Bécs bátran nekivágott egy ambiciózus, 20 milliárd eurós projektnek, amelynek célja az orosz gázforrások elhagyása. Ez a lépés nemcsak a osztrák főváros jövőjét formálja, hanem Budapest számára is inspiráló példa lehet a fenntartható energiaforrások felé

Március 6-án egy különleges eseményre invitálunk, ahol a fenntarthatósági szempontok, az ESG-irányelvek betartása és a zöld átállás gyakorlati megoldásai kerülnek a középpontba. Fedezd fel a legfrissebb trendeket és tapasztalatokat az ESG konferenciánkon! Részletekért kattints a linkre.

A Bloomberg hírei alapján már megkezdődtek a fúrási munkálatok Bécs alatt, körülbelül 3 kilométeres mélységben, hogy hozzáférjenek egy hatalmas, forró víztározóhoz, amely kulcsszerepet játszhat a város energiafüggetlenségének megteremtésében. Az osztrák állami OMV AG által irányított ambiciózus projekt keretében a kibocsátott hőt impozáns hőszivattyúk fogják hasznosítani, amelyek meleg vizet juttatnak a felszínre, ezzel több ezer háztartás energiaellátását biztosítva.

Bernhard Novotny, az OMV geotermikus részlegének vezetője úgy véli, hogy a projekt új korszakot nyithat meg a város fejlődésében. A fúrás egy 20 milliárd eurós ambiciózus kezdeményezés szerves részeként valósul meg, amely célja, hogy...

célja a földgáz fokozatos kivezetése és egy fenntarthatóbb, klímabarátabb fűtési hálózat kiépítése az egész városban.

Bécs távfűtési hálózata az egyik legnagyobb Európában, amelyet az 1960-as években hoztak létre a városba gyakran betörő hidegre válaszul. Az 1300 kilométernyi csővezetékből álló rendszer jelenleg több mint 200 000 otthont lát el hővel. A város célja, hogy ezt a hálózatot az elkövetkező években megduplázza, ami így már 400 000 lakást, a város lakásállományának kétharmadát látná el fűtéssel.

A meglévő távfűtési rendszer szívében található egy lenyűgöző építmény, amelyet egy neves osztrák művész álmodott meg: a Spittelau hulladékégető. Ez a különleges létesítmény nem csupán Bécs elkötelezettségének szimbóluma a fenntarthatóság mellett, hanem kulcsszerepet tölt be a város hőenergia-ellátásában is.

Számos egyéb innovatív megoldás is létezik: például az adatközpontok, mint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és a Bécsi Egyetem szerverközpontjai, által kibocsátott hulladékhő szintén hasznosul a városi fűtési rendszerben. Ezáltal jelentősen mérséklődik a város külső tüzelőanyag-ellátottságának szükséglete.

Egy figyelemre méltó példa a süteménygyártás világában a Josef Manner & Comp, amely egy impozáns, hat emeletes pékséget üzemeltet Bécs belvárosához közeli lakónegyedben. Christian Froemmel, a cég dinamikus vezetője egy ambiciózus, 40 millió eurós fejlesztési projektet indított, amelynek célja a termelés hatékonyságának növelése és a felesleges hőenergia újrahasznosítása. A vállalat most már úgy gazdálkodik bevételeivel, hogy körülbelül 5600 megawattóra maradék hőt értékesít a bécsi távfűtési rendszernek, ami elegendő energia körülbelül 600 háztartás számára. Froemmel elégedetten nyilatkozott a projektről, hangsúlyozva, hogy a beruházás nemcsak környezetbarát, hanem gazdaságilag is jövedelmezőnek ígérkezik.

Egy év leforgása alatt megtérült.

Bár a bécsi távfűtési rendszer számos különböző hőforrást használ a működéséhez,

A város jövője egy olyan innovatív megoldásban található, amely egyben már bizonyított is: a hőszivattyúkban. Ezek a rendszerek képesek hatékonyan hasznosítani a környezeti hőt, és fenntartható módon biztosítani az energiaellátást.

Ezek a berendezések a levegő, a víz vagy a talaj környezeti hőjét gyűjtik be, és használják fel azt az épületek fűtésére. Történelmileg a hőszivattyúkat főként egylakásos házak és kisvállalkozások esetében használták. A város azonban úttörő szerepet játszik e technológia méretnövelésében, és olyan hatalmas rendszereket tervez, amelyek egész lakóházak hőellátására képesek.

A geotermikus energia és hőszivattyú rendszerek előnyei

A geotermikus hőszivattyú rendszerek innovatív módon hasznosítják a föld mélyében rejtőző hőenergiát, amely folyamatosan rendelkezésre áll, függetlenül az időjárás változásaitól. Ezek a rendszerek kiemelkedően energiahatékonyak, hiszen 1 egységnyi elektromos energia felhasználásával 3-5 egységnyi hőenergiát képesek előállítani. Továbbá, alacsony üzemeltetési költségeik és minimális környezeti hatásuk miatt is vonzó megoldást jelentenek, hiszen nem támaszkodnak fosszilis tüzelőanyagokra.

A hőszivattyú-technológia forradalmi fejlődése új távlatokat nyitott meg a nagyszabású infrastrukturális projektek előtt, mint például az Aderklaaer Konglomerátumban zajló geotermikus fúrások. Ezek az impozáns hőszivattyú rendszerek lehetőséget adnak Bécs számára, hogy közvetlen hozzáférést nyerjen a "lába alatt" rejtőző megújuló energiaforrásokhoz. Ezzel a város nemcsak fenntarthatóbbá válik, hanem hozzájárul a környezeti terhelés csökkentéséhez is.

A technológiai fejlődés ellenére jelentős gazdasági akadályokat kell leküzdeni. Ugyanis a bécsi távfűtési rendszerben

A hőenergia költsége továbbra is szorosan kapcsolódik a földgáz piaci árához.

ami azt jelenti, hogy az alternatív források, például a geotermikus energia vagy a hőszivattyúk használatának előnyei nem tükröződnek vissza azonnal a fogyasztók számláin. Ezért a városnak hosszú távú megállapodásokra van szüksége ahhoz, hogy ezek a projektek pénzügyileg életképesek maradjanak, különösen a hagyományos fosszilis tüzelőanyag-alapú fűtésről való átállás során.

A helyzetet tovább bonyolítja a nemzeti szintű politikai átalakulások sora. 2025 januárjában a Szabadságpárt, amely kritikusan állt a klímavédelmi kezdeményezésekhez, átvette az osztrák kormány irányítását. Miközben a bécsi helyi tisztviselők továbbra is elkötelezettek a zöldenergia-projektek iránt, nem zárható ki, hogy a nemzeti politikai változások lassítani fogják a távfűtés fenntarthatóvá tételének folyamatát, vagy akár megnehezítik a szükséges finanszírozás megszerzését.

Leonore Gewessler, az osztrák energiaügyi miniszter, hasonló nézeteket oszt, és továbbra is bizakodó a bécsi energetikai átállás jövőjét illetően. Hangsúlyozta, hogy a 2022-es energiaválság óta Ausztriában már 20%-kal csökkent a gázfogyasztás. Mint kifejtette:

A válaszok már itt vannak mellettünk, csak annyira van szükség, hogy lépnünk merjünk.

A bécsi mintát követve Budapest is komoly előrelépéseket tehet a fenntartható energiaforrások hasznosításában. A jövőben a város számára lehetőség nyílhat a geotermikus hőszivattyús fűtési rendszerek előnyeinek kihasználására. Ezek a rendszerek nem csupán a környezet megóvását szolgálják, hanem gazdaságos megoldásokat kínálnak a fűtési és hűtési igények hosszú távú kielégítésére is.

A város mélyén rejtőző termálvizek és föld alatti hőforrások kiaknázása új távlatokat nyit a fenntartható fűtési megoldások számára a fővárosban. Például a Termálterv Kft. által létrehozott első, energetikai célokra tervezett termelő és visszasajtoló kútpáron alapuló fűtési rendszer máris jól szemlélteti, mennyire hatékonyan lehet hasznosítani a geotermikus energiát a város energetikai igényeinek kielégítésében.

Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energiaellátásért felelős államtitkára a Budapest Geothermal Energy Summiton kifejtette, hogy a kormány célja 2030-ig megduplázni az éves geotermikus energiatermelést. E cél elérésével a kormány becslései alapján körülbelül 500 millió köbméter gázfogyasztást tudnának megtakarítani.

Sőt: 2035-ra ez potenciálisan összesen 1,2 milliárd köbméterre emelkedhet a most évi 8 milliárd köbméteres gázfogyasztásból.

Ezt követően a magyar kormány 2024 októberében elfogadta a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepciót, amely célul tűzte ki a geotermikus energia hazai felhasználásának jelentős növelését. A koncepció alapvető célja, hogy a jelenlegi 6,4 petajoule hazai energetikai felhasználás 2026-ra ötödével (8 petajoule-ra), 2030-ra pedig a bázisérték duplájára (12-13 petajoule-ra) növekedjen. A stratégia időtávján 6,5%-ról 25-30%-ra emelkedhet a geotermikus energia részesedése a teljes hőtermelésből - és írtunk arról is, hogy erre milyen, a magyar állam által finanszírozott program jöhet.

A bécsi példa és a magyar kormány által elindított zöldülési tervek tehát segíthetnek abban, hogy Budapest és Magyarország is egyre inkább a fenntartható, helyben elérhető energiaforrások felé forduljon. A geotermikus energia és a hőszivattyú rendszerek alkalmazása nem csupán a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentését célozza, hanem hozzájárul a városok hosszú távú energiahatékonyságához és környezeti fenntarthatóságához. Budapest előtt tehát egy világos, zöld jövő lehetősége áll, amely nemcsak a jelen generációk számára biztosít energiaellátást, hanem a jövőbeli kihívásokra is válaszokat ad.