Ezzel a szakmával garantáltan nem tévedhetsz: íme a sikeres gazdagság felé vezető egyenes ösvény - Pénzcentrum.
A jogi pálya Magyarországon továbbra is a legkeresettebb és legjövedelmezőbb szakmák közé tartozik. A jogászok, ügyvédek, bírók, ügyészek, közjegyzők és jogtanácsosok munkakörei nemcsak stabil karrierlehetőségeket kínálnak, hanem jelentős társadalmi presztízzsel is járnak, valamint kiemelkedő kereseti potenciállal bírnak. Az ötéves, osztatlan jogászképzésre való bejutás rendkívül kihívásokkal teli: például az ELTE-n 2023-ban 477 pontot kellett elérni az állami ösztöndíjas helyhez. Azonban a befektetett idő és energia hosszú távon megtérül, hiszen a bírák és ügyészek havi bruttó egymillió forint körüli jövedelmet is elérhetnek, míg a jogtanácsosok és ügyvédek átlagos bruttó fizetése 700-900 ezer forint között mozog. Ez a szám jóval meghaladja a KSH által 2025 februárjában mért országos nettó átlagkeresetet, amely 455 ezer forint volt.
A jogi pálya Magyarországon továbbra is az egyik legnépszerűbb hivatás. A jogász, ügyvéd, bíró, ügyész, közjegyző és jogtanácsos szakmák nemcsak komoly tanulmányi elköteleződést igényelnek, hanem stabil karrierlehetőséget és az átlagosnál magasabb jövedelmet is kínálnak. A jogi pálya régóta vonzza a fiatalokat Magyarországon, hiszen nemcsak presztízse nagy, hanem biztos egzisztenciát és sokrétű karrierlehetőséget is kínál.
A jogi pálya vonzereje sok fiatal számára kétségtelen, hiszen jogász, ügyvéd, bíró, ügyész, közjegyző vagy jogtanácsos pozíciók mind olyan szakmák, amelyek nem csupán tudást, hanem elkötelezettséget és kitartást is igényelnek. A jogászképzés a felsőoktatásban kiemelkedő helyet foglal el, hiszen a felvételi ponthatárok gyakran a legmagasabbak közé tartoznak. Ez tükrözi a szak iránti nagy érdeklődést és a szoros versenyt, különösen a neves jogi karok esetében. Azonban a jogi pálya nem csupán a tudásról szól. A tanulás mellett a fiatal jogászoknak és ügyvédeknek gyakran nehézségekkel kell szembenézniük a kezdeti lépések során, hiszen anyagi támogatás nélkül rendkívül kihívást jelenthet a pályafutás elindítása. Ezen nehézségekről és a jogi karrier kezdeti állomásairól bővebben olvashatsz interjúnkban, ahol tapasztalatokat és tanácsokat osztanak meg azok, akik már jártasak ezen a területen.
A jogászképzés egy folyamatos, 10 féléven át tartó (5 éves) program, amelyre a felvételi ponthatárok minden évben emelkednek, különösen a fővárosi és a jelentősebb vidéki egyetemeken. Az alábbi táblázat az állami ösztöndíjas nappali képzés felvételi ponthatárait szemlélteti az elmúlt öt év során:
A legmagasabb ponthatárok általában az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán (ÁJK) találhatóak, ahol 2023-ban a bejutáshoz szükséges pontszám 477 volt. Ezzel szemben a vidéki egyetemeken, mint a Debreceni, Pécsi és Szegedi Tudományegyetem, a ponthatárok is meglehetősen magasak, 420 és 440 pont között változnak.
A 2020 és 2024 közötti felvételi statisztikák azt mutatják, hogy az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán folyamatosan a legmagasabb ponthatárokat állapították meg a jelentkezők számára. 2020-ban és 2021-ben a bekerüléshez szükséges küszöb 472 pont volt, míg 2023-ra ez a szám 477 pontra emelkedett az államilag finanszírozott helyekhez. Hasonló trend figyelhető meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi és Államtudományi Karán, a Károli Gáspár Református Egyetemen, valamint a Pécsi, Szegedi és Debreceni Tudományegyetemeken is, ahol a jogászképzéshez való bejutáshoz 420-440 pont közötti eredményre volt szükség. Ez a magas ponthatár jól tükrözi a jogi szakma iránti erős keresletet.
A jogászképzés egyedülállóan osztatlan formában valósul meg, ami azt jelenti, hogy nem oszlik alapszakra és mesterszakra, hanem egy ötéves, tíz félévből álló, folyamatos tanulmányi folyamatot kínál. A képzés végén a hallgatók jogász diplomát kapnak, azonban ez önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy valaki bíró, ügyvéd vagy közjegyző legyen. Az ilyen pozíciókhoz elengedhetetlen a szakvizsga letétele és egy jelentős gyakorlati időszak teljesítése is. A frissen végzett jogászok gyakran fogalmazóként, ügyvédjelöltként vagy jogi asszisztensként kezdik meg pályafutásukat, miközben felkészülnek a szükséges szakmai vizsgákra, hogy végül elérhessék karriercéljaikat.
Ez a diploma kiváló választás lehet, mivel széleskörű elhelyezkedési lehetőségeket kínál, és általában vonzó fizetésekkel jár. Sok politikus és képviselő is ezzel a végzettséggel rendelkezik, azonban ha valaki nem érzi magát vonzódni a közélethez, akkor is bőven akad alternatíva a különböző szakmai területeken.
Aki az ügyvéd pályájára lépne, annak szüksége van egy hároméves ügyvédjelölti időszakra, amelyet egy tapasztalt ügyvéd mellett tölt el. Ezen időszak alatt nem csupán gyakorlati tudásra tesz szert, hanem lehetőséget kap arra is, hogy részt vegyen az ügyvédi szakvizsgán. A bírói vagy ügyészi karrier iránt érdeklődők bírósági vagy ügyészségi fogalmazóként kezdik pályafutásukat, majd a szakvizsga letétele után pályázhatnak magasabb pozíciókra. A közjegyzői pályára vágyóknak szintén hároméves jelölti időszakot kell teljesíteniük, mielőtt a szakvizsgát letéve hivatalosan is kinevezhetik őket.
A jogtanácsosi pálya ideális választás azok számára, akik szeretnének belső jogi tanácsadóként dolgozni cégeknél, szervezeteknél vagy állami intézményeknél. Ehhez elengedhetetlen a jogászdiploma, továbbá legalább három év releváns szakmai tapasztalat és egy sikeres jogi szakvizsga. A jogtanácsos pozíciók iránti kereslet kedvező, mivel a nagyvállalatok, multinacionális cégek és közintézmények folyamatosan keresik a jól képzett és megbízható jogi szakembereket, akik képesek hatékonyan támogatni őket jogi kérdésekben.
A Központi Statisztikai Hivatal 2025. februári adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 661 400 forint volt, a kedvezményekkel számolt nettó átlagkereset pedig 455 000 forint. Ehhez képest a jogi szakmák többsége jelentősen kedvezőbb kereseti lehetőségeket kínál. A bírák és ügyészek bruttó fizetése elérheti vagy meg is haladhatja az egymillió forintot, ami az átlagbérnél jóval magasabb jövedelmet jelent.
Az ügyvédek jövedelme széles spektrumon mozog, mivel számos tényezőtől függ, mint például a szakmai terület, a tapasztalat szintje és az ügyfélkör jellemzői. Egy pályakezdő ügyvéd bruttó 500-700 ezer forint körüli összeget kereshet, míg egy tapasztalt, specializálódott jogász akár ennél is lényegesen több jövedelemre tehet szert. A közjegyzői bérezés is változatos, de általánosságban elmondható, hogy kiemelkedően magas, főként a nagyvárosokban vagy azokban a praxisokban, ahol frekventált ügykörök találhatók. A jogtanácsosok bruttó bérszintje 700-900 ezer forint között mozoghat, különösen multinacionális vállalatoknál vagy jogi igazgatói pozíciókban.
Az "egyéb jogi foglalkozásúak" kategóriájába azon szakemberek tartoznak, akik jogi végzettséggel rendelkeznek, de nem a hagyományos ügyvéd vagy bíró szerepkörében dolgoznak. E csoport tagjai gyakran kormányzati, önkormányzati vagy civil szervezetekben tevékenykednek, és közéjük tartoznak például jogi referensek, adatvédelmi tisztviselők és compliance szakértők. E szakmák képviselőinek jövedelme, amely általában az átlagos bér és a kiemelkedő jogászi keresetek között helyezkedik el, jellemzően havi bruttó 600-800 ezer forint körüli szinten mozog.
A jogi pálya komoly befektetést igényel időben és energiában is, hiszen az alapdiploma megszerzése után további évek kellenek a szakosodáshoz. Ugyanakkor a jogi végzettség sokféle ajtót nyit meg, a kereseti lehetőségek pedig szinte minden esetben meghaladják a magyar átlagbért. Bár a kezdeti években a pályakezdők még nem keresnek kiemelkedően, a szakmai előrehaladással párhuzamosan a jövedelem is jelentősen nőhet.
Amennyiben valaki stabil karrierre, elismertségre és hosszú távon kiemelkedő jövedelemre törekszik, a jogi pálya továbbra is az egyik legvonzóbb lehetőség Magyarországon. Azok, akik készek az ehhez szükséges időt és energiát befektetni, és rendelkeznek a kellő szakmai elkötelezettséggel, olyan hivatások közül választhatnak, amelyek nemcsak anyagi megbecsülést, hanem jelentős felelősséget is magukkal hoznak.
