmajszolja a nagy ünneplés előtt. Ha a dolgok így haladnak, könnyen lehet, hogy a magyar barack válik az új magyar narancsá, hiszen már csak néhány szeme éli meg a napfényt. A szóló szőlő, mosolygó alma és csengő barack mesebeli képekben élnek tovább, miközben a valóságban a gyümölcsök származásuk alapján éppen nem a magyar zászlót lobogtatják.

Az április elején bekövetkezett fagykár valószínűleg az elmúlt fél évszázad legnagyobb veszteségét okozta a gyümölcsösökben. Ennek következtében Nagy István agrárminiszter az ország egész területén vis maior eseményként ismerte el a helyzetet. Ez a döntés lehetőséget biztosít a mezőgazdasági kárenyhítési rendszerben részt vevő gazdálkodók számára, hogy május 31-ig kompenzációt igényeljenek az Államkincstártól. Azonban a gyümölcstermelők szakmai szervezetének vezetője figyelmeztetett arra, hogy a fagykár mértéke olyan kiugró, hogy egyetlen kárenyhítési alap sem tudna arra megfelelően reagálni.

Bár léteznek különféle technológiai megoldások a gyümölcsösök fagyvédelmére, az április 7-8-i időszakban tapasztalt fagyok olyan intenzívek voltak, hogy még a legjobb módszerek alkalmazásával sem sikerült teljes mértékben elkerülni a károkat – nyilatkozta Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet vezetője.

A kereskedelmi biztosítók a fagykárokra szinte már nem kínálnak biztosítási lehetőséget, mivel a kockázat mértéke túl magas. A bekövetkezés esélye annyira megnövekedett, hogy a biztosítók inkább elkerülik ezt a területet. Ezen kívül az állami kárenyhítési alapok sincsenek felkészülve arra, hogy a gyümölcstermelési szektor, amelynek értéke körülbelül 120 milliárd forint, ilyen mértékű, körülbelül 80 milliárd forintos kárt szenvedjen el.

A szakértők véleménye szerint a gyümölcstermesztők határozottan tapasztalják az éghajlatváltozás hatásait az elmúlt 5-8 év során. Ez a jelenség nem csupán óvatosan bekopogtatott az ajtójukon, hanem szinte berúgta azt. Furcsának tűnhet ez a megközelítés, hiszen a klímaváltozásról gyakran a globális felmelegedés jut eszünkbe, de valójában ennek a folyamatnak olyan következményei is vannak, amelyek szélsőségesebb hidegeket eredményeznek.

- Harminc évvel ezelőtt sem a jégkárok, sem a fagykárok, sem az aszálykárok nem ütöttek meg olyan extrém szinteket, mint amiket az utóbbi 5-10 évben látunk - mondta. A meteorológusok szerint a globális felmelegedés miatt lassul az Északi-sark feletti poláris örvénylés (polar vortex), ami ott tartaná a hideg légtömeget. Ez az oka, hogy ezek a hideg légtömegek március közepe és május közepe között lecsorognak. Nemcsak a Kárpát-medencébe, hanem akár Törökországba vagy Spanyolországba is. Idén például Törökországot is hasonlóan drasztikus fagykárok sújtották.

- A gyümölcstermelők többségének nem lesz egyetlen forint árbevétele sem. Márpedig az ültetvényeket művelni kell, jó kondícióban kell tartani, ha jövőre is termést akarunk. A hiteleket fizetni kell, a termelést - különösen a beruházási támogatásokkal érintettet - fenn kell tartani a pályázati kötelezettségek miatt, és a munkaerőt sem lehet az utcára tenni, mert soha többé nem kapjuk vissza - hívta fel a figyelmet Apáti Ferenc.

Az elmondottak alapján az utóbbi 10-15 évben folyamatosan csökkent a gyümölcstermelés Magyarországon, és aggasztó, hogy a jelenlegihez hasonló termőévek esetén ez a tendencia még inkább felgyorsulhat. A különböző időjárási viszontagságok elleni védelmi technológiákba való beruházás költségei a gyümölcsültetvények értékének kétszer-háromszorosát is elérhetik, ami azt jelenti, hogy az időjárás hatásai akár 3-4-szeresére is növelhetik a termelés költségeit.

A gyümölcskivitelünk folyamatosan csökken, mivel a piac egyre nehezen viseli el az árualap időszakos hiányát. Ezzel szemben a behozatal folyamatosan növekszik, hiszen a hazai piacnak szüksége van a lakosság ellátására. Ennek következtében hosszú távon a hazai gyümölcstermelés mind belföldi, mind külföldi piacokon veszít a versenyképességéből.

A szakértő véleménye szerint a jövő gyümölcstermelése kizárólag olyan ültetvényeken lesz fenntartható, amelyek rendelkeznek korszerű öntözési és fagyvédelmi technológiákkal. Különösen a cseresznye és a szamóca esetében elengedhetetlen az esővédő fólia alkalmazása is. Aki nem tudja biztosítani ezeket a feltételeket, annak jobb, ha nem is vág bele a gyümölcstermesztésbe!

Fontos, hogy alaposan megfontoljuk a termőhelyek kiválasztását – állítja Apáti Ferenc, aki úgy véli, hogy az államnak aktívan részt kellene vennie ebben a folyamatban, ahogyan azt a múltban is tette. A hetvenes és nyolcvanas években ugyanis egy szigorú fajtakataszter határozta meg, hogy melyik területen milyen növényeket lehetett termeszteni. A szakértő hangsúlyozza, hogy ma sem lenne tanácsos a termelőket szabadon engedni a különböző kultúrák termesztésében, és az állam rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek segíthetnek ebben, például a pályázati támogatások révén.

- Változások zajlanak, az kétségtelen, de az nem igaz, hogy Magyarországon ne lenne érdemes gyümölcsöt termeszteni - hangsúlyozta Goda Pál, agrárközgazdász.

Egyetért azzal, hogy a fajta- és fajválasztás során újra kell gondolni és jobban figyelembe kell venni a termőhelyi adottságokat, számolni kell a visszatérő fagyokkal, ugyanakkor azzal is szembe kell nézni, hogy a hagyományos, rég bevált módszerek tényleg nem biztos, hogy fenntarthatók.

- Egy korszerű fagyvédő rendszer beruházása akár 25-30 millió forintba kerülhet hektáronként, de akár 60 tonna alma megtermelését teszi lehetővé, ami visszahozza ezt a befektetést. Olaszország és Portugália elsivatagosodik, Belgiumban drága a munkaerő, mégis sikeres a gyümölcstermelés, mert a problémákra innovációval reagálnak. Belgiumban például az európai körtetermelés 18 százalékát állítják elő fele akkora területen, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg.

Felfedezték, hogyan lehet a gyümölcsfajtákat az optimális környezeti adottságokkal összhangba hozni, amelynek alapját egy tudásközpont, modern tárolási és csomagolási infrastruktúra, valamint erős piaci kapcsolatok képezik. Májusban például a hűtőházból olyan körtét lehet elővenni, mintha frissen szedték volna le a fáról. Ezen kívül a Lidlben is kapható májusban olyan alma 1190 forintért, amelybe harapva az édes íz mellett a gyümölcs frissességét is érezheted, pedig azt már tavaly szüretelték! Mindez a korszerű technológia csodájának köszönhető - emeli ki a szakértő.

- A német turisták megállnak a stand előtt, de nem vásárolnak, hanem átszámolják és le is fotózzák, mennyivel olcsóbb otthon a spárga - mesélte egy névtelenséget kérő kereskedő, aki 1984 óta árul zöldséget és gyümölcsöt egy fővárosi csarnok standján. Elmondhatnám nekik, ha érdekelné őket, hogy nálunk minden alapból 27 százalékkal többe kerül, és nyilván drágábban veszem a spárgát, mint a németországi Aldi, amely sokkal nagyobb tételben képes vásárolni, ezért jóval alkuképesebb - tette hozzá.

Szerinte a nemzetközi kereskedelmi láncokkal való versenyzés szinte lehetetlen feladat, hiszen ezek a nagyvállalatok sokszor alacsonyabb áron kínálják termékeiket, mint amennyiért ő a nagykereskedelmi piacon hozzájut. A 27%-os áfa pedig végképp megnehezíti a hazai termelők és kereskedők helyzetét. Ennek következményeként a magyar gyümölcstermesztők többsége inkább számla nélküli értékesítést választ, azonban számára ez nem kifizetődő, mivel ilyenkor nem csupán a beszerzési és eladási ár közti különbséget, hanem a teljes eladási ár után is meg kell fizetnie a forgalmi adót.

- A magyar gyümölcstermelőktől nagy százalékban nem kapok számlát, így hiába finomak a hazai gyümölcsök, számomra drágább a magyar eper számla nélkül, mint a görög, ami minőségben van olyan jó.

Mivel a termelőknek még alacsonyabb áron is nagyobb biztonságot jelent nagy volumenben, akár az egész évi termésre leszerződni, mint nagy költséggel a piacra járni és fizetni a sok ezer forintos belépési díjat, a nagybani piac is évről évre zsugorodik.

65 évesen elérkeztem arra a pontra, hogy már az is örömet okoz, ha a bolt havi költségeit gond nélkül tudom rendezni. A szakmánk sajnos a kihalás szélén áll, és a lányom, aki pénzügyi területen dolgozik, azt mondja, hogy már régóta be kellett volna fejeznem ezt a mesterséget. Ilyen a mai helyzetem, mint fővárosi zöldséges.

A hazai konzervgyártók és hűtőházak már évek óta küzdenek az alapanyaghiány kihívásával, amely különböző mértékben érinti őket – nyilatkozta Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke. Az utóbbi három év során nem tudták maximálisan kihasználni a rendelkezésre álló termelési kapacitásokat, ami akár 50%-os önköltségnövekedést is eredményezhet. Emellett a készletezés is súlyos anyagi terheket ró a vállalkozásokra, mivel a termelés előre tervezése megköveteli a megfelelő mennyiségű csomagolóanyag beszerzését. Ha azonban az alapanyagok jelentős része hiányzik, a beszerzett csomagolóanyagok feleslegessé válnak, ami újabb anyagi veszteségeket hoz magával. Ezen túlmenően, amikor az alapanyagárak emelkednek, a munkabérek is gyakran emelkednek, így a helyzet különösen bonyolulttá válik, mivel az áfatartalom harmadával növelheti az azonnali költségeket.

Ha valaki meg akarja szerezni a nyersanyagot, akkor szinte azonnali kifizetésekre van szükség. Azonban az elmúlt 30 évben hány feldolgozó tudta ezt anyagilag finanszírozni? Amikor egy összegben kell kifizetni másfél-két milliárd forintot, ami csak 12-15 hónap múlva jelenik meg a bevételi oldalon, akkor különösen lényeges, hogy ennek közel egyharmada áfa, amelyet, ha minden jól alakul, akkor is hatvan nap alatt térít vissza az állam. Ez komoly terhet ró a feldolgozókra, különösen a folyamatos hiányhelyzetben, amellyel már évek óta küzdünk.

A szakértő véleménye szerint a problémák megoldása nem csupán a magasabb árak bevezetésében rejlik, hiszen ez a fogyasztói kereslet csökkenéséhez vezethet. Az emberek ilyenkor hajlamosak kevesebb terméket vásárolni, vagy akár olcsóbb alternatívákra váltani. Sebesta Péter úgy látja, hogy a megoldás kulcsa a helyi nyersanyagháttér stabilizálása lenne, amelyhez állami támogatások révén lehetne hozzájárulni. A termelők ugyanis csak akkor fektetnek be valamibe, ha azt hosszú távon is jövedelmezőnek látják.

Az Agrárminisztérium legfrissebb tájékoztatása szerint az elektronikus kárbejelentő rendszerhez 2025. május 19-ig körülbelül 25 ezer hektárt érintően 3700 kárbejelentés érkezett. Az összes bejelentés közel 90%-a az április 6. és 11. közötti időszakban tapasztalt, országosan elterjedt és súlyos fagyhullám következményeként érkezett, amely számos területen -7 és -8 Celsius-fokig süllyesztette a hőmérsékletet, kivéve nyolc járást. Ezen kívül két további tavaszi fagykáresemény is említést érdemel: az egyik március 18. és 20. között, míg a másik május 10-én történt. Érdekes módon, noha a márciusi fagyhullám a meteorológiai szolgálat adatai szerint széles körben elterjedt volt, a hozzá kapcsolódó kárigények száma meglehetősen alacsony, mindössze körülbelül 700 hektárra vonatkozik. Ezzel szemben a májusban bekövetkezett, lokális jellegű fagykár, amely Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves vármegyékre korlátozódott, körülbelül 1400 hektárra terjedt ki.

A kárjelentett terület kétharmadán, összesen 17 ezer hektáron ültetvények találhatók. A legnagyobb részesedést az almafák képviselik, 6200 hektárral, ezt követi a meggy 3100 hektáron, majd a kajszi 2300 hektáron és a szilva 1500 hektáron. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye szenvedte el a legnagyobb károkat, itt 8600 hektár érintett, ami azt jelenti, hogy a kárjelentett területek közel egyharmada ebben a régióban található. Ezen kívül Hajdú-Bihar, Békés és Bács-Kiskun vármegyékben is jelentős, kétezer hektárt meghaladó károkat regisztráltak.