Ez a három tényező járult hozzá ahhoz, hogy a magyar műszereket is magával hordozó holdszonda felborult.
Az Intuitive Machines nyilvánosságra hozta a vizsgálati jelentését az Athena holdszonda balszerencsés landolásáról. A cég elemzése szerint három kulcsfontosságú tényező hozzájárulhatott ahhoz, hogy a szonda végül oldalára borulva érkezett meg a Holdra.
Március 6-án landolt a Holdon az Intuitive Machines második leszállóegysége, az Athena, ám a cég első küldetéséhez hasonlóan ebben az esetben is az oldalára dőlve érkezett meg a szonda, mely egy magyar műszert is vitt a Holdra.
Az űrszonda a tervezett leszállási zónától mindössze 250 méterre, egy mély, sötét árnyékú kráterben ért földet, ezzel pedig sorsa végleg megpecsételődött: hét nap helyett csupán 12 órán át működött. Eddig nem világosodott meg, mi okozta a balszerencsés landolást, de az Intuitive Machines legújabb jelentése most választ ad a rejtélyre.
Mint a SpaceNews kifejti, a cég három tényezőt nevezett meg, melyek befolyásolták a Holdra szállást. Az első a leszállóegység lézeres magasságmérőjével kapcsolatos, mely a landoláskor segítette (volna) a felszíntől való távolság mérését. "Az ereszkedés utolsó szakaszában jelzavart- és torzulást tapasztaltunk, ami ellehetetlenítette a magasság pontos mérését" - magyarázta Steve Altemus, a cég vezérigazgatója.
Az Intuitive Machines figyelembe veszi a Hold déli pólusán tapasztalható rendkívüli körülményeket is. Altemus rámutatott, hogy a napfény szöge itt alacsony, ami a domborzati viszonyokkal együtt "kiterjedt árnyékok és kedvezőtlen fényviszonyok" kialakulását eredményezi. Ezek a tényezők komoly kihívások elé állítják a leszállást támogató rendszereket.
A harmadik ok a cég szerint, hogy az Athena leszállóegység nem tudta alacsonyabb magasságban felismerni a holdi krátereket. Az Intuitive Machines a NASA Lunar Reconnoissance Orbiter nevű holdszondájának fotóira támaszkodott, hogy segítse az Athena optikai navigációs rendszerét az ereszkedés alatt - a gond, hogy ezeket a fotókat 100 km-es magasságban készítették. Emiatt pedig nem tudták pontosan megbecsülni, hogy hogyan jelenhetnek meg az egyes kráterek alacsonyabb magasságban.
A cég azonban nem adja fel. Levonták a következtetéseket, és már készülnek a harmadik leszállóegység indítására, amit várhatóan 2026-ban bocsátanak fel - jegyzi meg a Gizmodo.
