Holnapra várható az Európai Unió javaslata az orosz gáz tilalmára vonatkozóan, ami komoly kihívások elé állíthatja Magyarországot. Az ország helyzete kritikusabbá válhat, ha nem találunk alternatív megoldásokat az energiabiztonság fenntartására.

A tervek szerint kedden hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság azt az ütemtervet, amely két lépésben kívánja megszüntetni az Európai Unió és Oroszország közötti földgázimportot. Az EU ambiciózus célja, hogy 2027-re teljes mértékben leváljon az orosz fosszilis energiahordozókról, azonban az átállást számos jogi és politikai kihívás nehezíti - különösen a már meglévő hosszú távú gázszerződések miatt. Ez a helyzet különösen releváns Magyarország esetében, ahol egy 15 éves, még érvényben lévő megállapodás következtében jelentős mértékben függünk az orosz földgáztól, ami komoly kihívás elé állítja az uniós célokhoz való alkalmazkodást.

Az Európai Unió földgázfogyasztásának körülbelül 20%-a még mindig Oroszországból érkezik. Ebből a mennyiségből körülbelül 15 milliárd köbmétert a Török Áramlat vezetéken szállítanak, míg a tavalyi évben további 25 milliárd köbméter cseppfolyósított földgáz (LNG) formájában érkezett. Az ukrajnai orosz inváziót követően azonban az EU határozottan kijelentette, hogy rövid időn belül teljesen szeretné megszüntetni az orosz energiaforrások importját. Az erről szóló részletes ütemtervet a tervek szerint holnap fogják nyilvánosságra hozni - értesül a Reuters.

A Bloomberg hírei alapján az anyag tartalmában...

Az Európai Bizottság júniusban olyan javaslatot terjeszt elő, amely az orosz gázimport teljes tilalmát célozza meg. Ez a lépés nemcsak az új szerződésekre vonatkozna, hanem a már meglévő spotpiaci megállapodásokat is érintené, jelentős hatással a kontinens energiapolitikájára.

Tehát az unió kétlépcsős tervet készül bemutatni az orosz gázimport felszámolására:

Utóbbiak kapcsán a Bizottság jelenleg olyan jogi lehetőségeket vizsgál, amelyek lehetővé tennék az európai cégek számára, hogy "vis maiorra" hivatkozva kilépjenek az orosz gázszerződésekből - büntetés nélkül.

Ez Magyarország szempontjából is jelentős fejlemény, ugyanis 2021-ben Magyarország 15 évre szóló földgázvásárlási szerződést kötött a Gazprommal, amely évi 4,5 milliárd köbméter gáz szállítását biztosítja. Ezt a megállapodást 2024 októberében egy kiegészítő kereskedelmi szerződéssel erősítették meg:

A Reutersnek nyilatkozó jogászok és elemzők azonban kételkednek abban, hogy a vis maior jogalap megállná a helyét, hiszen az orosz gázszállítások - az ukrajnai háború ellenére - folyamatosak és zavartalanok maradtak.

A vis maior alkalmazásához szükséges, hogy a beszállító ne teljesítse a szerződéses kötelezettségeit - például ne szállítson gázt. De az orosz fél az elmúlt három évben folyamatosan teljesített

- mondta Agnieszka Ason, LNG-szerződésekre specializálódott független energiajogász, az Oxfordi Energiakutató Intézet vezető kutatója.

Bármilyen szándékos uniós intézkedés, amely gátat szabna a szállítások lebonyolításának, valójában aláásná a vis maior jogalapját. Ez éppen az ellentéte annak, amit a vis maior intézménye hivatott képviselni.

- fűzte hozzá.

Tehát a leghatékonyabb lépés talán az lenne, ha az Európai Unió megszorításokat vezetne be az orosz gázimporttal szemben. Ennek azonban az a feltétele, hogy minden tagállam egyetértsen, ami jelenleg problémás. Számos ország, például Magyarország és Szlovákia, továbbra is ellenáll az energiaszankcióknak Oroszországgal szemben, és határozottan ellenzik a javasolt intézkedéseket.

A Gazprom és számos európai energiaipari cég között már most is aktív jogi viták folynak a szerződések megszegése és a késlekedő kifizetések kapcsán. A hírügynökség előrejelzése szerint ezek a viták összesen akár 18,5 milliárd euróra is rúghatnak.

A jelenleg érvényben lévő hosszú távú szerződések jelentős része tartalmaz egy úgynevezett "take-or-pay" klauzulát. Ez a záradék arra kötelezi a vevőket, hogy akkor is teljesítsék a gáz kifizetését, ha nem veszik át a megállapított mennyiség teljes egészét – akár annak 95 százaléka is elmaradhat.

Az Európai Uniónak prioritást kellene adnia annak, hogy a 2022 óta tapasztalt változásokra figyelemmel támogassa a vállalkozásokat a szerződések újratárgyalásában. Ezzel a megközelítéssel lehetőség nyílna arra, hogy a cégek tárgyalási úton lépjenek ki a számukra kedvezőtlen megállapodásokból.

- javasolta David Haverbeke, a Fieldfisher ügyvédi iroda egyik vezető szakembere.

Az ilyen körülményváltozásra hivatkozás lenne az úgynevezett hardship clause, azaz "nehézségi" záradék. Ez azt hivatott biztosítani, hogy ha a teljesítés fizikailag lehetséges ugyan, de egy külső körülmény valamelyik félre aránytalan terhet ró, akkor a felek kötelesek lennének a szerződés feltételeit újratárgyalni. Ha a felek nem tudnak megegyezni például ár-, mennyiség- vagy futamidő-módosításról, a választottbíróság a szerződés egyensúlyának helyreállítása érdekében maga módosíthatja vagy - végső soron - fel is bonthatja a megállapodást.

Haverbeke véleménye szerint egy alternatív megoldás lehetne, hogy a jövőben az orosz LNG-vásárlásokat kizárólag az uniós közös beszerzési rendszeren keresztül hagynák jóvá, és bevezetnének egy mennyiségi korlátozást is ezekre az importokra.