A Dán modell alapján az EU a bevándorlás kérdését új megközelítéssel kívánja kezelni, hogy hatékonyabban szabályozza a migrációt.
A tagállami képviselőket felvonultató Európai Tanács találkozóján új lehetőségeket vitatnak meg a migrációs helyzet kezelésére. A dán bevándorlási miniszter szerint csak kemény fellépéssel lehet megoldani a bevándorlással kapcsolatos problémákat, és Európa szélsőjobboldali pártjai főként csak azért tudtak megerősödni, mert a politikai fősodor túl óvatosan kezelte a helyzetet. Ehhez képest a dánok soros elnöksége most más politikát kínál, amelyben komoly szövetségeseik vannak Európa-szerte.
Kedden Koppenhágában találkozik európai kollégáival Kaare Dybvad, a dán bevándorlási miniszter, aki határozott véleményeivel és eltökéltségével emelkedik ki a migrációs kérdések terén. Az ülés középpontjában az EU egységes kitoloncolási politikájának javaslata áll, valamint az illegális migráció elleni "új megoldások" keresése. A miniszterek ezen kívül a szervezett bűnözés és a drogkereskedelem problémáit is érinteni fogják, hangsúlyozva ezzel a téma összetettségét és sürgősségét.
Ugyan a jelenlegi soros elnökséget betöltő párt szociáldemokrata értékeket vall, Mette Frederiksen dán miniszterelnök, és a kormányában migrációs ügyekkel foglalkozó Dybvad szigorú politikát folytat ezen a téren.
Álláspontjuk szerint rendkívül aggasztó és ésszerűtlen lépés lenne, ha az Európai Bizottság lazítana a bevándorlási politikáján. Ezt nem csupán az EU szociális kohéziójának megőrzése érdekében tartják fontosnak, hanem azért is, mert ez a döntés tovább táplálhatná a szélsőjobboldali retorikák elterjedését.
A szélsőjobb megerősödése szorosan összefonódik a migrációs problémák megoldatlanságával. Amennyiben nem találunk hatékony válaszokat ezekre a kihívásokra, úgy a jövőben képtelenek leszünk jelentős előrelépéseket tenni a progresszív politika terén az Európai Unión belül.
- nyilatkozta Dybvad a Politiconak.
A koppenhágai találkozón a belügy- és igazságügyi miniszterek, továbbá az EU ügynökségeinek és az ENSZ képviselőinek részvételével folyik a diskurzus a Bizottság által benyújtott javaslatokról. A téma középpontjában az áll, miként lehetne humánus, ugyanakkor hatékony módszereket alkalmazni a menekült státuszra nem jogosult bevándorlók kitoloncolására. A magyar kormány jelenleg nem áll a migrációs paktumnak nevezett terv mögött, azonban Dybvad optimizmussal tekint a kétnapos eseményre, bízva abban, hogy a résztvevők között egyetértés alakul ki a javaslat körül. Úgy véli, hogy a legtöbb ország végre felismeri a javasolt intézkedések valódi céljait.
Egy különösen érzékeny téma az EU-n kívüli országokban tervezett úgynevezett "visszatérési központok" létrehozása, amelyek hatékonysága és megvalósíthatósága eddig számos vitát generált. A kapcsolódó jogi, politikai és gazdasági kihívásokat már korábbi elemzéseinkben részletesen körbejártuk, most azonban úgy tűnik, hogy körvonalazódik egy lehetséges stratégia, amely irányt adhat az uniónak a helyzet kezelésében.
A dán vezetés kétségtelenül figyelemre méltó és karakteres megoldásokat kínál, és Frederiksen mintha elfeledte volna korábbi, a közös költségvetést illető szigorú álláspontját. A migrációs kérdések körüli diskurzusban mostantól Európa két meghatározó nagyhatalma, Németország és Franciaország is aktívan részt vesz, ami jelentősen növeli a kompromisszumok lehetőségét, mint ahogy azt a múltban tapasztalhattuk.
