Kelemen Hunor: Az RMDSZ elkötelezett amellett, hogy visszahozza a józan észt a román kormányzásba.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke pénteken Marosvásárhelyen, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén kiemelte, hogy a Románia Magyar Demokrata Szövetség az elmúlt 35 év során számos alkalommal, rendkívül nehéz körülmények között vette vállára a kormányzást. Soha nem hátrált meg a kihívások elől, és most is elkötelezett amellett, hogy visszahozza a józan észt a román politikai életbe.
A szövetségi elnök a Kultúrpalotában tartott ülésen elmondott politikai beszámolójában úgy értékelt: az RMDSZ 35 év után is meg tudta őrizni politikai súlyát a romániai politikában, ami annak köszönhető, hogy az erdélyi magyarok nem akarják, hogy nélkülük szülessen döntés róluk. A politikai szervezet megalakulásának 35. évfordulója kapcsán kijelentette: "Boldog születésnapot Romániai Magyar Demokrata Szövetség, hisz ez a 35 év nagy teljesítmény volt, sok eredményünk volt, és mindig tanultunk a hibáinkból!."
Kiemelte, hogy nem terveztek külön ünnepséget, de a közelgő évforduló megemlítése elengedhetetlen, hiszen 1989. december 25-én született meg a döntés, hogy a romániai magyarság egy új szövetséget formál, amely a közösség érdekeit képviseli és védi. Rámutatott, hogy az erdélyi magyar közösség az idei parlamenti, önkormányzati és európai parlamenti választások során is hangsúlyozta elkötelezettségét. Megértette, hogy csak közös erőfeszítéssel tudják alakítani a jövőjüket, és Románia egy fontos kereszteződéshez érkezett, ahol két irány közül választhatnak: visszatérve a múltba, vagy előre lépve a jövő felé, és ők az utóbbit választották.
Kelemen Hunor hangsúlyozta, hogy bár rendelkezünk erős parlamenti képviselettel, az ország jövője bármikor megfordulhat. Szerinte nem igaz, hogy az elmúlt 35 év vívmányai örökre garantáltak, és a perifériára való lecsúszás lehetősége is fennáll. Emellett figyelmeztetett arra, hogy a periféria ma már nem mentes a veszélyektől. E szavakkal a román geopolitikai helyzet és a szélsőségesség növekvő térnyerése, különösen Calin Georgescu, a fasiszta eszméket nyíltan hirdető államfőjelölt első fordulóbeli győzelme kapcsán reflektált.
Kelemen Hunor kifejtette, hogy bár a szélsőségesekre szavazók között nem mindenki tekinthető szélsőségesnek, a román parlamentbe bejutott politikai képviselők között találhatóak ilyen irányultságú személyek. "A magyarellenes erők és a szélsőséges ideológiák képviselői a parlamenti ülések 34%-át teszik ki, ami bő egyharmadot jelent. Ilyen arányra 34 év óta nem volt példa, és ez komoly kihívást jelent számunkra" - hangsúlyozta.
Hangsúlyozta, hogy a parlamenti munkában "egy összetett politikai helyzet" áll fenn, ahol a négy demokráciapárti politikai csoport – a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ – valamint a nemzeti kisebbségek képviselőinek szilárd, 64 százalékos többsége van. Ez a koalíció kormányzásra készül, ugyanakkor a kormányprogram és a kormányzati működés összehangolása nem ígérkezik egyszerű feladatnak.
„Soha nem tapasztaltunk még ilyen súlyos kihívásokat” – fogalmazott, utalva az ország politikai helyzetére, a szélsőséges nézetek térnyerésére és a megugró költségvetési hiányra. Hangsúlyozta, hogy a következő időszak legfontosabb feladata egy működőképes koalíció kialakítása és a kormányprogram kidolgozása. Kiemelte, hogy a demokráciáért elkötelezett politikai csoportoknak közösen kellene egy olyan államfőjelöltet támogatniuk, akit a társadalom széles körben elfogad.
Közölte: az RMDSZ-nek úgy kellene nekivágni a kormányzásnak, hogy a neki járó két tárca révén segíteni tudja a közösséget, építeni az országot, javítani az életminőséget, elősegíteni a fiatalok itthonmaradását.
A beszélgetés során kiemelte, hogy az ország jelenlegi költségvetési helyzete rendkívül nehéz, és a 8 százalék körüli hiányt a következő években 3 százalékra kell mérsékelni. „Ezt a kérdést nyíltan kell kezelni. Nem lehet elbagatellizálni. Nem szabad eltussolni. A jelenlegi kormánynak szembenéznie kell ezzel a helyzettel, és a következő kormány nem indulhat el úgy a munkájával, hogy ezt a témát nem tárgyalja meg őszintén a társadalommal” – emelte ki.
A politikai helyzet sürgeti az államfőválasztás mielőbbi lebonyolítását, márciusra tervezett időponttal, mivel a társadalmi feszültségek folyamatosan nőnek. Az illetékes kiemelte, hogy Klaus Iohannis elnök, akinek mandátuma december 21-én lejár, át kellene adnia államfői jogkörét a megválasztott szenátus elnökének. Figyelmeztetett arra, hogy kockázatos lenne azt a benyomást kelteni, miszerint az államfő akár fél évig is fenntarthatja pozícióját, mivel ez csak tovább fokozná a feszültségeket az országban.
Kiemelte: a frissen alakuló koalíciónak olyan közös államfőjelöltet kell választania, aki képes egyesíteni a társadalmat, és hitelesen tudja megszólítani annak tagjait.
Kelemen Hunor beszédében határozottan elítélte, hogy a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) bilincsben vezette a korrupcióval vádolt Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert a törvényszékhez. Kifejezte meggyőződését arról, hogy az elöljáró valójában ártatlan.
