A Korond-patak sótartalma csökken a folyamatos szivattyúzás következtében | Soksz
A Korond-patak sótartalma csökken, mivel a hatóságok kiszivattyúzzák a vizet a parajdi sóbánya régi, omlásveszélyes szakasza felett. Az így nyert vizet csak a veszélyeztetett terület alatt engedik vissza a mederbe - tájékoztatta a közvéleményt Luci Ervin, a román vízügyi hatóság vezetője az Agerpres hírügynökségnek adott nyilatkozatában.
Az igazgató tájékoztatása szerint a parajdi sóbánya környékén összesen 16 erőteljes szivattyút állítottak üzembe, és közülük nyolc már 48 órája megszakítás nélkül működik.
Az édesvíz kinyerése a sóbánya fölötti területen, a Korond-patak mellékágából történik, majd ezt követően a sóbánya alatti részen visszajuttatják a Korond-patakba. Ezzel a módszerrel megakadályozzák, hogy az édesvíz sóval érintkezzen, így megőrizve annak tisztaságát. Ezen kívül a szivattyúzás folyamata támogatja a patak elterelésével foglalkozó vállalat munkáját is, hiszen a víz elterelésével csökken a terület eróziója.
Az igazgató véleménye szerint a szivattyúk szinte teljesen átveszik a patak vízhozamát, ami hozzájárul ahhoz, hogy a patakban tapasztalható sókoncentráció folyamatosan csökken.
A szakértők arról is tájékoztattak, hogy a Kis-Küküllő vizének magas sótartalmú része elhagyta Gyulafehérvár területét, és a Hidroelectrica vállalat továbbra is édesvízzel keveri azt. A folyó Nagy-Küküllőig húzódó szakaszán a szakemberek további halpusztulásra figyeltek fel.
A parajdi sóbányánál hétfőn terepszemlét tartó Bogdan Ivan gazdasági miniszter elmondta, hogy a napi ütemterv átláthatóvá tételét és a határidők betartását kérte a patak elterelésén dolgozó cégtől, ellenkező esetben felbontják vele a szerződést. Azt is hangsúlyozta, hogy a különböző hatóságok összehangoltan, kizárólag a szakértők beleegyezésével dolgoznak.
A Kis-Küküllő magas sótartalma miatt vezetékes víz nélkül maradt Maros megyei településeken eközben valamelyest javult a helyzet: Dicsőszentmárton városban, Vámosgálfalva, Ádámos és Szászbogács községekben hétfőtől ismét biztosítanak emberi fogyasztásra nem alkalmas, csak háztartási munkákra használatos vezetékes vizet a lakosságnak. Amennyiben a víz sótartalma meghaladja a literenkénti 1500 milligrammot, leállítják a szolgáltatást - közölte a Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A Maros megyei vészhelyzeti bizottság országos támogatást igényelt a Kis-Küküllő mentén található települések vízellátásának fenntartható megoldásainak kidolgozásához.
olyan, a sót kiszűrni képes berendezések beszerzését, melyek segítségével a folyó vizének magas sótartalma esetén is működtethetők a környékbeli víztisztító állomások. Azt is kérte, hogy ezek számára biztosítsanak alternatív vízforrásokat, két lehetséges forrásként a Marost és a bözödújfalusi víztározót jelölték meg.
A Kis-Küküllő partján tíz megye vészhelyzeti felügyelősége feszített tempóban dolgozik a vízosztás megszervezésén a súlyosan érintett településeken. A helyzet súlyosságát az adja, hogy a parajdi sóbányából kiszivárgó sós víz következtében szerdán drámaian megnövekedett a folyó sótartalma. Ez a jelenség ökológiai katasztrófát idézett elő, amely tömeges halpusztuláshoz vezetett. (MTI)
Korábban írtunk arról, hogy akár az egész élővilág elpusztulhat a vizekben, már vergődnek a halak Parajd alatt a tengernél is sósabb vízben, és megmenekülhet a parajdi bánya turisztikai része, a régi bánya beomlása a valószínű
