Daniel Freund: Az, hogy Musk kiemelkedő fejlesztő, még nem jelenti azt, hogy politikai kérdésekben is jártas lenne.

Csernyánszky Judit: A német kancellár, Olaf Scholz szerint, amit Elon Musk csinál, az, hogy interjút készít az X közösségi hálón az Afd, az Alternatíva Németországnak párt vezetőjével, Alice Weidellel, az a soron következő német választásokba való beavatkozás. Ön is így gondolja?

Daniel Freund kifejezte aggodalmát, hogy a kancellár nézetei helytállóak lehetnek. Az AfD-nek nyújtott támogatás, amelyet Elon Musk részéről eddig kapott, példa nélküli. Különösen figyelembe véve, hogy Donald Trump kormányzati szerepet is biztosít számára. Ilyen körülmények között elmondható, hogy az Egyesült Államok eddig soha nem befolyásolta ilyen módon a német választásokat.

Cs. J.: Vajon a jövőben képesek lesznek megakadályozni az Európai Parlamentben, hogy a választókat még inkább manipulálják? Hiszen közismert, hogy Elon Musk, a Tesla, az X és a SpaceX alapítója, aki 44 milliárd dollárért vásárolta fel az X közösségi platformot, már 210 millió követővel büszkélkedhet. Ez a fajta befolyásolás napjainkban világszerte, különféle választások során is megfigyelhető, és könnyen megismétlődhet. Úgy tűnik, a világ leggazdagabb embere a saját ideológiáját és világnézetét kezdi el terjeszteni - és senki sem képes vele versenyre kelni, ez már biztos.

D. F.: Vannak erre vonatkozó törvények, mint például a legfrissebb, az európai digitális és médiaszolgáltatás szabályozását előíró törvény. S hogy erre szükségünk van, már akkor világossá vált, amikor láttuk, hogy Elon Musk az amerikai elnökválasztás idején, a kampányban visszaélt azzal, hogy a saját tulajdonában lévő platformot kampányeszköznek használta, és a republikánusokat is segítve olyan algoritmust alakított ki a posztjai számára, amelyek egyértelműen befolyásolták a szavazókat. S mi történt? A szélsőjobb úgy állította ezt be, hogy joga van a szabad véleménynyilvánításhoz. És én ezt nem is vonom kétségbe, nyilvánvalóan nekik is éppúgy joguk van szólásszabadsághoz, mint nekünk vagy bárki másnak. Mindössze az a baj ezzel, hogy miközben a közösségi hálón az algoritmust magát népszerűsítve szabályozza, addig Musk azt állítja, hogy minden vélemény egyforma algoritmussal jut el mindenkihez, tehát mindenki egyenlő publicitást kap. És ez nem így van. Tisztességtelen, amit csinál. Ezért az Európai Bizottságnak máris intézkednie kellene Elon Musk ellen. Merthogy elméletileg az eszközünk megvan erre, de a gyakorlatban egyelőre nem sikerült ennek érvényt szerezni.

Cs. J.: De hát Musknak az AfD vezetőjével tervezett interjúját is mindenképpen meg kellett volna gátolni!

D. F.: Hát, nem igazán vagyok benne biztos, hogy ezt valóban interjúnak nevezhetjük! A törvény értelmében ugyanis nem az, még ha külsőre annak is tűnik. A rendelkezésre álló időkeret is meglehetősen rövid volt, ami nem igazán kedvezett a cselekvésnek. Ráadásul ezt az egészet akár párttámogatásnak vagy hirdetésnek is felfoghatnánk, ami miatt a transzparencia érdekében kötelező lenne adatokat szolgáltatni – legyen szó pénzügyi vagy ideológiai támogatásról. Nos, ez sem valósult meg.

Cs. J.: Az AfD jelenleg a második pozíciót foglalja el. Ahogyan Musk támogatása hozzájárult Donald Trump sikeréhez, úgy elképzelhető, hogy Németországban is hasonló forgatókönyv valósulhat meg, és az ő közreműködése révén a szélsőjobboldali párt győzedelmeskedhet a választásokon.

D. F.: Kételyeim vannak, de a kampány során bármi megtörténhet. A téli hónapokra korlátozott kampányidőszak rendkívül rövid, így csak reménykedhetünk abban, hogy a választók nem olyan könnyen hagyják magukat félrevezetni, ahogyan azt Musk véli. Az igazi kérdés az, hogy melyik koalíció fogja irányítani az országot a következő négy évben. Meggyőződésem, vagy legalábbis bízom benne, hogy az emberek tisztában vannak a tét jelentőségével, és elkerülik azt a pártot, amely nem tiszteletben tartja az alkotmányt, és szélsőjobboldali nézetei miatt a titkosszolgálat figyelme alatt áll. Hiszek abban is, hogy tudják, hogy az Európai Unióból való kilépés nemcsak milliók életét, hanem az ország jövőjét is veszélyezteti – ez Musk érdeke, de a németek számára elfogadhatatlan.

Cs. J. a Welt am Sonntagban publikált egy véleménycikket, amelyben az amerikai milliárdos kifejtette, hogy szerinte csupán az AfD képes megmenteni Németországot, és ez a párt az egyetlen reménysugár a számára. Vajon ez is a szólásszabadság keretein belül mozog?

D. F.: Igen, akárhogy nézzük, de amit mond az nem. Nem értek egyet Elon Musk véleményével, sőt határozottan állítom, hogy amit ez a párt, a programja, illetve emberei tesznek, az nem válna Németország előnyére. Nem beszélve arról, hogy az az ember, aki a Space X jövőt kutató programját képviseli, az támogat egy olyan pártot, amelyik elutasítja a globális felmelegedés elvét. Akkor csak színleli azt, amikor elektromos autót gyárt? Akkor mégsem hisz a tudományokban? Attól, hogy kiváló fejlesztő vagy, nem biztos, hogy értesz a politikához, és legfőképp Németország politikájához.

Cs. J.: Musk nem csupán Németországra vetette ki a "hálóját", hanem a brit Munkáspárt vezetőjét, Keir Starmer-t is célkeresztbe állította. Sőt, a francia elnök is aktivizálta magát, és az európai vezetők egyre inkább azt hangoztatják, hogy Musk támadást indított az európai demokráciák ellen. Ezzel szemben ő maga éppen az ellenkezőjét állítja. De hogyan tud egy átlagos választó eligazodni ebben a zűrzavaros vitában? Kinek adjon igazat?

D. F.: A demokráciákban érvényes diskurzus szerves részének kell tekintenünk a vélemények ütköztetését. Az emberek különböző nézőpontokkal rendelkeznek a jövőjükről, és ezek alapján hoznak választási döntéseket. Mindazonáltal ez csak akkor érvényes és indokolt, ha a választási folyamat szabad és tisztességes. Az európai tagállamok számára elengedhetetlen, hogy megvédjük magunkat a külső beavatkozásoktól, legyen szó akár harmadik országokról, akár idegen politikai pártokról. Az utóbbi időszakban Elon Musk új kihívásokat teremtett számunkra. Hiába létezik a politikai hirdetések átláthatóságát biztosító szabályozás, eddig az nem bizonyult eléggé hatékonynak. Musk nemcsak a világ egyik legnépszerűbb közösségi platformjának tulajdonosa, hanem ezzel a befolyásával a legkeresettebb közszereplővé is kíván válni. Ez óriási kihívás Európa számára. Ha az Európai Bizottság a rendelkezésére álló eszközökkel megpróbálja megakadályozni az amerikai beavatkozást, és Trump esetleg a NATO-n keresztül vagy más módon politikai játszmákba kezd velünk, akkor mi fog történni? Mindemellett fontos, hogy ne adjuk fel az elveinket, amikor a szabad és tisztességes választás jogáért kiállunk országunk nevében.

Cs. J.: Előttünk zajlott le az a folyamat, amelyben Musk pénzügyi támogatása és médiás befolyása révén segítette Trump győzelmét. Ezt a tényt nehéz lenne megkérdőjelezni. Európában és a világ számos kulcsfontosságú területén egyre inkább erősödnek azok a populista nézetek, amelyeket ők képviselnek, és úgy tűnik, hogy ez világszerte terjedni fog. Ez a tendencia különösen Orbán Viktor helyzetét erősíti, bár éppen most tapasztalhatjuk, hogy itthoni pozíciói jelentősen gyengültek.

D. F.: Hosszú idő óta két biztos pont volt a saját hazámban, de Európában is: az egyik az Amerika jelentette biztonsági védőháló, a másik pedig az oroszoktól érkező olcsó energia. Mindkettő megdőlt biztos pontnak lenni, legalábbis kétségessé vált, hogy minden folytatódik úgy, ahogy volt. Vagy felismerjük, hogy mi a teendőnk, és nem támaszkodunk csak az amerikaiakra, illetve biztosítjuk függetlenségünket az oroszoktól, vagy menthetetlenül veszélybe sodorjuk saját demokráciánkat, prosperitásunkat. Itt és most Európának fel kell ébrednie, hogy ne gyengíthessenek meg minket! Mindent meg kell tennünk, hogy ne zsarolhassanak minket, ne erőltethessék ránk a maguk világát és ne dőljünk be nekik.

Cs. J.: Végül megkérdezném, hallotta-e, hogy Rogán Antal ellen az amerikai pénzügyminisztérium szankciókat léptetett életbe.

D. F.: Igen, értesültem róla, és azt kell mondanom, hogy ez valóban precedens nélküli eset: egy NATO-szövetséges ország miniszterét szankcionálják, aki ráadásul a kormányfő legközelebbi munkatársa. Ha nemzetközi szempontból vizsgáljuk a helyzetet, figyelembe véve, hogy ugyanabban az időszakban két szudáni hadúr is büntetést kapott, akkor különösen aggasztó a helyzet. Hallgatva David Pressman bejelentését, csakis üdvözölni tudom, hogy Amerika is észleli azt, amit mi itt Európában tapasztalunk. Az Orbán-kormány számára ez nem volt kedvező nap.

Cs. J.: Mit gondol, vajon ez a helyzet hatással lesz a kormányzati irányvonalra? Változásokra számíthatunk a politikai stratégiájukban vagy a viselkedésükben?

D. F.: A legfőbb kérdés, mit kezd vele a Trump-kormány. Hisz nagyon szoros kapcsolatot épített ki Orbán a leendő elnökkel. De ne feledjük, hogy Orbán nem volt hajlandó fogadni a nemrég Magyarországon járt kétpárti amerikai delegációt, amelyben republikánus képviselők is voltak. Akik ezután olyan felháborodott közleményt adtak ki, amelynek tartalma tulajdonképpen egybeesik a jelenlegi, demokrata elnök álláspontjával. Ha ezt tekintetbe vesszük, akkor abban is bízhatunk, hogy a kongresszus republikánusai között vannak olyanok, akik tisztán látják Orbán Putyinhoz fűződő és korrupt kapcsolatait. S miután veszélyt jelent Amerika gazdasági és nemzetbiztonsági érdekeire, csak bízni lehet abban, hogy nem vonja vissza a szankciót a Trump-kormány.