A patikák a közelgő bezárásoktól félnek az árstop következményeként.
Szakértők véleménye alapján az ársapka bevezetése kedvezőtlenül érintené a kis gyógyszertárak működését.
Két nappal ezelőtt beszámoltunk arról, hogy a nemzetgazdasági miniszter a nem támogatott gyógyszerek árképzéséről egyeztetett a gyártók képviselőjével. Az utóbbi hónap során a gyógyszerek ára több mint 3 százalékkal emelkedett, és a jövőben valószínűleg önkéntes vagy kötelező árkorlátozások bevezetésére készülnek.
A Népszava megkeresésére egy gyógyszerpiaci elemző azt nyilatkozta, hogyha a miniszter valóban ár- vagy árréssapkát húz a vény nélkül megvásárolható készítményekre az néhány száz kispatika bezárását jelentené.
Egyelőre konkrétumokat nem lehet tudni, ezért csak találgatások születtek arról, hogy milyen döntést hozhat meg a kormány és az milyen következményekkel járhatna. Azonban az árréstop lehetőségét támasztja alá, hogy Nagy Márton múlt hét végén azt írta, hogy hamarosan újabb árkorlátozó intézkedések várhatók, azonban egyelőre még csak a MAGYOSZ elnökével készült tárgyalásról számolt be.
2024-ben majdnem 1200 milliárd forint bruttó bevételük volt a hazai patikáknak a lap információ szerint. Ebből 60% a támogatott készítmények forgalmából, 40 százalék szabadárasokéból érkezett. A közfinanszírozott szerek árrése pedig már 2007 óta nem változott, vagyis a költségnövekedést sem tudták érvényesíteni az árakon.
A nem támogatott készítmények, étrendkiegészítők, kozmetikumok szabadárak ezért ezeknek a termékeknek jóval nagyobb mértékben nőtt az áruk. 2020 és 2024 között 118%-kal emelkedett az ebből származó bevétel, míg a támogatott termékek esetében csak 56 százalékkal nőtt. Az óriási költségnövekedéshez nagyrészt az járult hozzá, hogy a kormány extraadókat vetett ki a támogatott készítményekre, ezért igyekeznek kompenzálni az árakat, főleg a szabadáras termékekkel.
A lapnak megszólaló gyógyszerpiaci elemző szerint, ha ársapkát vezetnek be ezekre a termékekre az jelentősen rontaná a patikák jövedelmezőségét, de nem jelentené azt, hogy például a 13 ezer forintos fogamzásgátlóért a jövőben csak ötezret kellene fizetni.
Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke úgy véli, hogy Nagy Márton valószínűleg nem a patikák működését segítő árrésekről beszélt, hiszen az utóbbi hetekben Pintér Sándor irányításával már megkezdődtek a tárgyalások ezzel a kérdéssel kapcsolatban.
A támogatott gyógyszerek esetében az átlagos patikai árrés 7,8 százalékra rúg. Érdekes módon azonban azok a készítmények, amelyek ára meghaladja az 5500 forintot, csupán 3,2 százalékos árréssel rendelkeznek. A 180 ezer forintot túllépő gyógyszerek esetében pedig gyakran előfordul, hogy a patikák nem is tudják fedezni a banki költségeket.
Jelenleg a kis forgalmú, vagyis a havonta 12 milliót el nem érő patikák 25,4 százaléka, illetve a 12-18 millió Ft/hó forgalmúak 14 százaléka a működési támogatás ellenére is veszteséges. Vagyis a szakértő szerint az árrés a gyógyszertárak bezárását kockáztatja és szerinte politikai szempontból is kontraproduktív lenne.
