A magyarok pénztárcájába való betekintés után a kormány azonnal lépett.

Február hónapban a bruttó átlagkereset 661 400 forintot tett ki, míg a kedvezmények figyelembevételével kiszámolt nettó átlagkereset 455 000 forintra rúgott. Az elmúlt évhez viszonyítva a bruttó átlagkereset 9,3%-os, a nettó átlagkereset pedig 9,1%-os növekedést mutatott, míg a reálkereset 3,5%-kal emelkedett. A bruttó kereset mediánértéke 533 600 forint, a nettó kereseté pedig 370 700 forint volt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatokat tett közzé a februári keresetekről. Az év második hónapjában a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 661 400 forintra rúgott, ami 9,3 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakának értékét. A rendszeres bruttó átlagkereset ennél is kedvezőbb, 632 500 forintra tehető, ami 9,4 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest.

A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 630 600, a költségvetésben 626 400, a nonprofit szektorban 666 800 forintot tett ki, 9,3, 9,3, illetve 10,7 százalékkal emelkedett egy év alatt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 439 800, a kedvezményeket figyelembe véve 455 000 forintot ért el, 9,3, illetve 9,1 százalékkal magasabb volt, mint 2024. februárban.

Január hónapban a reálkereset 4,6%-kal nőtt, míg a fogyasztói árak 5,5%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Februárra a reálkereset emelkedése 3,5%-ra csökkent, miközben az infláció 5,6%-ra nőtt. A bruttó mediánkereset ekkor 533 600 forintot tett ki, ami 8,5%-os emelkedést jelentett az egy évvel korábbihoz képest.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint január és február hónapokban a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 664 700 forintra rúgott. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 442 000 forintot tett ki, míg a kedvezmények figyelembevételével ez az összeg 457 000 forintra emelkedett.

A bruttó bér és a kedvezmények nélküli nettó átlagkereset egyaránt 9,8%-kal nőtt, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 9,6%-os emelkedést mutat az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

Czomba Sándor, a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, az adatok tükrében hangsúlyozta, hogy 2010 óta az átlagbér több mint háromszorosára emelkedett, míg a minimálbér négyszeresére nőtt. Ez a bérnövekedés nemcsak a fizetések reálértékét növelte, hanem lehetővé tette a családok számára, hogy bővebben gazdálkodjanak, így több pénz áll rendelkezésükre a kiadásaik fedezésére is.

"A kormány szilárd elhatározással dolgozik a családok pénzügyi biztonságának fokozásán, ennek érdekében pedig elindította Európa legnagyobb adócsökkentési programját. Ennek keretein belül 2025. október 1-jétől a háromgyermekes, míg 2026-tól a kétgyermekes édesanyák teljes mértékben mentesülnek a személyi jövedelemadó alól." Az államtitkár hangsúlyozta,

Az élelmiszerárak kordában tartása érdekében 30 alapvető élelmiszer-kategória esetében bevezetésre került az árrés csökkentése, amelynek eredményeként ezek az áruk átlagosan 18,6%-kal kedvezőbb áron érhetők el a vásárlók számára.

Czomba Sándor végül megemlítette, hogy a kormány sikeres tárgyalásokat folytatott a legnagyobb telekommunikációs cégekkel és pénzintézetekkel. Ezek a szolgáltatók önként vállalták, hogy nem emelik meg díjaikat, ezzel is segítve a családok anyagi terheinek enyhítését és az infláció megállítását.

"A családok bizalma fokozatosan növekszik, a jövedelmek emelkednek, és a lakosság egyre bőkezűbben költ, mindez pedig a kiváló foglalkoztatottsági helyzetre vezethető vissza. 2010-hez viszonyítva körülbelül 1 millió fővel többen dolgoznak hazánkban, így ma már közel 4,7 millió munkavállaló tevékenykedik Magyarországon" - foglalta össze az államtitkár.