Ezért árazzák be 1200 forintra a narancslé literjét a boltok polcain.
Elszabadult a narancs, és különösen a narancslé ára a magyar boltokban (is), és ha a természet nem lesz kegyes hozzánk, ez még hosszú távú trend maradhat.
Már jó ideje szembetűnő a boltok polcain tapasztalható élelmiszerár-emelkedés, ami senki számára sem maradhat észrevétlen. Az olyan különleges, egzotikus termékek, mint például a narancs, különösen jól mutatják ezt a trendet, és valóban felveti a kérdést: vajon hol áll meg ez a folyamatos drágulás?
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikái alapján 2020 januárjában, a koronavírus-járvány előtti időszakban, egy kilogramm narancs ára 478 forint volt. Ugyanezen az áron kínálták az 1 literes kiszerelésű, 100%-os gyümölcstartalmú dobozos narancslét is.
2023 januárjában (amikor a covid már lecsengett) egy kiló narancs 733 Ft-ba került, míg a narancslét valamivel olcsóbban, 708 Ft körül láthattuk a polcokon. Ez az arány mára teljesen megfordult.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2024 decemberében 900 forintért juthattunk hozzá egy kilogramm narancshoz. Ezen kívül a 100%-os narancslé literjének ára 1170 forint volt, de ha valaki hajlandó volt egy kicsit többet költeni, akár néhány száz forinttal drágábban is beszerezhette ezt az ízletes italt - persze, csak ha nem sajnálta a kiadást.
A jelenség nem csupán Magyarországot érinti; a közelmúltban a német sajtó is figyelmet szentelt a témának, amely szerint 2021 szeptembere óta 53%-kal emelkedtek az élelmiszerárak Németországban. Érdekes módon a legolcsóbb 40 élelmiszer- és vegyiáru közül csupán a folyékony mosószer és az uborka árának csökkenését regisztrálták.
A liszt és a kávé ára 88%-kal emelkedett, míg a penne tészta esetében a drágulás még szembetűnőbb, 97%-os növekedést mutat. Érdemes külön megemlíteni a narancslét, amelynek ára a német piacon 162%-kal nőtt az elmúlt 3,5 évben. A mögöttes okok javarészt természeti jelenségekre, időjárási szélsőségekre és különféle fertőzésekre vezethetők vissza.
Spanyolországban tavaly októberben hatalmas áradások sújtották a narancsültetvényeket, amelyek körülbelül 205 millió dolláros kárt okoztak. A katasztrófa legfőképp Valencia térségét érintette, de nemcsak itt, hanem Brazíliában és Floridában is jelentős terméscsökkenés következett be. Ennek következtében a narancslé kínálata a legkisebb szintre csökkent az elmúlt 50 évben, ami komoly hatással van a piaci helyzetre.
Spanyolország 2022-ben a világ vezető narancsexportőreként tűnt fel, 3,65 milliárd dolláros forgalmat generálva. Ez az ibériai ország 14. legfontosabb exportterméke volt, így a gyenge termés nem csupán a gazdákra gyakorolt kedvezőtlen hatást, hanem az egész nemzeti gazdaságot is érintette.
A pusztító áradások mögött legfőképpen az ember által gerjesztett klímaváltozás áll. Spanyolország történetében már korábban is tapasztaltak hasonló jelenségeket, de a mostaniak intenzitása és gyakorisága drámai mértékben megnőtt. A globális felmelegedés következményeként a légkör minden egyes Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedéssel 7%-kal több nedvességet képes megkötni. Ez a megnövekedett páratartalom később csapadékként csapódik ki, ami extrém esőzéseket és ezzel együtt szokatlanul erős áradásokat eredményez.
Brazíliában tavaly 24%-kal csökkent a narancstermelés az előző évhez viszonyítva, ami már a harmadik egymást követő betakarítási időszak, amely nem hozott jó híreket a gazdák számára. Az évről évre csökkenő terméshozamok komoly aggodalomra adnak okot a citruságazat jövője szempontjából.
A citrusültetvényekben megjelent egy különösen aggasztó problémát jelentő, apró, zöldülő gyümölcsöket okozó baktériumos betegség, amelyet a Psyllidae családba tartozó ázsiai citrus-levélbolha (Diaphorina citri) terjeszt. Jelenleg nem áll rendelkezésre hatékony megoldás a betegség ellen, azonban az Egyesült Államokban már dolgoznak a genetikailag módosított narancsfa kifejlesztésén, hogy ezzel harcoljanak a fenyegetés ellen.
Az USA-ban szintén problémát jelent a narancszöldülés, de Floridában a hurrikánok is megtizedelték az ültetvények állományait. Vannak ugyan feltörekvő narancspiacok, mint Egyiptom, Görögország, Marokkó, Argentína és Peru, ám az ő termelésük egyelőre nem elegendő a hiány pótlásához - a magasabb árak tehát még sokáig velünk maradhatnak, ha idén sem lesz kegyesebb velünk a természet.
