FEOL - Fejér megye évfordulós emlékei: egy különleges utazás az időben, ahol a múlt gazdag történései és a helyi hagyományok találkoznak. E jeles alkalmak méltó megünneplése során felfedezhetjük a régió kulturális örökségét, történelmi pillanatait és a kö
A magyar nyelv gazdagsága és szépsége mindennap lenyűgöz bennünket. Ahogyan Faludy György 1940-ben megfogalmazta, a nyelvünk egyfajta hangszer, amelyen a szavak dallamai születtek meg. Az ő szavai, mint "Árkon-bokron kergethetsz hét világnak", remekül tükrözik a magyar nyelv kifejezőerejét és líraiságát. A hangutánzó szavak varázsa pedig olyan élményt nyújt, mint a gyönyörűen kanyargó utak, amelyeken az alkonyati fényben krúgató ludak szállnak. Huszonnégy évvel később, a Fejér Megyei Hírlapban megjelent cikk rávilágít arra, hogy a magyar nyelv hatalmas kincstár, amelyben a legügyesebb szónokok is csupán 25 ezer szót használnak a több mint egymillió fellelhető kifejezésből. Ez a tény még inkább megerősíti, hogy a nyelvünk nem csupán szavak halmaza, hanem egy élő, lélegző szövet, amely folyamatosan gazdagodik és fejlődik. A magyar nyelv egyedi szépsége és sokszínűsége mindannyiunk számára lehetőséget ad arra, hogy saját gondolatainkat és érzéseinket szavakba öntsük, így teremtve meg a kommunikáció csodáját.
A külföldiek, akik hazánkban megfordulnak, nem véletlenül emlegetik a magyart mint az egyik legbonyolultabb nyelvet. A legtöbben a nyelv gazdag ragozási rendszerét és a stilisztikai finomságok elsajátításának nehézségeit érzik túlzottan megterhelőnek. Azonban kiderült, hogy a magyar nyelv valódi kihívását inkább a szókincsünk rendkívüli gazdagsága jelenti, ami sokak számára komoly akadályt jelent a nyelv mélyebb megértésében.
Kelemen József, a Nyelvtudományi Intézet tudományos munkatársa. hosszas vizsgálódásai alapján 800 000-1 000 000-ra becsüli szókincsünket, s ezzel Anglia és Németország után feltehetően a harmadik helyet foglaljuk el Európában. Ebben a nagy számban persze benne vannak a képzett és összetett szavak, az igenevek, továbbá a magyar műszaki kifejezések is. Az óriási szótömegnek csupán az áttekintėse, s még inkább a megtanulása még a magyar nyelvtudósok számára is lehetetlen. Az átlagember alig ötezer szót használ, sőt egyik legválasztékosabb stílusú költőnk, Arany János is "csupán" 23-25ezer szóból alkotta műveit. S ez sem csekélység, ha figyelembe vesszük, hogy a világ szókincsfejedelme Shakespeare műveiben is csak 28 ezer szót számolhatunk össze.
Felmerül a kérdés, hogy vajon mi a rendeltetése a többi szónak, amit nem használunk. Nos; felesleges szavunk nincs, az egymilliónyi kifejezésből mindenki azt a néhány ezret használja, ami összefügg képzettségével, szakmájával. Valószínűleg a vegyészek szókincse a legnagyobb, mert a kémia körülbelül kétmillió vegyületet ismer, s mindegyiknek két-három neve is van. Ezeknek a neveknek persze csak kis része tartozik a magyar szavak családjába, ami egyben arra is utal, hogy vegyészeink nemcsak a magyar, hanem az idegen szavak ismeretében is az élvonalba tartoznak.
