A magyar üzletek felháborodtak: az árrésstop felesleges intézkedésnek bizonyul, ráadásul még a vásárlók helyzetét is hátrányosan érinti - Pénzcentrum.

Az OKSZ továbbra is arra törekszik, hogy a kormány vonja vissza az árréscsökkentést, mivel ennek komoly hatásai vannak a kereskedőkre.
Az élelmiszerek áremelkedése hosszú hónapok után először csökkentette a fogyasztói árindexet, azonban az érték továbbra is meghaladja az MNB által kitűzött célsávot - tájékoztatta a közvéleményt az Országos Kereskedelmi Szövetség a ma reggel nyilvánosságra hozott legfrissebb inflációs adatok kapcsán.
Kozák Tamás főtitkár kifejtette, hogy noha a kiskereskedelmi forgalom valóban emelkedett, a beszállítói árak folyamatos növekedése mégis komoly kihívások elé állítja a piacot.
Ez világosan mutatja, hogy az árrésstop felesleges, és nemcsak az élelmiszer árakkal van probléma, hanem általában a beszállítói árak emelkedésével. A problémák forrását nem a kiskereskedelemben kellene keresni, hanem a termelők, feldolgozók és gyártók költségeiben. Ezeknek a költségelemeknek a növekedése nem kis részben olyan tényezőknek a hatása, amikre a kormánynak direkt vagy közvetett hatása van
- nyilatkozta Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség vezetője. Egy héttel ezelőtt a főtitkár a Pénzcentrumhoz írt egy cikket, amelyet itt ismételten megtekinthetsz:
A direkt áremelő hatású intézkedések közül a legújabb az hulladékgazdálkodási termékdíjak (EPR-díjak) váratlan, előre nem egyeztetett, de számos termékkörben brutális emelése volt szeptember végén. Ezek a díjak a beszállítói árak részét képezik, így átgyűrűznek a rendszeren, és a fogyasztói árakban csapódnak le.
Az EPR díjak mostani emelés miatt a következő hónapokban várhatóan többek között emelkedik az élelmiszereknél az étolaj és számos üveges termék ára, ezen felül a nem élelmiszer jellegű árucsoportban a lakberendezési termékek árai is. (A fa bútorok díjtétele háromszorosára, a textil csomagolásé és a papíré 2,2-szeresére emelkedett.)
A kiskereskedelmi forgalom jelenleg messze elmarad a potenciális növekedéstől, mivel az alacsony fogyasztói bizalom gátat szab a vásárlások dinamikusabb bővülésének. Ezzel szemben a hulladékgazdálkodási díjak emelése drasztikus hatással van a kereskedelemre, ráadásul ehhez semmilyen, a hulladékgazdálkodás és a fenntarthatóság javítását célzó intézkedés, sőt még ígéret sem társul. Sőt, a palack visszaváltásáért járó díjak is csökkennek, ami tovább súlyosbítja a helyzetet. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) folyamatosan arra kéri a kormányt, hogy a termelők, gyártók, feldolgozók és kereskedők bevonásával folytasson párbeszédet az árak alakulását befolyásoló gazdaságpolitikai intézkedésekről. Különös figyelmet kellene fordítani a beszállítói költségeket növelő adókra és hatósági intézkedésekre is, hogy a kereskedelmi szektor fenntarthatóbb és versenyképesebb lehessen.