Elnökválasztás: A diaszpórában 950 szavazókörzetet hoztak létre, és a voksolás három napon keresztül folyik.

Bukarest, november 22./Agerpres/ - A külföldön élő választók számára három napon keresztül biztosították a szavazás lehetőségét az elnökválasztáson, mely során összesen 950 szavazókörzetet hoztak létre.

A külképviseleti szavazóhelyiségekben a román állampolgárok számára a szavazás lehetősége november 22-én, pénteken helyi idő szerint déltől egészen 21 óráig terjed. Ezt követően november 23-án, szombaton, valamint november 24-én, vasárnap, a szavazás reggel 7 órától 21 óráig tart.

A külföldön tartózkodó román állampolgárok a következő okmányok alapján voksolhatnak: személyazonosító igazolvány; elektronikus személyazonosító igazolvány; ideiglenes személyazonosító igazolvány; diplomata útlevél; elektronikus diplomata útlevél; szolgálati útlevél; elektronikus szolgálati útlevél; egyszerű útlevél; egyszerű elektronikus útlevél; egyszerű ideiglenes útlevél; katonai iskolák tanulói esetében katonai szolgálati igazolvány.

A diaszpórában élő román állampolgárok számára lehetőség nyílik arra, hogy levélben adják le szavazataikat. A Központi Választási Iroda (BEC) döntése értelmében azok, akik külföldön tartózkodva regisztráltak a levélszavazásra, valamint a szavazóhelyiségben történő szavazásra is, és megkapták a szükséges jóváhagyást, kizárólag a levélben szavazók névjegyzékébe kerülnek bejegyzésre.

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) adatai szerint a külföldön élő román állampolgárok közül 6751-en jelezték, hogy az idei elnökválasztáson külföldi szavazókörzetnél szavaznának, a levélszavazásra pedig 6916-an regisztráltak.

A legtöbben Nagy-Britanniából (1609), Németországból (1347), Svájcból (555), Hollandiából (421) és Franciaországból (410) kérték, hogy levélben szavazhassanak. Ugyanakkor Spanyolországból, Olaszországból, az Egyesült Államokból és Belgiumból több mint 300-an jelezték erre vonatkozó szándékukat.

A levélszavazásra jelentkezők számára postai úton juttatták el a szükséges iratokat, amelyeket legkésőbb a választások előtti harmadik napon (az első forduló esetében november 21-én éjfélig, a második forduló esetében pedig december 5-én éjfélig) kellett visszaküldeniük a levélszavazás céljára létrehozott választási irodához, diplomáciai képviselethez vagy konzuli hivatalhoz. Az AEP e-mailben értesíti a választópolgárokat a borítékok átvételéről. Ha valakit arról tájékoztattak, hogy a dokumentumai nem érkeztek meg a választási irodához, lehetősége van arra, hogy bármely külföldi szavazóhelyszínen leadja a szavazatát.

A diaszpórában élő magyarok számára a külképviseletek szavazóhelyiségein történő voksolás lehetősége nyílt meg, amelyre számos érdeklődő jelentkezett. A legnagyobb számú kérelem Hollandiából érkezett, összesen 1653, ezt követi az Egyesült Királyság 1107 kéréssel. Németországból 732, Olaszországból 478, Franciaországból 471, Belgiumból 436, míg Spanyolországból 409 szavazási szándékot jeleztek.

Azok, akik nem regisztráltak a www.votstrainatate.ro oldalon, bármelyik szavazóhelyiségnél szavazhatnak és pótlistára kerülnek.

Vasárnap este, a 21 órás urnazárás pillanatában a szavazóhelyiségben tartózkodó, vagy a bejárat előtt sorban álló választópolgárok még 23 óra 59 percig leadhatják szavazatukat. Fontos megjegyezni, hogy pénteken és szombaton nem áll rendelkezésre lehetőség a szavazóhelyiségek nyitvatartásának meghosszabbítására.

Az elnökválasztás első fordulójára a külföldi szavazókörzetekhez összesen 3.600.000 szavazólapot, 9.120 darab VOTAT feliratú bélyegzőt, valamint 2.914.000 öntapadós matricát juttattak el.

A szavazóhelyiségben a polgárok bemutatják a személyazonosító okmányukat, majd adataikat bevezetik a választási részvételt monitorozó és az illegális szavazást megelőző informatikai rendszerbe (SIMPV).

Minden egyes választópolgár saját döntését hozza meg a szavazás során, zárt fülkékben. A szavazás során a bélyegzőt abba a négyszögletű területbe kell helyeznie, amelyen az általa választott jelölt neve található.

Amennyiben a választópolgár a szavazókörzet választási irodájának vezetője által megítélt indokolt ok miatt nem képes önállóan szavazni, akkor joga van kísérőt hívni a szavazófülkébe. Fontos megjegyezni, hogy a kísérők között nem szerepelhetnek azok a személyek, akik részt vesznek a választás lebonyolításában vagy a megfigyelésében.

Szavazás után a szavazólapot bele kell helyezni az urnába, a bélyegzőt pedig vissza kell adni a választási iroda elnökének vagy a választási iroda általa kijelölt tagjának.

Külföldön sajnos nem áll rendelkezésre a mozgóurna igénylésének lehetősége.

Az AEP legfrissebb statisztikái alapján 2023. október 31-én 19.002.912 szavazásra jogosult állampolgár szerepelt a választói névjegyzékben. Ebből a számából 18.011.923-an Romániában élnek, míg 990.989-en a határokon túl, külföldön találhatóak.

Az elnökválasztás első körében a szavazók 14 jelölt közül választhatnak. Amennyiben egyik jelölt sem kapja meg a választók érvényes szavazatainak több mint 50%-át, akkor második fordulóra kerül sor, ahol a két legnépszerűbb jelölt mérkőzik meg egymással.

A hét elején a Jobboldal Erejének államfőjelöltje, Ludovic Orban váratlan bejelentést tett: úgy döntött, hogy visszalép a választási versenytől. Helyette a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltjének, Elena Lasconinak ajánlja a támogatását.

A jelöltek szavazólapra kerülő sorrendje az alábbiak szerint alakul:

1. Elena-Valerica Lasconi - Mentsétek meg Romániát Szövetség;

George-Nicolae Simion - A Románok Egyesüléséért Szövetség vezetője;

3. Ion-Marcel Ciolacu - Szociáldemokrata Párt;

4. Nicolae-Ionel Ciucă - Nemzeti Liberális Párt;

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, kulcsszereplője a romániai magyar közéletnek. Politikai pályafutása során elkötelezetten harcolt a magyar közösség jogaiért és érdekeiért, miközben próbálta erősíteni a magyar kulturális örökséget. Az RMDSZ vezetőjeként hangsúlyozza a párbeszéd fontosságát a romániai politikai színtéren, és célja, hogy a magyar közösség számára biztosítsa a megfelelő képviseletet és támogatást. Kelemen Hunor politikai filozófiájában a közösségi összefogás és a jövő generációk számára való értékteremtés áll a középpontban.

6. Mircea-Dan Geoană - független jelölt;

Ana Birchall - független jelölt;

8. Alexandra-Beatrice Bertalan-Păcuraru - Alternatíva a Nemzeti Méltóságért párt;

9. Sebastian-Constantin Popescu - Új Románia Párt;

Ludovic Orban, a Jobboldal Ereje képviselője bejelentette, hogy visszalép a választásoktól, ám ennek ellenére a szavazólapon továbbra is megtalálható lesz a neve.

Călin Georgescu - független jelölt, aki a saját útját járja a politikai színtéren.

Cristian Diaconescu - független jelölt.

Cristian-Vasile Terheş a Román Nemzeti Konzervatív Párt prominens képviselője, aki elkötelezett a hagyományos értékek megőrzése és a román nemzeti identitás erősítése mellett. Politikai pályafutása során számos kezdeményezést indított el a közösség javára, és aktívan részt vesz a társadalmi párbeszédben, hogy képviselje a konzervatív nézeteket a román politikai életben. Terheş munkássága során hangsúlyt fektet a család, a vallás és a helyi kultúra védelmére, melyek alapvető pillérei a román társadalomnak.

Silviu Predoiu a Nemzeti Akció Liga párt vezetőjeként emelkedik ki a politikai színtéren. Az AGERPRES hírügynökség tudósítása szerint, Georgiana Tănăsescu tollából, míg a szöveg szerkesztését Andreea Rotaru végezte. A magyar nyelvű változatot Libeg Zsuzsanna alakította ki.