Merz drasztikus adópolitikával igyekszik újjáéleszteni a német gazdaságot.

A német kormány egy több mint 18,5 ezer milliárd forintnak megfelelő költséget tervezett be az elkövetkező négy évre, amiből masszívan megtámogatnák a helyi ipar fejlesztéseit. Az adókedvezményekből elsősorban az eszköz- és járműparkok felfejlesztése valósulhat meg, de a vállalati adót is csökkenésnek indítanák és további támogatásokat is terveznek a kutatás-fejlesztés területére, amelyekre szükség is lesz, ha nem akarnak még jobban lemaradni a globális versenytársaiktól.

Lars Klingbeil pénzügyminiszter szerdán a kormány előtt prezentálja azokat az intézkedéseket, amelyek célja, hogy a stagnáló euróövezet legnagyobb gazdaságát újra lendületbe hozza. A kormányzati előrejelzések alapján az adókedvezmények összesen körülbelül 46 milliárd eurós terhet jelenthetnek Németország számára 2029-ig - számol be róla a Financial Times.

Ez a kezdeményezés kiegészíti azt a több mint 1000 milliárd eurós adósságfinanszírozott közkiadási tervet, amely Németország fegyveres erőinek és elöregedő infrastruktúrájának modernizálását célozza - ez Friedrich Merz német kancellár gazdaságélénkítő erőfeszítéseinek központi eleme.

"A gazdasági stagnálás időszakát követően elengedhetetlen a német gazdaság potenciáljának jelentős mértékű növelése" - olvasható a lap által megismert törvénytervezetben. Az intézkedések célja, hogy

Kérlek, küldjenek világos és egyértelmű üzenetet Németország rövid és hosszú távú versenyképességéről.

A tervezet célja, hogy a céges fejlesztések elősegítésére összpontosítson. A javaslat értelmében július 1-től kezdődően a vállalkozások az új gépek és egyéb berendezések költségeinek 30%-át évente levonhatnák adószámlájukról a 2025 és 2027 közötti időszakban.

A valóban jelentős átalakulások azonban 2028-tól várhatóak:

A tervek szerint a német társasági adókulcsot évről évre, fokozatosan csökkentenék, így a jelenlegi 15 százalékos mérték 10 százalékra mérséklődne.

Ezen felül innentől már a vállalatok az új elektromos járművek vételárának 75 százalékát is leírhatnák adójukból, és a kormány még további kedvező adóösztönzőket kíván bevezetni egyéb kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos kiadásokra is.

A német parlament, Merz választási győzelme után, de még a beiktatása előtt, megalapozott döntést hozott az ismert adósságfékről való lemondásról. Ez a lépés nem meglepő, hiszen az ország, amely gazdaságának gerincét az autóexport adja, jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe, mint például a kínai konkurenciával és a megemelkedett energiaköltségekkel. Az elmúlt három évben tapasztalt minimális növekedés is indokolja ezt a drasztikus intézkedést.

Miközben az Európai Unió egyre nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy megértse, miként használja Kína az állami tőkét a globális vállalatok megerősítésére, addig Merz, aki üzletbarát politikát képvisel, ígéretet tett arra, hogy segíteni fog az ország nehéz helyzetben lévő feldolgozóiparának villamosenergia-költségeinek csökkentésében. Ezen túlmenően

külön minisztériumot is hoztak létre a bürokrácia csökkentésére és a közigazgatás digitalizációjának felgyorsítására.

Ugyanakkor a helyzet még bonyolultabbá válhat, ha az Európai Unió kulcsszereplőinek nem sikerül hatékonyan mérsékelniük a Donald Trump amerikai elnök által kilátásba helyezett 50%-os vámokat. Ezek a lépések akár a német gazdaság zsugorodásához is vezethetnek, komoly kihívás elé állítva ezzel a régiót.

2024 harmadik negyedévében Németország üzemekbe, gépekbe és járművekbe fektetett vállalati beruházásai 9 százalékkal maradtak el a járvány előtti szinttől, míg ugyanebben az időszakban az USA-ban 11,5 százalékkal, az EU egészében pedig 1 százalékkal voltak magasabbak.

A köz- és magánszektorba irányzott fejlesztési kiadások más országokhoz képest alacsonyabb szinten mozogtak. Míg Németország a Covid-19 járvány előtti időszakhoz képest 11 százalékkal emelte a szellemi tulajdonra szánt költségeit, addig az Egyesült Államokban ez az arány 36 százalék, Franciaországban pedig 27 százalék volt. Ezek a befektetések, különösen a mesterséges intelligencia területén, kulcsfontosságúak a jövőbeli produktivitás és versenyképesség szempontjából.