Fertőtlenítők: Miért csupán a baktériumok 99,9%-át képesek elpusztítani? - Házipatika A fertőtlenítők hatékonysága sokszor felmerülő kérdés, és bár lenyűgözően magas, mégsem éri el a 100%-ot. De mi áll ennek a hátterében? A baktériumok sokfélesége, a kül

A legtöbb fertőtlenítőszer esetében a gyártók gyakran a 99,9%-os baktériumölő hatékonyságot emelik ki. De vajon miért nem merik garantálni a 100%-os eredményt? Az ilyen számok mögött több tényező állhat, mint például a különböző baktériumtípusok ellenállósága, a környezeti feltételek vagy a termék használati módja. Az iparban elterjedt ez a megközelítés, mivel a 100%-os hatékonyság ígérete sokszor irreális elvárásokhoz vezethet, és a gyártók inkább a reális, hiteles számokkal próbálják megnyugtatni a vásárlókat.

A technológia folyamatos fejlődése olyan lenyűgöző lehetőségeket nyújt az emberiség számára, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Mégis, felmerül a kérdés: miért nem sikerült eddig egyetlen kutatócsoportnak sem kifejlesztenie olyan fertőtlenítőszert, amely teljes mértékben elpusztít minden mikroorganizmust a kezelt felületeken? Hassan Vally, a Deakin Egyetem járványügyi szakértője a The Conversation hasábjain kifejti, hogy a válasz kulcsa a mikrobiológia és a matematika területén rejlik.

A fertőtlenítőszerek olyan speciális vegyületek, amelyek képesek elpusztítani vagy inaktiválni a baktériumokat, vírusokat és más mikroszkopikus élőlényeket. Környezetünkben valóban millió számra találhatóak ezek a apró lények, amelyek közül a többség ártalmatlan az emberi szervezetre, de sajnos van egy kisebb csoport, amely fertőzéseket és megbetegedéseket okozhat, ha bejutnak a testünkbe. A fertőtlenítéshez nemcsak kémiai, hanem fizikai módszerek is alkalmazhatók, például a hőkezelés vagy az UV-fény, azonban a "fertőtlenítők" kifejezés leggyakrabban a kémiai alapú megoldásokat takarja. Ezek a szerek gyakran tartalmaznak olyan erőteljes hatóanyagokat, mint az alkohol, klór vagy hidrogén-peroxid, amelyek hatékonyan képesek megszüntetni a káros mikrobákat.

Ami a 99,9 százalékos hatékonyságot illeti, érdemes visszatekintenünk a koronavírus-járvány idején gyakran emlegetett exponenciális növekedés fogalmára. Ekkor ugyanis arról van szó, hogy a különféle mikroorganizmusok kedvező körülmények között egyre gyorsabban szaporodnak. Például, ha egy 100 baktériumból álló kolónia óránként megduplázódik, akkor alig egy nap elteltével már több mint 1,5 milliárdra nő a létszámuk. A fertőtlenítőszerek is hasonló mintázatot követnek, de éppen ellenkező hatással: ők a mikrobák pusztítását egyre lassuló ütemben végzik.

Ha tehát egy fertőtlenítőszer percenként a baktériumok 90 százalékát öli meg, akkor egy perccel a felületkezelés után már csak az eredeti populáció 10 százaléka lesz életben. Két perc után az 1 százaléka, három perc után a 0,1 százaléka és így tovább. Mindazonáltal e matematika alapján a baktériumok száma nem csökken nulla százalékra, azaz tudományos alapon nem lehet azt állítani, hogy az adott készítmény tökéletesen elpusztítana mindent, ami csak az útjába kerül. Egyedül az a kijelentés állja meg a helyét, hogy a szer az eredeti mikrobapopuláció egy bizonyos hányadával végez. Így aztán a boltban kapható fertőtlenítőszerek csomagolásán - beleértve a kézfertőtlenítőket és a fertőtlenítő kendőket is - legfeljebb a 99,9 százalékos aránnyal találkozhatunk.

Vally hangsúlyozza, hogy a tudomány világában, mint sok más területen, a fertőtlenítés kérdése is sokkal összetettebbé válik, amikor laboratóriumi környezet helyett a valós élet színterén kell alkalmaznunk. Ilyen körülmények között számos tényező befolyásolhatja a fertőtlenítési folyamat hatékonyságát. Ide tartozik például a célzott kolónia mikrobáinak kezdeti száma. Ha egy felületen csupán 100 mikroba található, a 99,9 százalékos fertőtlenítési hatékonyság azt jelenti, hogy gyakorlatilag a teljes kolóniát sikerült eltüntetnünk. Ezzel szemben, ha egy rendkívül szennyezett területről van szó, ahol akár százmillió vagy milliárdnyi mikroba található, akkor még a 99,9 százalékos hatékonyság mellett is több millió mikroorganizmus maradhat a felületen a kezelés után.

Az idő faktorának szerepe kiemelkedő a fertőtlenítés során. Más szóval, a legszennyezettebb felületek esetében a legoptimálisabb eredmény elérése érdekében érdemes hosszabb ideig hagyni hatni a fertőtlenítőszereket. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy a készítmény hatékonyabban lépjen fel a mikrobák ellen, és minél szélesebb spektrumot fedjen le. Nem véletlen, hogy a gyártók gyakran feltüntetik a használati útmutatókban azt az ajánlott várakozási időt, amelyet a kezelés után a felület letörléséig érdemes betartani. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ez még nem garancia a tökéletes eredményre! A valós körülmények között számos tényező, mint például a hőmérséklet, a páratartalom vagy a felület típusa, jelentősen befolyásolhatja a fertőtlenítőszerek hatékonyságát. Ráadásul a különböző mikrobák is eltérő érzékenységgel reagálnak a szerek hatásaira; míg egyesek gyorsan elpusztulnak, mások ellenállóbbak lehetnek.

Összességében a szakember szerint a fertőtlenítőszerek helyes használata mindennapi életünk fontos része, hiszen segíthet csökkenteni környezetünkben a kórokozók számát, ezáltal a fertőző megbetegedések kockázatát. Hasznukat pedig az sem csökkenti, hogy tudományos szempontból nem lehet 100 százalékos hatékonyságról beszélni. Érdemes azonban egyéb megelőző intézkedéseket is bevetni a fertőtlenítőszerek alkalmazásán túl, mint akár a rendszeres kézmosás, tovább csökkentve a fertőzésveszélyt.