Hogyan alakult át a 10 km/óra sebességhatár 120 év alatt 130-ra? Fedezd fel a KRESZ történetének izgalmas aspektusait! | nuus.hu
Tudtad, hogy Magyarországon egészen 1941-ig a bal oldalon közlekedtek? Érdekes, hogy a Közúti Közlekedési Rendészeti Szabályzat (KRESZ) bevezetésével egy évvel megelőztük a mobilizáció terén éllovas Nagy-Britanniát! Ez a történelem egy izgalmas, mégis sokak által talán nem ismert fejezete.
A közlekedés irányítása, más néven KRESZ, folyamatosan alkalmazkodott a forgalom egyre bonyolultabbá válásához. Az induláskor a legfőbb cél az volt, hogy létrehozzák a szükséges közlekedési szabályokat. Ahogy a technológia fejlődött, és az utakon egyre nagyobb sebességű és számú jármű jelent meg, úgy elkerülhetetlenné vált, hogy korlátokat állítsanak fel a biztonság érdekében. Manapság azonban a hangsúly az emberi tényezőre helyeződött, hiszen bár a biztonság továbbra is elsődleges szempont, azt az egymásra való odafigyelés és a felelősségteljes közlekedési magatartás segíti elő.
A kezdetek - Közlekedési táblák négy színe és üzenete A közlekedési táblák világában találkozunk a legkülönfélébb szimbólumokkal, amelyek mindegyike sajátos jelentéssel bír. Négy alapvető típus létezik, amelyek a közlekedés biztonságát és hatékonyságát szolgálják. 1. **Figyelmeztető táblák**: Ezek a táblák figyelmeztetnek a potenciális veszélyekre, mint például a kanyarok, az úttesten lévő gyalogosok vagy az állatok átkelési lehetősége. Élénk színük és figyelemfelkeltő szimbólumaik segítenek a sofőröknek felkészülni a váratlan helyzetekre. 2. **Előíró táblák**: Ezek a táblák szabályokat és kötelezettségeket állítanak fel, mint például a sebességhatárok vagy a parkolási szabályok. Az előírások betartása elengedhetetlen a közlekedés biztonságos lebonyolításához. 3. **Informáló táblák**: Az informáló táblák célja, hogy hasznos információkat nyújtsanak a vezetőknek, például a következő város távolságát, vagy a közelben lévő szolgáltatásokat. Ezek a táblák segítik a navigációt és a tájékozódást az utakon. 4. **Kötelező táblák**: Ezek a táblák a közlekedés során megkövetelik bizonyos cselekvések végrehajtását, mint például a megállás vagy a sávváltás. A kötelező táblák figyelmeztetései elengedhetetlenek a közlekedési rend fenntartásához. E négy táblatípus együttesen biztosítja, hogy az utakon mindenki biztonságban és zökkenőmentesen közlekedhessen. A közlekedési táblák nem csupán útmutatók, hanem a közlekedés kultúrájának alapkövei is.
A legelső jogszabály 1890-ben született Magyarországon, ami az egész országra vonatkozó közlekedési szabályokat tartalmazott. Kimondta a "balra tarts, jobbról előzz" elvet, azaz a bal oldali közlekedést, és azt is, hogy a királyi udvari, katonai, posta-, tűzoltó- és mentőjárműveknek elsőbbséget kell adni. Az első automobil-vezetői tanfolyamot a Magyar Királyi Posta indította, és a vezetőjelölteket a biztonság kedvéért még a kerékpározni tudó, a lovakhoz is értő postások közül válogatták ki, a tananyagnak pedig része volt az automobilok szétszerelése és összeszerelése is.
1901-ben életbe lépett az első olyan közlekedési rendelet, amely kifejezetten a fővárosra vonatkozott. Ez a szabályozás megkövetelte, hogy az automobilokat számokkal azonosítsák, és sötétedés után a gépjárműveknek kötelező volt aktiválniuk a világítást. Az engedélyezett legnagyobb sebesség 10-15 km/óra között mozgott, az út szélességétől függően, míg lakott területen kívül az autóbuszok esetében 30 km/óra volt a maximális sebesség. A helyzet 1930-ban változott, amikor életbe lépett az első Közúti Közlekedési Rendészeti Szabályzat (KRESZ). Ekkor a gépjárművek sebessége lakott területen belül 20-40 km/órára emelkedett, míg településen kívül a személyautók számára megszűnt a sebességkorlátozás.
1910-ben jelentek meg az első közlekedési táblák - mindössze 4 darab, amelyek veszélyes útkereszteződésre, vasúti átjáróra, bukkanóra és éles kanyarra hívták fel a figyelmet. 1953-ban 59, 1962-ben már 158, napjainkban pedig több mint 300 közlekedési táblát kell megtanulniuk a KRESZ-vizsgára készülőknek.
Balról jobbra való átmenet egyetlen éjszaka leforgása alatt.
Magyarország 1941-ben tért át a jobb oldali közlekedésre, ami napjaink nyári-téli óraátállításához hasonlóan egy előre bejelentett éjszakai időpontban történt: vidéken július 6-án, Budapesten pedig november 9-én, hajnali három órakor. Az utakon azonban a háború miatt olyan kicsi volt a forgalom, hogy az átállás semmilyen problémát nem okozott.
1950-ben a "második KRESZ" fontos változásokat hozott a közlekedés szabályozásában, előírva, hogy a kanyarodó járműveknek elsőbbséget kell adniuk az egyenesen haladóknak. A kanyarodási szándékot kötelező volt jelezni, akár irányjelző használatával, akár karral. 1962-től kezdve a vasút-közút kereszteződéseket kötelezően fénysorompóval kellett ellátni, és a kerékpárok világítását is előírták, ami azt jelentette, hogy elöl és hátul is láthatóvá kellett tenni őket. A 70-es évekre Magyarország járművezető-képzése Európa egyik legjobbjává vált, azonban a "motorizációs robbanás" következtében drámaian megnőtt a súlyos balesetek száma. Az első traffipax készülékek 1972-ben jelentek meg az országban, amely új korszakot nyitott a közlekedési ellenőrzés terén.
Elsősegély kötelező, mobil tilos
A KRESZ 1993-as módosításában vezették be az európai szabványoknak megfelelő közúti jelzőtáblákat, és kötelezővé tették a biztonsági öv használatát. 1998. január 1-jétől tilos járművezetés közben mobilt használni. 2001. május 1-jétől autópályán már 130 km/órával lehet haladni, 2002-től pedig kötelező lett a gyermekülés használata a személygépkocsikban. A 2010-es változtatások célja a balesetek számának további csökkentése. A "zéró tolerancia" elve az ittas vezetés minden formáját tiltja, és az autóvezetőknek kötelező láthatósági mellényt viselni, ha lakott területen kívül állnak meg.
A Magyar Vöröskereszt szervezésében az Elsősegélynyújtási ismeret tanfolyamok 1995-től indultak el. 2012-ben a "B" kategória esetében eltörölték a rutinvizsgát, ami beépült a forgalmi vizsgába, és ugyanebben az évben indult el az távoktatás (e-learning) is, amivel ma már a tanulók 90%-a tanulja a KRESZ-t.
A változások sora itt nem áll meg, hiszen már dolgoznak a KRESZ legújabb módosításán, ami várhatóan 2026-tól lép életbe, és többek között szabályozza az elmúlt években oly népszerűvé vált elektromobilitási eszközök használatát is. A KRESZ és a tanulási szokások változásához folyamatosan igazodik a tananyag is. Az idén ősszel megújult digitális tananyagban már a legkorszerűbb technológiával készült, nagy felbontású, valós forgalmi környezetben bemutatott videók, 3D-s, interaktív animációk és szimulációk segítik az oktatást. Cél ugyanis, hogy a tanulók ne csak a vizsgára tanulják meg a KRESZ-t, hanem rendelkezzenek a biztonságos közlekedéshez szükséges tudással és közlekedési kultúrával is.
