A kormány bejelentette, hogy egy vadonatúj hivatalt alapít, amelyre eddig soha nem volt példa. Az új intézmény célja, hogy válaszokat és megoldásokat kínáljon olyan kihívásokra, amelyek a korábbi struktúrák keretein belül nem kaptak megfelelő figyelmet.
Ősszel a parlament új hivatal létrehozásáról határoz, miközben az Európai Unió már elfogadott jogszabályokat a mesterséges intelligencia területén. Ezzel összhangban a magyar kormány bejelentette egy Mesterséges Intelligencia Hivatal alapítását, de a hivatal pontos struktúrájáról és működéséről egyelőre nem áll rendelkezésre részletes információ.
A parlament őszi ülésszakának törvényalkotási tervei között kiemelt helyet foglal el a kormány által tervezett Mesterséges Intelligencia Hivatal létrehozása. A részletes szabályozás még nem áll rendelkezésre, azonban az új hivatal bevezetése összhangban áll az Európai Unió mesterséges intelligenciára vonatkozó rendeletével, amelyet szintén alkalmazni kívánnak.
A törvényjavaslat, amely ezzel a témával foglalkozik, várhatóan szeptemberben kerül az Országgyűlés elé. A tervezet alapján a képviselők novemberben szavazhatnak róla. A hivatal létrehozásáért Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter felelős, és a szabályozás terjedelmét közepes szintre állították be.
A parlament ősszel összesen tizenöt törvényjavaslatot fog megvitatni, köztük a közigazgatási bíráskodásra vonatkozó új szabályozást is. A javaslatokat hétfőn küldték el a parlamenti frakcióknak, és hamarosan elérhetők lesznek a parlament hivatalos weboldalán is. Az őszi ülésszak első ülése szeptember 22-én várható.
Az Európai Unió hivatalos weboldalán található információk szerint ez az első olyan jogszabály a világ történetében, amely kifejezetten a mesterséges intelligencia szabályozására irányul. Célja, hogy biztosítsa e rendszerek biztonságát, etikai megfelelőségét és megbízhatóságát.
Négy kockázati szintet határozott meg az Európai Unió, melyekre eltérő szabályok vonatkoznak. Kezdve a kockázattal nem rendelkezőkkel, mint a mesterséges intelligencia alapú játékok vagy a spamszűrők, ezekre nem is készítettek külön szabályozást.
A csetbotokat alacsony kockázatú eszközöknek tekintik, amelyekre átláthatósági előírások vonatkoznak. Ennek értelmében fontos, hogy a felhasználók tudomására hozzák, hogy az interakcióik mesterséges intelligencia által generált válaszokkal zajlanak. Ezzel szemben a magas kockázatú MI-rendszerek esetében szigorúbb szabályozások és kötelezettségek érvényesek. Csak azok a rendszerek léphetnek be az uniós piacra, amelyek megfelelnek ezeknek a követelményeknek.
Ezek közé tartoznak például azok a mesterséges intelligencia rendszerek, amelyek a betegségek diagnózisában segítenek, az önvezető autók működését irányítják, továbbá a bűncselekményekhez kapcsolódó nyomozások során a gyanúsítottak biometrikus azonosítását végzik.
Az elfogadhatatlan kockázatú rendszerek közé tartoznak azok, amelyek az emberek biztonságát, jogait vagy megélhetését fenyegetik, és ezek alkalmazása az Európai Unió területén szigorúan tilos. Ide sorolható a kognitív viselkedési manipuláció, az érzelmek azonosítására szolgáló technológiák munkahelyi vagy oktatási környezetben, valamint a valós idejű arcfelismerő rendszerek rendőrségi alkalmazása.
