Hűha! Naponta fél kiló zöldség fogyasztása már ilyen árakat jelent? Egy magyar család számára ez szinte luxusnak számít - olvashatjuk a Pénzcentrum oldalán.

Ha a bélflóra egészségének kulcsszerepe van a hosszú élet titkában, ahogy a legfrissebb kutatások hirdetik, akkor a magyar családoknak érdemes alaposan átgondolniuk a pénzügyeiket. A napi fél kilogramm nyers zöldség fogyasztása elsőre vonzó és egyszerűnek tűnhet az egészség megőrzéséhez, de amikor a paprika, paradicsom és répa árainak alakulását figyeljük, a lelkesedés könnyen eltűnhet. Egy négyfős háztartás számára ez a "bélbarát" étrend évente majdnem 800 ezer forintot is felemészthet. Felmerül a kérdés: tényleg elérhető az egészség megőrzése Magyarországon, vagy csupán egy újabb luxuscikké vált?

A bélflóra egészségének megőrzése érdekében a szakértők ajánlása szerint napi fél kilogramm nyers zöldség fogyasztása erősen javasolt. Ez a mennyiség hozzájárul a megfelelő rostbevitelhez, és támogatja az emésztőrendszer zavartalan működését. Ugyanakkor sokak számára okozhat nehézséget ennyi nyers zöldség beiktatása a mindennapi étrendbe, legyen szó az előkészítésről vagy a költségekről.

A helyzet különösen figyelemre méltó, hiszen az utóbbi évek inflációs válságának hatására még a legszükségesebb zöldségek ára is az egekbe szökött. Ennek kapcsán egy érdekes gondolatkísérletet végeztünk, amelyben azt vizsgáltuk, hogy mennyibe is kerülne, ha valaki naponta fél kilogramm nyers zöldséget fogyasztana.

Az egyszerűség kedvéért most három alapvető, nyersen is ízletes zöldséget emelünk ki: a paradicsomot, a zöldpaprikát és a sárgarépát. A könnyebb számolás érdekében egy 30 napos hónapot alapul véve, arra jutottunk, hogy egy felnőtt ember ebben az időszakban körülbelül 15 kilogramm nyers zöldséget fogyaszt el egyedül.

A 15 kiló zöldség három különböző fajtája között oszlik meg, így könnyedén megállapítható, hogy a havi étrend egy főre vetítve 5 kiló paradicsomot, 5 kiló zöldpaprikát és 5 kiló répát tartalmaz. Fontos hangsúlyozni, hogy ez csupán a napi fél kiló nyers zöldségbevitelből áll össze...

Ahhoz, hogy meghatározzuk, mennyibe kerül egy átlagos ember számára fél kiló nyers zöldség havonta vagy évente, először is tisztában kell lennünk a zöldségek aktuális áraival. Például 2025 januárjában a sárgarépa kilója 512 forintot, a paradicsomé 1570 forintot, míg a zöldpaprika kilója egészen magas, 1760 forintot ért. Azonban nem ezeket az árakat fogjuk figyelembe venni a számításaink során, és most eláruljuk, miért döntöttünk így.

A rendelkezésre álló adatok alapján egyértelmű, hogy a paprika és a paradicsom ára rendkívül változékony, amelyet jelentősen befolyásol az idény jellegzetessége. Ennek fényében, a jelenlegi elemzés során a 2024-es évre vonatkozó átlagárakat fogjuk figyelembe venni. Érdemes megemlíteni, hogy 2021 és 2024 között...

De lássuk akkor a végső összegeket. Hogyha tehát a fentebb bemutatott 3 zöldségből szeretnénk egy hónapban megenni nyersen 5-5-5 kilót,

akkor egy hónapban átlagosan ez nekünk jelenleg megközelítőleg 15 530 forintba kerülne

A zöldpaprikáért átlagosan 6950, a paradicsomért 5850, míg a sárgarépáért 2730 forintot kellene kiperkálni. Ez a költségmennyiség egy évben 186 360 forintba kerülne. Viszont ez a számítás csak egy főre elengedő éves nyerszöldség-bevitelt jelent:

Ez azt jelenti, hogy egy négy fős családnak, ahol azért a két felnőttök kívül már a gyerekek sem kicsik majd 800 000 forintba kerülne csak a napi fél kiló nyers zöldség bevitele. Ez azt is jelenti, hogy a legfrissebb, 2024 novemberi adatok szerint egy négy fős család esetében, ahol a két felnőtt a medián keresetet, azaz havi 383 400 forintot keres, egy havi pénzük csak az éves nyerszöldségre menne el.

A fél kiló nyers zöldség elfogyasztása sok szakértő véleménye szerint valóban kedvező célkitűzés, de a megvalósíthatósága a hétköznapokban már egészen más kérdés. Tápanyag- és rostbevitel szempontjából ez egyértelműen indokolt, hiszen a WHO ajánlása szerint naponta legalább 400 gramm zöldséget és gyümölcsöt érdemesene fogyasztani. Ugyanakkor a hazai költségvetéseket nézve ez a cél nem feltétlenül könnyen elérhető.

Mi lenne, ha tényleg ez lenne a hosszú élet titkos kulcsa? Úgy tűnik, a bélflóra hívei most ezt állították a középpontba - persze sok más tényező mellett. Az élet azonban sokkal összetettebb ennél. Bár csábítóan hangzik, hogy egy kosárnyi friss zöldség mindent orvosol, a valóságban nemcsak a megvalósítás jelent kihívást, hanem a költségek is.

Az új visszaváltási rendszer bevezetése Magyarországon 2024 egyik legjelentősebb fenntarthatósági lépése volt, amely gyakorlatilag minden vásárlót érint. Az üveg-, műanyag- és fémdobozos italtermékekre kiterjesztett 50 forintos visszaváltási díj célja, hogy ösztönözze a lakosságot az italos csomagolások visszavitelére és az újrahasznosítás előmozdítására. Az automatizált visszaváltás bevezetésétől kezdve azonban megoszlanak a vélemények: sokak számára gördülékenyen működik, míg mások szerint még bőven van hová fejlődni, sőt sokan vannak azok is, akik egyenesen gyűlölik a rendszert.

A Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közös kutatása arra fókuszál, hogy feltérképezze, miként vélekednek a hétköznapi emberek a rendszer működéséről. Melyek a legnagyobb kihívások, és hol tapasztalhatóak pozitív változások? A kérdőíves felmérés célja, hogy hiteles képet nyerjünk a magyar lakosság tapasztalatairól és nézeteiről - függetlenül attól, hogy valaki aktívan részt vesz az új rendszerben, másra bízza a visszaváltási feladatokat, vagy esetleg elutasítja azt. Kiemelten fontos, hogy a válaszadók ne érezzék kényszernek a véleményformálást, hanem őszintén osszák meg gondolataikat. A kutatás eredményeit a Pénzcentrum felületein fogjuk közzétenni. Előre is köszönjük, hogy hozzájárul válaszaival a kutatás sikeréhez!