A strasbourgi bíróság elmarasztalta Ukrajnát az odesszai székház tűzesetével kapcsolatosan.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága csütörtöki döntése alapján az ukrán hatóságok súlyos mulasztást követtek el 2014. május 2-án, amikor Odessza szakszervezeti székházában 47 oroszpárti demonstráló vesztette életét a tűz következtében. A bíróság részletes vizsgálat során arra a következtetésre jutott, hogy az ukrán hatóságok nem tettek meg minden szükséges lépést az ukránpárti és oroszpárti csoportok közötti erőszakos összecsapások megelőzése érdekében, valamint nem biztosították a megfelelő és időben érkező segítséget azok számára, akik a lángok martalékává vált épületben rekedtek. Az Európai Bíróság emellett megállapította, hogy az ukrán hatóságok nem folytattak le hatékony vizsgálatot a tragikus események után. A döntésben kiemelték azt is, hogy "az orosz dezinformáció és propaganda közrejátszott a szörnyű események kibontakozásában".

2013 novembere és 2014 februárja között Ukrajnában tüntetések kezdődtek, miután az az oroszbarát ukrán kormány felfüggesztette az Európai Unióval kötendő társulási megállapodás előkészítését. A tüntetések végül az oroszbarát Viktor Janukovics kormányának bukásához vezettek. Erre válaszolt Ukrajna keleti régióiban azonban oroszpárti felkelés robbant ki, és felfegyverzett csoportok kezdték el erőszakkal elfoglalni a közigazgatási épületeket a Donyecki és Luhanszki régiókban, szeparatista államokat kiáltottak ki, amik orosz katonai, gazdasági és politikai támogatást élveztek. Közben Oroszország pedig megszállta a Krím-félsziget.

Ebben a feszültséggel teli időszakban, 2014 márciusában Odesszában az oroszpárti demonstrálók megpróbálták megszerezni a helyi tanács épületét, hogy elősegítsék a föderalizációt és egy helyi népszavazás kiírását. A városban eközben megjelentek az ukránpárti önvédelmi csoportok is, így a két tábor között időnként kiélezett, erőszakos összecsapások zajlottak.

Április végén az odesszai Csernomorec és a harkivi Metaliszt szurkolói bejelentették, hogy felvonulást szerveznek az egységes Ukrajnáért, amelyre 2014. május 2-án, a délutáni mérkőzés előtt került sor. A menet 3 kilométerre haladt el az oroszpárti tüntetők táborától, akik már előre "náci felvonulásnak" bélyegezték az eseményt, és mindenáron meg akarták akadályozni a demonstrációt. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat, előre látva a potenciális erőszakos összecsapásokat, csupán néhány rendőrt vezényelt ki a helyszínre. Amikor az oroszpárti tüntetők a Szabadság tér közelében rátámadtak a szurkolókra, a hatóságok nem léptek közbe: lövések dördültek el a levegőben. A két csoport pirotechnikai eszközökkel, légpuskákkal, kövekkel, hanggránátokkal és Molotov-koktélokkal indítottak támadást egymás ellen. A belvárosi összecsapások tragikus következményeként hat ember vesztette életét. Egy bírósági vizsgálat során megállapították, hogy az Oroszországból érkező dezinformáció és propaganda is jelentős szerepet játszott a tragikus események kialakulásában.

A belvárosi zavargásokat követően az ukránpárti demonstrálók megtámadták az oroszpártiak sátortáborát a Kulikovo Pole területén. Az oroszpártiak kétségbeesetten menekültek a közeli szakszervezeti székházba, ahol elbarikádozták magukat. Az ukránpártiak eközben lángra lobbantották a tábor sátrait, míg az oroszpártiak Molotov-koktélokat dobáltak a feléjük áramló tömegre, amely viszonzásként szintén válaszolt a támadásokra. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a tűzoltóság parancsnoka nem engedélyezte a tűzoltók kiküldését, holott a közelben tartózkodtak.

19:45-kor tűz ütött ki a szakszervezeti épületben, a tűzoltók későn érkeztek ki, addigra többen kiugrottak az ablakon. Végül 20:30 körül sikerült eloltani a tüzet, majd 63 oroszpárti aktivistát vett őrizetbe,a kik méga kiégett épületben vagy annak tetején tartózkodtak. Őket két nappal később engedték szabadon, miután egy több száz fős oroszpárti csoport rohamozta meg a helyi rendőrőrsöt, ahol fogva tartották őket.

A bíróság megállapította, hogy Volodimir Fucsedzsi, a regionális rendőrség helyettes vezetője, aki közvetlenül részt vett a döntéshozatalban a zavargások előtt és alatt, később Oroszországba menekült, ahol csatlakozott az odesszai oroszbarát mozgalomhoz. Felmerült a gyanú, hogy akár együttműködhetett az oroszpárti aktivistákkal a tömeges rendbontások megszervezésében. Az erőszakos összecsapások kockázata részben abból adódott, hogy a rendőrség és az oroszbarát csoportok között szoros összefonódás alakult ki. Ennek következtében az újonnan megalakult ukrán kormány jelentős mértékben korlátozottan tudta kezelni a kialakult helyzetet. Az ukrán kormány később beismerte, hogy a rendőrség figyelmen kívül hagyta a hírszerzési jelentéseket és a figyelmeztető jeleket, és csupán egy szokásos focimeccs lebonyolítására készült. Nem tettek semmiféle lépést a rendőri erők megerősítésére, és érdemi próbálkozás sem történt a konfliktusok megelőzésére.

A bíróság bizonyítottnak látta, hogy a tűzoltók kiérkezését szándékosan 40 percig késleltették, és a rendőrség nem segített az emberek evakuálásában. Volodimir Bodelan, az akkori megyei katasztrófavédelem vezetője személyesen tiltotta meg a tűzoltók beavatkozását, majd két évvel a tragédia után szintén Oroszországba menekült, ellene soha nem indult büntetőeljárás Ukrajnában. Az ítélet szerint a helyi hatóságok tudatosan semmisítettek meg bizonyítékokat a helyszínen, "takarítás" ürügyén.

Összesen 28 magánszemély indított keresetet Ukrajna ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságán. A felperesek között 25 áldozat hozzátartozói szerepelnek, míg hárman súlyos égési sérüléseket szenvedtek a székházban történt tűzeset következtében. Az ügyben érintett családok között vannak olyanok is, akik ukránpárti aktivisták rokonai, akiket az összecsapások során megöltek. Ők azt állítják, hogy a tragédia oka az ukrán állam tétlensége volt.

A legfrissebb döntés alapján Ukrajnának kártérítést kell nyújtania a kérelmezők számára.