Brüsszel újabb szankciók bevezetését fontolgatja – elindult az uniós csúcstalálkozó | ma7.sk

Az ukrajnai konfliktusban többszörösen visszaüt az Európai Unió gyengesége

A kétnaposra tervezett találkozón a tagállamok vezetői a középpontba helyezik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolatos beszámolóját, amelyben Oroszország Ukrajna elleni háborújának legfrissebb fejleményeit ismerteti. A résztvevők arra összpontosítanak, hogy hogyan támogathatják a békefolyamatokat, többek között egy újabb szankciós csomag bevezetésével, amely fokozott nyomást gyakorolna Oroszországra, hogy az elfogadjon egy érdemi tűzszünetet és valódi szándékot mutasson a tárgyalások iránt. Emellett fontos téma lesz Ukrajna uniós csatlakozásának előmozdítása is.

A csúcstalálkozó napirendjén szerepel továbbá Moldova uniós csatlakozási folyamatának támogatása is, valamint a nyugat-balkáni országok uniós tagság érdekben kifejtett reformtörekvéseinek áttekintése.

A tagállami vezetők aktuális ülése a legfrissebb közel-keleti eseményekre összpontosít, beleértve a gázai humanitárius válságot és az izraeli-iráni feszültséget. A tanácskozás célja, hogy az EU gyorsítani kívánja a szükséges lépéseit, hogy hatékonyan válaszoljon a jelenlegi és a jövőbeni kihívásokra, ezzel is erősítve védelmi készültségét.

A vezetők felmérik az EU védelmi iparának megerősítésére tett erőfeszítéseket, és áttekintik a NATO legutóbbi, csütörtökön zárult csúcsértekezletének eredményeit, különös figyelmet fordítva azon tagállamokra, amelyek egyben a katonai szövetség tagjai is.

Az uniós csúcs napirendjén megbeszélés szerepel az EU versenyképességéről, ennek keretében az Európai Tanács tagjai megvitatják a globális gazdasági fejleményeket, valamint azt, hogy az EU milyen kapcsolatokra törekszik a legfőbb partnerekkel. Megvitatják továbbá az uniós fizetőeszköz, az euró nemzetközi szerepének erősítésével és az egységes piac elmélyítésével kapcsolatos lehetőségeket.

Az ülés keretében a vezetők részletesen megvizsgálják a migrációval kapcsolatosan hozott korábbi intézkedések hatékonyságát, különös hangsúlyt fektetve a külső határok védelmének megerősítésére. Kiemelten foglalkoznak a felkészültség javításával és a belső biztonság erősítésével, figyelembe véve a szervezett bűnözés jelentette kihívásokat.

A tanácskozásra érkezve Bart de Wever belga szövetségi miniszterelnök örömét fejezte ki Németország részvétele kapcsán egy olyan találkozón, amelyen azok az országok vesznek részt, amelyek elkötelezettek az Európába irányuló migráció mérsékelése mellett. A holland ügyvivő miniszterelnök, Dick Schoof a csúcs előtt reményét fejezte ki, hogy az Oroszország elleni 18. szankciós csomag elfogadásra kerül, annak ellenére, hogy néhány tagállam - például Magyarország és Szlovákia - ellenzi azt. Ugyanakkor hozzátette, hogy "nehéz egyhangú támogatást találni ezekhez az intézkedésekhez". Schoof világossá tette, hogy Hollandia nem kívánja igénybe venni az EU úgynevezett "menekülési záradékát", amely lehetővé tenné, hogy a katonai kiadások ne számítsanak bele a túlzott költségvetési hiány esetén alkalmazott uniós szankciós mechanizmusba. Schoof azt is jelezte, hogy Hollandia nem kíván részt venni az Európai Bizottság új, 150 milliárd eurós fegyvervásárlási hitelprogramjában (SAFE), mivel szerinte "olcsóbban tudunk hitelt felvenni a piacon.

A német kancellár, Friderich Merz szintén támogatásáról biztosította az Európai Bizottságot, különösen annak versenyképességi törekvéseit.

Merz szerint fontos lenne, hogy minél előbb kereskedelmi megállapodást kössenek az Egyesült Államokkal, valamint végre elinduljon a Mercosur-megállapodás is, és további kereskedelmi egyezmények szülessenek. A finn miniszterelnök, Petteri Orpo újságírói kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: "Hiszem, hogy Magyarországot és Szlovákiát meg lehet győzni az új szankciós csomagról. Meg kell nyerni őket, mert új szankciócsomag elfogadása elengedhetetlen". Az észt kormányfő, Kristen Michal hangsúlyozta:

A magyar és szlovák blokkolással kapcsolatban azt mondta:

Gitanas Nauseda litván elnök szerint gyorsítani kell a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával.

- hangsúlyozta. Ugyanakkor véleménye szerint nem lenne helyénvaló, ha a tagjelölt országokkal szemben szelektív eljárást alkalmaznának. Ukrajna és Moldova egyaránt jelentős erőfeszítéseket tettek, és jó irányba haladnak a reformok terén - emelte ki. A litván elnök "bizakodó", hogy a 18. szankciós csomagot, amely véleménye szerint a legerősebb eddig, végül elfogadják. Ugyanakkor - tette hozzá - az olajárplafon kérdése továbbra is vitatott, és nehézkes lesz elérni az eredetileg megcélzott 45 dolláros szintet. A spanyol miniszterelnök, Pedro Sánchez csütörtökön arra kérte az EU-t, hogy sürgősen függessze fel az Izraellel kötött társulási megállapodást, mivel szerinte egyértelmű, hogy Izrael megsérti az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségeit Gázában.