Jelenleg háborús helyzet zajlik Ukrajnában, és ilyenkor sajnos gyakran háttérbe szorulnak az emberi jogok.
A magyar kormány szankciós listára kívánja helyezni azokat a vezetőket, akik esetleg felelősek Sebestyén József tragikus haláláért. Az ukrán-magyar kettős állampolgár sorsa körüli számos kérdés és bizonytalanság miatt ezúttal nem a konkrét eseményről, hanem a kényszersorozás és a mozgósítás közötti különbségről, valamint Ukrajna háborús helyzetének hosszú távú kilátásairól beszélgettünk a biztonságpolitikai szakértővel. Megtudtuk, hogy a front ukrán oldalának tarthatósága szempontjából van egy kritikus létszám, amely alatt a helyzet már fenntarthatatlanná válhat. Bendarzsevszkij Anton hangsúlyozta, hogy egyre kevesebb önkéntes jelentkezik az ukrán hadseregbe, ami miatt a toborzási módszerek egyre inkább erőszakos formákat öltenek az Oroszországgal harcban álló országban.
A magyar kormány július 15-én Brüsszelhez fordult, hogy sürgősen bővítsék az Európai Unió emberi jogi szankciós listáját azokkal az ukrán vezetőkkel, akiket Orbán Viktorék felelősnek tartanak Sebestyén József haláláért. Szerdán Ukrajna bejelentette, hogy teljes körű nyomozást indítanak a július 6-án elhunyt férfi ügyében. A vizsgálatot a kijevi elnöki hivatal irányítja, és számos nyomozószerv is részt vesz a folyamatban.
Az ukrán-magyar kettős állampolgár - az ukrán hadseregbe való mozgósítása és kiképzése után - egy kórházban vesztette életét, az esetet azonban számos bizonytalanság és ellentmondás övezi, ezért a 24.hu most nem a konkrét esetről, hanem az ukrajnai úgynevezett "kényszersorozásról" kérdezte Bendarzsevszkij Antont, kül- és biztonságpolitikai szakértőt, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóját.
Bendarzsevszkij szerint jogilag jelenleg Ukrajnában nem sorozásról van szó, hanem mozgósításról, ami a háborús helyzetben elrendelt intézkedés. Ukrajnában ugyan korábban tényleg létezett a sorozás intézménye, de ezt 2013-ban eltörölték. Ekkor még Viktor Janukovics volt az államfő, és a Moszkva-barátnak tartott elnököt sokan emiatt azzal vádolták, hogy tudatosan gyengítette az ukrán hadsereget, éppen azelőtt, hogy Oroszország 2014-ben bekebelezte a Krím-félszigetet, illetve Donyeckben és Luhanszkban szeparatista mozgalmak indultak, amelyek során orosz nemzetbiztonsági akciók is zajlottak Ukrajna keleti részén. Az arany vécékeféjéről elhíresült Janukovicsot később lemondásra kényszerítették, és Oroszországba menekült, amiért tíz év fölötti börtönbüntetésre ítélték Ukrajnában.
Bendarzsevszkij szerint Janukovics nemcsak a sorozást szüntette meg, hanem csökkentette a haderő anyagi forrásait is, kritikus pillanatban gyengítette meg Ukrajnát. 2022, az orosz invázió kezdete óta kötelező jellegű behívás létezik Ukrajnában, de ez egy általános mozgósítás keretében zajlik. Itt háborús mobilizációról van szó, nem békeidőbeli sorkatonai behívásról.
