Az utolsó részletek is a helyükre kerülnek Trump bírósági ügyeiben, így már nincs semmi, ami megakadályozná a beiktatását.

Felmentették Donald Trump megválasztott amerikai elnököt pénteken a per folyamán, amelyben hallgatási pénz fizetésével vádolták meg.

Donald Trumpot mind a 34 vádpont alól felmentették. A bíró kijelentette: "Csak a feltétlen felmentés biztosíthatja az ország legmagasabb hivatalának sérthetetlenségét, és ez az egyetlen törvényes ítélet." Ennek eredményeként Trump nem kapott sem pénzbírságot, sem börtönbüntetést.

Kisebb, de annál zavaróbb jogi problémák várnak megoldásra ahhoz, hogy az új elnök beiktatása zökkenőmentesen zajlhasson. A választási kampány során sokan úgy vélték, hogy a Trump ellen folyó büntetőeljárások komoly akadályt jelenthetnek a számára. Ám a valóság másképp alakult, és az elnök a legtöbb ügyet 'ad acta' helyezheti, vagy csupán évek múlva kell majd újra szembenéznie velük – de még az is kérdéses.

Donald Trump új mandátuma révén visszanyerheti alkotmányos védettségét, állítják jogi szakértők, akik szerint az ügyében eljáró bírók is hasonló véleményen vannak. Az ügyészség, miután belátta, hogy a további perek folytatása gyakorlatilag reménytelen, úgy döntött, hogy 'visszavonja' a vádakat. Ez azonban nem egyszerű feladat, hiszen nem tehetik meg, hogy egyértelműen kijelentik: Trump ártatlanul volt vádolva, vagyis nem követett el bűncselekményeket.

Kavics maradt a bakancsban az úgy nevezett 'hallgatásos ügy', aminek témája egy megvesztegetési akció, hogy a 2016-os kampányban ne érje rossz hír (azaz egy korábbi szexuális viszony) az elnökjelöltet.

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága (SCOTUS) csütörtök éjjel elutasította Donald Trump kérését a végrehajtható pénzbüntetés halasztására, ezzel megnyitva a lehetőséget, hogy pénteken a bíróság döntést hozzon New Yorkban. Ez az ügy volt az, amely során a bíróság első körben 454 millió dolláros kártérítést szabott ki a volt elnökre, bár ezt később jelentősen csökkentették, a végső összeg azonban még mindig jelentősnek számít.

A kilenc fős bírói testületből négyen - Clarence Thomas, Samuel Alito, Neil Gorsuch és Brett Kavanaugh - kifejezték, hogy hajlandóak lettek volna eleget tenni Trump kérésének az ítélethirdetés felfüggesztésére.

John Roberts főbíró és Amy Coney Barrett, akit Trump nevezett ki, együttműködtek a bíróság három liberális bírájával, hogy elutasítsák Trump kérését a felmentésre.

A másik vita a capitoliumi lázadással kapcsolatos. Ebben a rendkívül nehéz és alkotmányos súlyú ügyben Jack Smith különleges ügyész nem tudta a vádat elvinni az ítéletig, ezért Trump elnökké választása után a beadvány visszavonását jelentette be.

Ez a kérdés olyan súlyú volt, hogy akár Trump Fehér Házba való beiktatását is megakadályozhatta volna. Smith most azt kérte a bírótól, hogy legalább a nyomozás anyagát hozhassa nyilvánosságra. A Trump-csapat jogászai ellenállnak ennek a lépésnek, míg az eljáró bíró egyre inkább hajlik az engedélyezés irányába. Ez azonban már nem csupán jogi döntés, hanem inkább a per politikai 'utókezelése', amely lehetővé tenné, hogy a közvélemény betekinthessen a kétéves adatgyűjtés eredményeibe.

A fent említett ügyektől függetlenül, a 2020-as választás eredményeinek megváltoztatására irányuló politikai összeesküvés egyik kulcsszereplője, Rudi Giuliani, New York egykori főpolgármestere, továbbra is bírósági ügyekben találkozhat a jogszolgáltatással. Ennek oka, hogy folyamatosan hamis állításokat tett a grúziai választási munkatársakkal kapcsolatban, és többször is megsértette a bíróságot azzal, hogy nem jelent meg a meghallgatásokon.