Barnul és foltosodik a paradicsom? A hazai szakértő, a neves kertész figyelmeztet: most van itt az ideje a cselekvésnek, különben elúszhat az idei termés! - Pénzcentrum

Paradicsomvész a kertben? A virágok lehullanak, a levelek sárgulnak, és alig találunk szedni valót? Ezek a jelek nem csupán átmeneti gondok - ha nem fordítunk rájuk időben figyelmet, könnyen elúszhat az egész szezon. Júliusban dől el a nyári termés sorsa: ha most cselekszünk, még megmenthetjük növényeinket, és bőséges szüret elé nézhetünk. De mit tehetünk ebben az időszakban, hogy egészséges, gazdag paradicsomtermést érjünk el? Kósa Dániel kertészmérnök hasznos tanácsai nyújtanak segítséget: természetes módszereket és jól bevált házi praktikákat osztunk meg - lépésről lépésre vezetve a folyamaton.

A nyári kert koronázatlan királya kétségtelenül a friss, napérlelte paradicsom. Kevés dolog ér fel azzal az élménnyel, amikor reggel mezítláb kilépünk a kertbe, és saját nevelésű paradicsomfürtünkről csippenthetünk le egy lédús szemet. Azonban a bőséges és egészséges termés elérése nem mindig egyszerű - a növényeket gombás betegségek, kártevők és az időjárás viszontagságai egyaránt fenyegethetik. Bár a paradicsom nem tartozik a legnehezebben nevelhető növények közé, mégis akad néhány fontos szempont, amire érdemes odafigyelni a sikeres termesztéshez.

A levélpöndörödés, a hervadás, a virághullás vagy a barna foltok megjelenése mind-mind árulkodó jelei lehetnek annak, hogy valami nincs rendben a növénnyel. Éppen ezért fontos, hogy a nyár derekán is megfelelő gondoskodásban részesüljenek a palánták. Nézzük is meg, mit tehetünk júliusban annak érdekében, hogy paradicsomaink egészségesen fejlődjenek, és gazdag termést hozzanak - a HelloVidék kérésére Kósa Dániel kertészmérnök osztotta meg tanácsait és hasznos praktikáit.

A paradicsom egy igazi napimádó növény, melynek fejlődéséhez elengedhetetlen a napi 6-8 órás közvetlen napfény. Ha árnyékos környezetbe kerül, sajnos nemcsak hogy elnyúlik, hanem virágzása is gyenge lesz, és a termés mennyisége is jelentősen csökken. A napfény tehát kulcsszerepet játszik abban, hogy a paradicsom egészségesen fejlődjön és bőségesen hozza a gyümölcsét.

A kacsozás folyamata során a paradicsomnövény oldalhajtásait, azaz a hónaljrügyeket szabadítjuk meg, mielőtt azok hajtássá alakulnának. Ezek az apró hajtások bár virágokat is képesek hozni, mégis jelentős mennyiségű energiát vonnak el a fő termés fejlődésétől. De vajon miért is fontos a kacsozás? Először is, a kacsozás elősegíti a növény tápanyag- és energiaelhasználásának optimalizálását, így a növény a fő termésre tud koncentrálni. Ezen kívül javítja a növény szellőzését és fényellátottságát, ami csökkenti a kórokozók és kártevők megjelenésének esélyét. A gyümölcsök számára így több hely és erőforrás áll rendelkezésre, ami végül gazdagabb és ízletesebb terméshez vezet. A kacsozás tehát nem csupán a növény egészségét szolgálja, hanem a betakarítás minőségét és mennyiségét is növeli!

Mikor érdemes elkezdenünk a munkát? Kósa Dániel ajánlása szerint hetente egyszer érdemes nekilátni, amikor az időjárás száraz, legjobb a reggeli órákban. A hajtásokat kézzel, precíz mozdulatokkal érdemes eltávolítani, külön figyelmet fordítva a folytonnövő (indeterminált) fajtákra, hiszen ezeknél a gondos kezelés különösen fontos.

A paradicsomot leginkább gombás kórokozók fenyegetik, melyek közül a legismertebb a paradicsomvész (Phytophthora infestans).

Kósa Dániel hangsúlyozta, hogy a tejes permetezés egy természetes és hatékony eljárás, amely különösen előnyös a biokertészet világában. A tejben található enzimek és tejsavbaktériumok ugyanis megakadályozzák a lisztharmat és a fitoftóra terjedését, így megelőző szerként rendkívül hasznosak.

Összegyűjtöttünk még 7+1 gyakran előforduló problémát, és részletesen bemutatjuk, mi állhat ezek hátterében, valamint milyen hatékony megoldásokkal orvosolhatók.

Természetesen! Íme egy egyedi változat a "7+1. Kártevők támadása" témájáról: --- **7+1. Kártevők inváziója** A mezőgazdaság és a kertészet egyik legnagyobb kihívása a kártevők megjelenése, amelyek hatalmas károkat okozhatnak a növényekben és a termésben. Az alábbiakban bemutatjuk a leggyakoribb hét kártevőt, valamint egy bónusz kártevőt, amely külön figyelmet érdemel. 1. **Zöld levéltetű**: Ez a kicsi, zöld színű rovar a növények nedvével táplálkozik, gyengítve ezzel azok növekedését. Emellett vírusokat is terjeszthet. 2. **Burgonya bogár**: A burgonya és más gumós növények legfőbb ellensége. Lárvái megrágják a gumókat, míg a felnőtt rovarok a leveleket támadják meg. 3. **Fekete gyümölcslegyek**: A gyümölcsökben lerakott petéik lárvákká fejlődnek, amelyek tönkreteszik a termést, így jelentős veszteségeket okozva a gazdáknak. 4. **Takácsatkák**: Ezek a parányi atkák a levelek fonákján élnek, és súlyos károkat okoznak a növényeknek, mivel a nedvüket szívják el. 5. **Cickányok**: Ezek a kis rágcsálók a gyökérzetet támadják, különösen a fiatal növények esetében, ami komoly problémát jelenthet a fejlődésük során. 6. **Pókok**: Bár sokan hasznosnak tartják őket, bizonyos fajok kártevőként viselkednek, amikor a növények nedvét szívják. 7. **Molyok**: Ezek a szárnyas rovarok különösen a gyümölcsfák és zöldségek számára veszélyesek, mivel lárváik a levelekbe rágják be magukat. **+1. A csigák**: A bónusz kártevők között említést érdemelnek a csigák, amelyek a nedves környezetet kedvelik, és gyakran éjszaka támadják meg a növényeket. Az általuk okozott károk nemcsak a levelek megrágásában, hanem a növények gyökérzetének tönkretételében is megnyilvánulhatnak. --- Ezek a kártevők komoly kihívás elé állítják a kertészeket és a gazdákat, de megfelelő védekezéssel és gondoskodással minimalizálhatók a károk.

A paradicsom ugyan önporzó növény, de a terméskötődést jelentősen segíthetjük némi kézi támogatással: ha finoman megrázogatjuk a virágzó növényeket, vagy puha ecsettel végigsimítunk a virágokon - különösen fóliasátorban -, növelhetjük a terméshozamot. A beporzás mellett a megfelelő tápanyag-utánpótlás is kulcsfontosságú: a káliumban gazdag trágyák, mint a fahamu, a csalánlé vagy a házilag készített komposzttea hatékonyan serkentik a gyümölcsképződést. Kósa Dániel kertészmérnök szerint viszont óvatosan kell bánni a nitrogénnel: ha túl sokat juttatunk ki belőle, a paradicsom inkább a lombozatot növeszti a termések helyett.

Az öntözésnél a legfontosabb szabály, hogy inkább ritkábban, de bőségesen locsoljunk, mélyre hatóan - például hetente kétszer -, és soha ne a növény leveleit, hanem kizárólag a talajt nedvesítsük. Ez segít elkerülni a gombás fertőzéseket, és egészségesebb gyökérfejlődést biztosít.

Ahogy a hűvösebb napok egyre inkább beköszöntenek, sok kertész szembesül azzal a kihívással, hogy a növényeken még rengeteg zöld paradicsom lóg. Érdemes ezeket a gyümölcsöket leszedni, amennyiben épnek és egészségesnek tűnnek, hiszen a megfelelő körülmények között később is biztonságosan beérlelhetők.

Helyezzük őket egy papírdobozba vagy vászonzsákba egy érett almával, amely az etiléngázának köszönhetően természetes módon serkenti az érési folyamatot. A zöld paradicsomoknak ideális egy meleg, sötét hely, ahol a hőmérséklet 20-24 °C között mozog. Így néhány napon belül, vagy akár egy-két héten belül szép pirosra érnek, lehetővé téve, hogy a termés jelentős része megmenthető legyen.