Kíméletlenül szigorú intézkedések lépnek életbe az online csalásokkal szemben, így a csalók számára nem lesz érdemes kockáztatniuk.
Sokszorosára emelkedett az online banki csalások száma, ezért az Országgyűlés szigorította a vonatkozó törvényeket. A 114 igen szavazattal, 9 nem ellenében és 40 tartózkodás mellett elfogadott előterjesztés parlamenti vitájáról az InfoRádió készített tudósítást.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a legutóbbi előterjesztésében kiemelte, hogy a bűncselekmények során használt felhasználói profilokat azonnal törlik. Ezen intézkedések célja, hogy megakadályozzák az elkövetők új fiókok létrehozását, továbbá befagyasztják a csalók által használt számlákat. A befagyasztott összegeket pedig a lefoglalás megszüntetése után arányosan szétosztják a sértettek között.
2023 végén egy átfogó kormányzati kezdeményezés vette kezdetét, amely az online csalások elleni hatékony fellépésre összpontosít. E közös erőfeszítések első jogalkotási gyümölcse a 2024. augusztus 1-jén életbe lépő XVIII. törvény, amely rövid időn belül jelentős előrelépést hozott a digitális bűnözés visszaszorításában. A pénzintézetek az új szabályozás révén körülbelül három hónap alatt összesen 312 millió forintot zároltak, amely várhatóan visszakerül a csalások áldozataihoz.
A törvényjavaslat olyan módosításokat is magában foglal, amelyek nem kapcsolódnak az online csalásokhoz - emelte ki az igazságügyi miniszter helyettese.
A személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatai nyilatkozatukban kifejezhetik, hogy nem kívánják, hogy a terhelt önkényesen felvegye velük a kapcsolatot - hangsúlyozta Répássy Róbert.
Ez a sértetti nyilatkozat a büntetőeljárást lefolytató hatóságok által kerül rögzítésre, amennyiben nem merülnek fel kizáró okok. Ezt követően a hatóságok értesítik a terhelteket. A terhelt ezután, ha önkényesen zaklatja a sértettet, újabb bűncselekményt követ el, amely a javaslatban szerepel.
A Btk. legújabb módosítása hangsúlyozza, hogy minden olyan történelmi tény, amely népirtásra, emberiesség elleni bűncselekményekre vagy háborús bűncselekményekre utal, tényállásszerűen büntethetővé válik, amennyiben a közlés kontextusa, megjelenési formája és egyéb körülményei alapján egyértelműen megállapítható, hogy a közlő szándéka kifejezetten az érintett csoport ellen irányuló gyűlöletkeltés. Ezen felül fontos újdonság, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése értelmében a börtönökben a látogatófogadás mostantól motivációs eszközként is használható.
