Burkina Faso, Tanzánia és Trinidad: Mi zajlik azokban az országokban, ahol a korrupció szintje hasonló Magyarországéhoz? Milyen kihívásokkal néznek szembe ezek a nemzetek, és hogyan befolyásolja mindez a mindennapi életet? A korrupció mindenütt jelen van,

Az EU és néhány kelet-európai ország már túlszárnyalta Magyarországot a korrupcióérzékelési rangsorban, így ha olyan helyeket keresünk, amelyek hasonló pontszámot értek el, akkor a világ távoli szegleteibe kell kalandoznunk. Ezt meg is tettük.

Albánia, Koszovó és Moldova ugyan megelőzte Magyarországot a Transparency International legfrissebb korrupcióérzékelési rangsorában, ahogyan az Európai Unió minden tagállama is. Mindazonáltal akadnak bőven olyan országok, amelyek hasonló helyzetben vannak, mint mi. Idén például Burkina Faso, a Dél-Afrikai Köztársaság, Kuba, Tanzánia, valamint Trinidad és Tobago szintén 41 pontot értek el a 100 pontos skálán, mint Magyarország. Érdemes tehát megvizsgálni, milyen körülmények között zajlik a korrupció ezekben az országokban!

Fontos kiemelni, hogy az igazán lényeges tényező az, hogy a hasonló társadalmi és kulturális háttérrel rendelkező országok hogyan viszonyulnak egymáshoz a rangsorban. Magyarország esetében tehát a legcélszerűbb az EU más tagállamaival való összehasonlítás. Hiszen egy trinidadi polgár teljesen más perspektívából szemléli a korrupciót, mint egy magyar állampolgár. A Transparency International által összeállított listát úgy alakítják ki, hogy szakértőket és üzletembereket kérnek fel arra, hogy értékeljék, mennyire korruptnak érzékelik az adott ország közszolgáltatását különböző szempontok alapján.

Burkina Faso számára viszonylag békésnek mondható év áll mögöttünk, hiszen ezúttal elkerülték a puccsok árnyékát – ez már önmagában is jelentős előrelépés, tekintve, hogy 2022-ben két ilyen esemény is megrázta az országot. A 2014-es hatalomváltás során, amely során nem puccs, hanem népfelkelés révén távolították el a 27 éven át hatalmon lévő Blaise Compaorét, a korrupcióval kapcsolatos érzékelési indexen is javulás következett be. Az évek során 38 pontos stagnálás után ekkor 42 pontra ugrottak, azóta pedig 40 és 42 pont között ingadoznak.

Nem meglepő, hogy a helyzet javulásához intézkedéseket hoztak, hiszen Compaoré alatt egy rendkívül korrupt rendszer alakult ki, ahol ő és közvetlen munkatársai az állami forrásokat saját magánvagyonuk kiegészítésére használták. Egyes források szerint közel 300 millió dollárnyi állami pénz tűnt el az ország területéről. E rendszer felszámolása önmagában is jelentős lépést jelentett a fejlődés irányába. Az ország olyan területein, amelyeket a központi kormány hatékonyan tud irányítani, a helyzet viszonylag kedvezőnek mondható a szomszédos államokhoz képest.

A legfőbb probléma, amely az előző két puccs mögött is áll, az a kormány által ellenőrzött terület folyamatos zsugorodása. Hiába tették meg az újabb és újabb kormányok a szükséges lépéseket, nem képesek hatékonyan fellépni a terjedő iszlamista terrorcsoportok ellen. A legrosszabb forgatókönyvek szerint az ország lakosságának 40-50 százaléka olyan régióban él, ahol a valódi állami működés gyakorlatilag eltűnt.

Teljesen váratlan egybeesés, de éppen pénteken Szijjártó Péter bejelentette: a kormány a magyar-tanzániai együttműködésben rejlő óriási lehetőségekre való tekintettel diplomáciai képviseletet nyit szeptemberben Dar es-Salaamban.

Kelet-Afrika egyik legnagyobb országa számára jelentős előrelépésnek számít az, hogy már 41 pontjuk van a korrupcióérzékelési skálán, a 2015-ös mélypontot jelentő 30 pont óta egy apró megingással évről évre lépdel előre a listán. Vagyis amíg 9-10 éve még a legrosszabbak közé tartozott, mostanra már feljött egy, a régiójához képest közepes állapotra.

A Transparency International a szubszaharai régió elemzésénél külön ki is tért Tanzániára, mint ami a példa arra, hogy egyetlen évtized alatt hogyan lehet ha nem is tisztává tenni egy országot, de látványos fejlődést elérni. Az elemzésben a TI azt emelte ki, hogy most már vannak következményei annak, ha egy vezetőről kiderül, hogy korrupt, az elmúlt években Kennedy Gastorn washingtoni nagykövetet korrupciógyanú, Liberata Mulamula külügyminisztert pedig a hatáskörének túllépése miatt rúgta ki az elnök.

Egy újonnan megalakított korrupcióellenes testület kezdte meg működését, amely eddig komolyan veszi a feladatát. 2024 folyamán 21 jelentős ügyben tárt fel bizonyítékokat. Ezek között találhatóak egészen alapvető csalások is: például a főváros önkormányzatának bevételei közül 8,9 milliárd shilling (azaz 1,3 milliárd forint) eltűnt, mivel sosem érkezett meg a város számlavezető bankjába; helyette csupán egy hamis dokumentumot mutattak be. Ezen kívül kiderült, hogy politikai vezetők tömegesen vettek fel pénzt olyan utazásokra, amelyek valójában meg sem valósultak. A vidékfejlesztésre szánt milliárdok sorsa is kérdéses, hiszen azok sem jutottak el a megfelelő helyekre. A korrupció tehát bőségesen jelen van, azonban már vannak lépések a megfékezésére. 2023-ban létrehoztak egy bíróságot, amely kifejezetten a korrupcióval és gazdasági bűncselekményekkel foglalkozik, és az első ügyek már a bíróság elé kerültek.

Szintén 41 ponton áll a Dél-Afrikai Köztársaság, de ezt az országot a Transparency International elrettentő példaként emelte ki, hogyan lehet ide süllyedni: a mostani a leggyengébb pontszáma Dél-Afrikának.

Egy nagyon nagy országról van szó, amely ráadásul a globális gazdaság szempontjából is fontos. Nagyon erős a dél-afrikaiak által vezetett lobbi, és tényleg jogos a célkitűzésük: a világ gazdag államai adjanak anyagi támogatást azoknak az országoknak, amelyek a legjobban megszenvedik a klímakatasztrófát, és amelyeknek komoly áldozatokat kell hozniuk a zöld átálláshoz. Csakhogy nem biztosítják azt, hogy az ilyen pénzek nem folynak el változatos korrupciós csatornákon - emelte ki a TI.

Az állam félrenéz vagy egyenesen segédkezik a hétköznapi korrupciónál is, például abban, hogy a rendőrök megvesztegetésével szinte bármit meg lehet úszni. Az is gyakori, hogy a nemzeti parkok vezetőit és dolgozóit megkenik a gazdag turisták védett állatokra kiadott vadászengedélyért, ahogy az illegális bányászatban is alaposan benne van a szervezett bűnözés, gyakran a politikusok és a közalkalmazottak támogatásával.

A geopolitikai jelentősége miatt sokat szokott foglalkozni a média a közép-amerikai szigetországgal, amely szintén most süllyedt a mélypontjára a TI listáján, ráadásul az után, hogy 2019-ben még a csúcsot jelentő 48 ponton állt.

Ahogy sok más szigorúan központosított autoriter államban, úgy Kubában is időről időre hangzatos bejelentéseket tesznek az ország vezetői, hogy most már tényleg nem tűrik tovább a korrupciót, aztán néhány látványos ügy kezelésén túl gyorsan kiderül, hogy ugyanúgy korrupt maradt a rendszer.

Bár néhány kiemelkedő intézkedés jelentős javulást hozhat a korrupció érzékelésében, ezt a kubai példán is jól nyomon követhetjük. A múltban a hatóságok eljutottak odáig, hogy letartóztattak egy üzletembert, akit Fidel Castro közeli ismerőseként tartottak számon. Azóta azonban a lelkesedés alábbhagyott, és az állami szektor továbbra is korrupt maradt, a komoly büntetések pedig elmaradtak. A Transparency International idei jelentése nemcsak Kubára, hanem az egész régióra is felhívja a figyelmet: a hatékony korrupcióellenes intézkedések hiányában az elitek és a szervezett bűnözés egyre inkább magukhoz ragadják az irányítást, még inkább, mint korábban.

A karibi szigetek világában Trinidad és Tobago teljesítménye egy kicsit visszaesett, hasonlóan Magyarországhoz. Azonban ha a nagyobb képet nézzük, a 2010-es évek eleje óta tapasztalható fejlődés után 2017 óta gyakorlatilag változatlan maradt. Az ország teljesítménye azóta is a 40 és 42 pont közötti tartományban stagnál.

A kormány 2024 utolsó napjaiban vészhelyzetet hirdetett a bűnözés fokozódása miatt, és ezt az intézkedést idén április közepéig meghosszabbították. A helyzet valóban aggasztó: az elmúlt évben rekordszámú, összesen 624 gyilkosság történt, és a rendőrségnek nem igazán van megoldása a bűnözői csoportokkal szemben. Miközben az utcákon egyre nő a feszültség, az emberek a korrupcióval kapcsolatos elégedetlenségüknek is hangot adnak. Sokan úgy vélik, hogy a vészhelyzet kihirdetésekor nemcsak az utcai bűnözésre, hanem a felsőbb körökben zajló elit bűnözésre is nagyobb figyelmet kellene fordítani.

A maffia ott is rárepül a közpénzre, a környezetvédelmi és a munkanélküliséget csökkentő programok kapcsán emlegetik, hogy a szervezett bűnözéshez jut sok pénz. Az elmúlt pár évben pedig a korrupcióellenes harcnak egy magyar szemmel nézve elég furcsa frontja alakult ki: a számvevőszék csap össze rendszeresen a kormánnyal. A szervezetet vezető Jaiwantie Ramdass már rágalmazási perig is eljutott Colm Imbert pénzügyminiszter és Reginald Armour főügyész ellen, tavaly ősszel pedig a kormány megpróbálta megtiltani, hogy egy több milliárdos tétel ügyében vizsgálódhasson - akkor is bíróságnak kellett közbeavatkoznia, hogy folytatódhasson a vizsgálat.