Borvendég: Jelenleg csupán az EU-s tagságunk melletti szavazatra tudnék gondolni, de elképzelhető, hogy elérkezik egy pillanat, amikor az egyetlen opciónk a menekülés lesz.

Borvendég Zsuzsanna 2024 októberében az Európai Parlament ülésén lép mikrofon elé - Fotó: Fred Marvaux / Európai Unió

Borvendég Zsuzsanna kutatóból lett a Mi Hazánk Mozgalom egyetlen európai parlamenti (EP-)képviselője. A párt is részt vett a Szuverén Nemzetek Európája (ESN) frakció megalapításában, aminek a létrehozása az ellentmondásos hírek ellenére Borvendég szerint a valóságban egy pillanatra sem volt kérdéses, a Fidesszel felállt Patrióták Európáért csoport pedig barátian állt a megalakulásukhoz. Az EP-t képmutató és felszínes világnak találta, de a frakcióján belül kölcsönös szimpátiát érez és egyenrangúként kezelik. Ha ma kellene szavaznia, fájó szívvel ugyan, de felelősségteljesen csak az EU-ban maradásunkra tudna voksolni, mert Magyarország jelenleg nem szuverén gazdaságilag, közölte a Telexnek adott interjúban.

Hogyan alakította eddigi történészi és kutatói pályafutása az Európai Parlamentben való eligibilitását? Milyen módon tudta integrálni szakmai tapasztalatait a jelenlegi feladatai során?

Folyamatosan hasznosítom a szakmai tapasztalataimat. Ne feledjük: a történelem, amikor történt, politika volt. A jó történész soha nem a következmények ismeretében ítélkezik, hanem a történelem szereplőinek aktuális tudását figyelembe véve értékel, vagyis gondolatban a kor politikai viszonyai közé utazik vissza. Ráadásul az én kutatási területem fókusza éppen a mostani világrend kialakulására esik, vagyis jobban átlátom a mélyben zajló folyamatokat egy átlagembernél. Titkosszolgálati anyagokkal dolgoztam, hálózatfeltáró munkát végeztem, közben olyan mintázatok felismerését sajátítottam el, ami meg fogja könnyíteni a tájékozódásomat abban a bábeli zűrzavarban, amely Brüsszelt jellemzi.

Mennyire engedik szabadon a kezét a pártban azoknak, akiknek nincs korábbi politikai tapasztalatuk?

Európai parlamenti képviselőként elengedhetetlen számomra, hogy tudatosan vállaljam a felelősséget a munkámért és a döntéseimért. Ezt a felelősséget a kollégáim is elismerik, és teljes mértékben bíznak bennem. A szakmai együttműködésünk rendkívül szoros, hiszen ha szakpolitikai kérdések merülnek fel, mindig számíthatok az ő támogatásukra, legyen szó adatokról vagy véleményekről. Jó példa erre a méhészek megmentésére irányuló jogszabály-módosítási javaslat, amelyet a Mi Hazánk szakértői készítettek, akik már több mint egy éve foglalkoznak ezzel a fontos témával.

Mik voltak az első strasbourgi plenáris és brüsszeli bizottsági ülések utáni tapasztalatai és érzései?

Egy képmutató és felszínes világban élünk, ahol az önellentmondás mindennapos jelenség. Érdekes megfigyelni, hogy egyes fogalmak mennyire eltérő jelentéssel bírnak számunkra. A mondás, hogy "nem beszélünk egy nyelvet", nem csupán a különböző történelmi tapasztalatok következménye; sokkal mélyebb gyökerei vannak. Történészként sok időt szenteltem annak tanulmányozására, hogyan formálták meg a közgondolkodást azzal, hogy más tartalommal töltötték meg a szavakat. Most pedig ezt a folyamatot a saját bőrömön tapasztalom. A demokratikus eljárásrendben, amit saját maguk alkottak, nem tartják be a szabályokat, mert számukra a demokrácia nem a nép képviseletét jelenti, hanem az érdekek képviseletét. A szavazások jelentős részét kézfeltartással vagy közfelkiáltással bonyolítják le, ami teljesen ellenőrizhetetlen és átláthatatlan. Az Európai Parlament eljárási szabályai szerint "általában kézfelemeléssel szavaznak", de ha az elnök kétségesnek ítéli a többséget, vagy más okból úgy dönt, elektronikus szavazásra térnek át. Bármely képviselő kérheti, hogy elektronikus úton ellenőrizzék az eredményt, és a név szerinti szavazások eredményei itt érhetők el – a szerző.

A különböző ügyek és előterjesztések kidolgozásának felelősségét egy pontrendszer határozza meg, amelyet a frakciók között osztanak el. Amikor a globalista frakciók pontjai kimerülnek, és a politikai spektrum másik oldalának képviselői következnének, hirtelen egy "demokratikus" (értsd: érdekképviseleti) fordulattal új elosztási rendszert vezetnek be. Magyarországot folyamatosan jogállamisági hiányosságok miatt emlegetik, és bár sok kritikának van valóságalapja, itthon elképzelhetetlen lenne, hogy valaki annyira kiforgassa a demokráciát, mint ahogy azt az Európai Parlamentben nap mint nap tapasztalhatjuk.

Miközben a magyar Országgyűlésben minden politikai párt arányosan részesül a lehetőségekből, az Európai Parlamentben a két patrióta-szuverenista frakció egyetlen bizottsági pozíciót sem tudott megszerezni. Érdekes módon, a legtöbb tagállamban jogállamisági kérdések merülnek fel, mégis kizárólag Magyarország esetében tartják vissza a jelentős uniós forrásokat, és csak hazánkkal szemben indult el a 7. cikk szerinti eljárás. A lengyel kormány esetében ezzel szemben azonnal leállították az eljárást, amint Brüsszel által elfogadott kormány alakult.

A Szuverén Nemzetek Európája (ESN) képviselőcsoport a legutolsóként jött létre, és az alapítása körüli időszakot heves viták és ellentmondásos hírek jellemezték. Ezen hetek során sokan spekuláltak a frakció céljairól, politikai irányvonaláról és a jövőbeli hatásairól. A csoport létrejöttét megelőző időszak tehát nem csupán feszültségekkel teli, hanem izgalmas is volt, hiszen a tagállamok közötti különböző érdekek és álláspontok ütközése folyamatosan formálta a diskurzust. Az ESN alapítóinak szándékai és ambíciói sokáig homályban maradtak, ami fokozta a találgatásokat és a figyelmet. Az ilyen körülmények között kialakuló frakciók mindig is különös figyelmet vonzanak, hiszen a politikai táj folyamatosan változik, és az új csoportok gyakran új dinamikákat hoznak magukkal.

Az utóbbi időszak rendkívül intenzív volt, hiszen gyakran kellett Brüsszelbe utaznom az egyeztető tárgyalások érdekében. A sajtóban néha ellentmondásos információk láttak napvilágot, azonban...

a valóságban egy pillanatra sem volt kérdéses, hogy létrejön-e a frakció vagy sem.

Az Alternatíva Németországért (AfD) azt a taktikát választotta, hogy csak akkor jelentik be a megalakulást, amikor már pontosan tudják, kik lépnek be, így szinte az utolsó pillanatban vált hivatalossá a szuverenisták parlamenti csoportja. Nekem az első egyeztető tárgyalások már meghozták az első sikerélményeket is. Nagyon pozitív hozzáállással fogadták azt, hogy a civil életből jövök, tetszett nekik a kutatási témám, a kölcsönös szimpátia azonnal megszületett.

A szakbizottságok közül a kultúrával és oktatással foglalkozóba lépett be. Nem aggódik amiatt, hogy mivel ez a téma alapvetően nemzeti hatáskör, és nem tartozik az uniós kompetenciák közé, mint a legkisebb frakció tagja, nehézségekbe ütközhet a hatásgyakorlás terén?

A kultúra világából érkezem, és történészként mindig is mélyen foglalkoztatott az eszme- és kultúrtörténet. E tudományág révén jól ismerem, hogy a kultúra milyen alapvető szerepet játszik egy társadalom életében. Az elmúlt másfél évszázad során a "kultúrafogyasztás" szokásai drámai változásokon mentek keresztül, és különösen figyelemre méltó az a közvetítő platform, amely lehetővé teszi, hogy a kultúra eljusson az emberekhez. A progresszív szélsőbalos mozgalmak időben észlelték ennek a helyzetnek a fontosságát, alkalmazkodtak az új körülményekhez, és már a huszadik század közepére dominálni kezdték a kulturális élet szinte minden szegmensét, nem csupán a szovjet blokkban, hanem a nyugati világban is – ahogy Csurka István egykor megfogalmazta: "beültek a zsűribe".

Ma már nem állíthatjuk, hogy a kulturális szféra csupán nemzetállami hatáskör lenne, hiszen a kultúra éppen az a terület, amely a legelőször vált nemzetközi jelenséggé. Azok a platformok, amelyek révén a legalapvetőbb kulturális impulzusok elérik az embereket, túlnyomórészt globális vállalatok irányítása alatt állnak. Ezért a konzervatív értékek megóvásának feladata is túllép a nemzetállami keretek határain, és a globális színtéren kell érvényesülnie.

Toroczkai László a frakció megalakulásakor hangsúlyozta, hogy a Mi Hazánk kérésére döntöttek az SOS Románia kizárásáról az ESN csoportból. Érdekes kérdés, hogy mit gondol arról, miért nem a mandátumokkal erősebb román párt került be a szövetségbe. Milyen okokat lát a háttérben, amelyek hozzájárulhattak ehhez a helyzethez?

Mint említettem, szinte azonnal kialakult a személyes szimpátia köztem és az AfD vezetősége között. Nagyra értékelték a tudományos pályámat, az abban elért eddigi eredményeimet és a személyiségem is megnyerte őket. Azt tudomásukra adtuk, hogy választaniuk kell a románok és köztünk, és bár nyomott a latban természetesen az is, hogy az Mi Hazánk és az AfD között már volt politikai kapcsolat, a végső döntésükben a személyem is közrejátszott.

A frakció tagjainak felét az AfD biztosítja. Nem tapasztal német dominanciát a frakció összetételében?

Nem. Ügyelnek arra, hogy a munka során ne legyen domináns német jelenlét. A frakció vezetésében a delegációvezetők egyenlő pozícióval bírnak, függetlenül attól, hogy hány fős csapatot képviselnek. Az Európai Parlament frakcióalakításának nem csupán létszámbeli korlátai vannak, hanem szükséges, hogy megfelelő számú tagállam is képviselve legyen. Ezért akár egyetlen képviselő távozása is veszélyeztetheti a frakció létét, így egyedüli magyar képviselőként is kulcsfontosságú a tagságom. Az egyenlőség alapja az is, hogy például a szeptemberi plenáris ülésre való felkészülés során minden, általam kért témában megkaptam a felszólalásra vonatkozó lehetőséget a frakció időkeretéből.

Az AfD korábbi politikusai ellen külföldi, különösen orosz befolyás gyanújával indított nyomozásokat folytatnak. Milyen biztosítékot lát arra, hogy a Szuverén Nemzetek Európája csoport valóban független maradhat, és nem kerül olyan külső hatások alá, mint például Moszkva befolyása?

Jelenleg a nyomozás nem tárt fel olyan bizonyítékokat, amelyek alátámasztanák a vádakat, ám a gyanúba keveredett politikai szereplők nem tartoznak a frakcióhoz. Valószínű, hogy az ügy csupán politikai támadás Németország második legnagyobb pártja ellen. Az viszont egyértelmű, hogy ha bármiféle befolyásgyakorlást észlelek a frakción belül, azonnal jelenteni fogom azt. Semmilyen külső hatalom vagy gazdasági érdek nem sértheti a tagállamok érdekeit. Ráadásul ha külső befolyásról van szó, akkor inkább a gazdasági érdekek jelenthetnek aggodalmat, nem pedig az ESN frakciója, amely nem érintett az ilyen jellegű ügyekben. Ursula von der Leyen mellett nemrégiben a parlament elnöke, Roberta Metsola is a figyelem középpontjába került, mivel férje az EU legnagyobb lobbistája. [A Politico cikkéből kiderül, hogy Metsola férje a világ második legnagyobb üdülőhajó-vállalatának fő uniós lobbistája. Bár a cikk szerint nem történt szabálysértés, az újonnan alakult etikai testület keretein belül Metsola az egyik kivétel, aki nem köteles bejelenteni a családtagjainál fellépő esetleges összeférhetetlenséget - a szerk.]

Egy Facebook-bejegyzésében arról írt, hogy "a patrióták" átadták a szavazási listájukat. A Patrióták Európáért (PfE) csoportot értette ezalatt? Mennyire és miben tudnak együttműködni a PfE-vel?

Ez a bejegyzés a júliusi plenáris ülés időszakában készült. Ahogy már korábban említettem, az ESN frakciója az utolsó pillanatokban alakult meg, és az alakuló ülésre való felkészülés igencsak sürgős és intenzív volt. Az első hét kicsit zűrzavarosra sikerült, így minden támogatás aranyat ért!

A PfE valóban támogatóan viszonyult az ESN megalakulásához, különösen figyelembe véve a régi barátságot, amely az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és az AfD között fennáll.

Kapcsolatuk rendkívül szoros, hiszen az ESN frakcióigazgatója egy tapasztalt osztrák politikus, az FPÖ tagja, aki már több mint egy évtizede foglalkozik szervezési feladatokkal. E két párt közötti közvetlen együttműködés eredményeként érkezett a váratlan segítség. A szeptemberi ülésen azonban már nem volt szükség erre, hiszen az első másfél hónap arra irányult, hogy megalapozzuk a frakció munkáját. Fontos, hogy a patrióta-szuverenista erők ügyek mentén egyesüljenek, mert csak így tudják hatékonyan képviselni érdekeiket a nemzetállamok felszámolását célzó mainstream erőkkel szemben.

Egyetért-e azzal, hogy legyen népszavazás arról, Magyarország maradjon-e az EU-ban? Ha ma rendeznének ilyet, igennel vagy nemmel voksolna?

A népszavazás kérdésével teljes mértékben egyetértek. Érdekes, hogy a Mi Hazánk programjában is szerepel ez a téma, ám 2030-ig tervezik megvalósítani. Az időbeli korlátozás nem véletlen. Jelen pillanatban Magyarország gazdasági szempontból egyáltalán nem rendelkezik teljes szuverenitással. Történészként éppen ennek a problémának a gyökereit kutattam, és rávilágítottam arra, hogy ez a függőség már a rendszerváltás óta gátolja a fejlődésünket.

Bár a magyar kormány szuverenitásról beszél, valójában a gazdasági függetlenség hiányában a politikai önállóság is kérdésessé válik. Elengedhetetlen lenne a gazdaság struktúrájának átalakítása, valamint stabil kétoldalú gazdasági megállapodások létrehozása, mielőtt komolyan fontolóra vennénk az EU-n kívüli lehetőségeket. Ahhoz, hogy egy erős nemzetgazdaságot építhessünk fel, függetlenül attól, hogy az EU keretein belül vagy kívül, sürgősen cselekednünk kellene. Azonban sajnálatos módon az elmúlt több mint három évtized alatt egyetlen kormány sem tudott jelentős eredményeket felmutatni ezen a téren. Noha az utóbbi időszakban a keleti nyitás révén sikerült mérsékelni a nyugati függőséget, mégis vigyáznunk kell, hogy ne kerüljünk egy másik csapdába.

Vagyis,

ha ma kellene szavaznom, fájó szívvel ugyan, de felelősségteljesen csak a maradásunkra tudnék voksolni, ugyanakkor olyan forgatókönyv is előállhat, hogy felgyorsulnak a nemzeti önrendelkezést súlyosan veszélyeztető folyamatok és más eszköz nem marad, mint - jól előkészített módon - kimenekülni az egyre diktatórikusabb irányba tartó EU-ból.

Ezért minden energiánkkal azon kell fáradoznunk, hogy a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások megerősítésén, az élelmiszeripar újjáépítésén, valamint a mezőgazdaság revitalizálásán dolgozva egy olyan nemzetgazdaságot alakítsunk ki, amely képes önállóan is megállni a helyét a globális nagyvállalatok befolyása nélkül.

Milyen személyes, EP-n belül elért eredménnyel lenne elégedett a mandátuma végére?

A mandátumom átvételekor azt az elhatározást tettem, hogy minden helyzetben a legjobb tudásom szerint fogom képviselni a magyar nemzeti érdekeket. Ezt a feladatot nem nehezen teljesítem, hiszen számomra ez természetes. Azonban ennél többre török. Célom, hogy munkám nyomot hagyjon, hogy maradandó legyen. Ehhez nem csupán dolgozni, hanem alkotni is szükséges. A maradandóság alatt azt értem, hogy elvhűségem és hazaszeretetem példaként szolgáljon mások számára.

Magyarországon sokan ismernek és elismerik az eddigi munkásságomat. Ők valószínűleg ezután is figyelemmel kísérik, amit csinálok, de szeretném elérni azokat is, akikhez eddig nem jutottam el. Jó lenne, ha a felszólalásaim inspirálnák azokat a nyugati embereket, akik még nem merik kinyilvánítani elégedetlenségüket a balliberális ideológiák ellen. Ez egyfajta szellemi harctér, és ha ezt a csatát nem nyerjük meg, nem lesz esélyünk más területeken sem eredményeket elérni.

A Válasz Online korábbi beszámolója alapján a Magyarságkutató Intézetnél felmerült a munkaviszonyának megszüntetésének lehetősége, amely mögött lojalitási problémák álltak. Azonban a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól érkezett jelzés következtében ez a kérdés végül nem került napirendre. Érzékelt-e valamilyen hasonló helyzetet? Volt-e bármilyen hivatalos vagy informális tájékoztatás ezzel kapcsolatban?

Nem rendelkezem olyan információval, amely szerint a miniszter bármilyen formában védelmet nyújtott volna számomra. Ha ez így lett volna, biztosan értesültem volna róla. Csak annyit tudok, hogy már 2023 nyara óta azon tanakodtak, hogyan tudnának megszabadulni tőlem. Mivel azonban a közel 25 éves közalkalmazotti jogviszonyom révén jelentős végkielégítést kellett volna kifizetniük, végül nem léptek. Lehet, hogy a sajtó reakciójától is tartottak. A lojalitás kérdését nem is értem, hiszen mindig teljesítettem a rám bízott feladatokat, és az intézmény küldetésnyilatkozatához is hű maradtam. Az új vezetés volt az, aki felrúgta azokat az alapelveket, amelyek a Magyarságkutató Intézet megalapításakor meghatározásra kerültek.