Kijózanodás az AI-piacon: most dől el, ki képes kihasználni a lehetőségeket Magyarországon.
Az AI-forradalom legnagyobb innovációiról és a digitális transzformációról is szó lesz a Portfolio november 25-ei AI & Digital Transformation rendezvényén. Regisztráció és részletek itt!
Hol tartanak a magyar vállalatok és vállalkozások az AI bevezetésében? Mi a fő választóvonal a lemaradók és az élenjárók között?
A kezdeti AI‑hype helyét egy józanabb, üzleti értékre fókuszáló megközelítés veszi át - és ez kifejezetten egészséges folyamat. Nemzetközi felmérések is azt mutatják, hogy az AI‑adaptáció aránya, amely a generatív AI 2022 őszi berobbanása óta folyamatosan emelkedett, augusztusban először megtorpant, 14%-ról 12%-ra csökkent. Véleményünk szerint ez arra utal, hogy a vállalatok a kísérletezésből a mélyebb, hatékonyabb beágyazás felé fordulnak, hogy valódi versenyelőnyt érjenek el.
Magyarországon is egyre inkább kirajzolódik a helyzet: eddig két szélsőséges nézőpont uralta a diskurzust. Az egyik a csodavárás, amely mindent az AI-ra bízna, míg a másik a teljes elutasítás, a "20 éve így csináljuk, ezután is így fogjuk" mentalitás. Az utóbbi időszakban azonban ezek a szélsőségek kezdik megkerülni egymást, és a piac fokozatosan konszolidálódik. Ennek egyik kézzelfogható bizonyítéka, hogy egyre több megkeresés érkezik AI-stratégia kidolgozására. Hiszen a siker kulcsa nem csupán a technológiai újításokon múlik.
A folyamat azzal kezdődik, hogy megalapozzuk a stratégiát és a vállalati kultúrát. Először is, fogalmazzuk meg világosan üzleti céljainkat, majd népszerűsítsük azokat a szervezeten belül. Fontos, hogy képzéseket és versenyeket szervezzünk az AI‑tudatosság növelésére. Erre az alapra építkezve kialakítjuk az infrastruktúrát, amely magában foglalja a szükséges szervereket, hálózati elemeket és adatkezelési megoldásokat, mindezt biztonságos és megfelelőségi szempontok figyelembevételével. A folyamat csúcsán találhatók az alkalmazások, amelyek szervesen integrálódnak a munkafolyamatokba, és képesek folyamatokat generálni, miközben konkrét, mérhető hatékonysági és bevételi célokat szolgálnak.
A kijózanodás tehát nem visszalépés, hanem épp ellenkezőleg, a látványos pilotok után a skálázható, üzletileg megtérülő megoldások ideje jön el. A nyertesek azok lesznek, akik most tudatosan építik fel az AI‑stratégiát, és következetesen végigvezetik azt a kultúrától az infrastruktúrán át, a mindennapi használatig.
Melyik az a pont, amikor már üzleti értelemben nem lehet tovább halogatni az AI bevezetést? Mi a jele annak, hogy most kell lépni? Reális stratégia még a kivárás, vagy aki késlekedik, az súlyos versenyhátrányba kerül?
Jelenleg egy olyan kritikus időszakot élünk, amikor elengedhetetlen a munkafolyamatok és az üzleti működés alapos felülvizsgálata, sőt, sokszor egy teljes újratervezés válik szükségessé. A nagyvállalati partnereink körében észlelhető, hogy széleskörű felmérések és újragondolások vettek kezdetét: pontosan azonosítják, hol van szükség rendrakásra az adatokban, az architektúrában és a folyamatokban, hogy az AI valóban hatékonyan tudjon működni. Ezzel párhuzamosan
Az AI projektek egyre inkább túllépnek az olyan területeken, mint a marketing vagy az értékesítés, amelyek viszonylag függetlenek a központi IT rendszerektől és a kritikus üzleti folyamatoktól. Most már mélyebbre hatolnak a vállalatok működésének szívébe, például a back office funkciókba vagy az ügyfélszolgálatba, ahol az üzleti hatások sokkal közvetlenebbek és mérhetőbbek. Itt a mesterséges intelligencia integrációja nem csupán innovációt, hanem valódi, kézzelfogható eredményeket is hozhat.
A változás nem egy egyszerű folyamat, hanem egy összetett, több rétegű jelenség. A személyre szabott mesterséges intelligencia használata napjainkban már sokak életének szerves részévé vált, és ez a tendencia fokozatosan behatol a munkahelyi környezetbe is. Amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő vállalati keretrendszer, könnyen felütheti a fejét a "shadow AI" jelenség, amely komoly adatvédelmi és megfelelőségi kockázatokat hordoz magában. Ezen kívül, a magyar vállalatoknak a régiós versenyképességi nyomásra is figyelniük kell, hiszen így...
Különösen előnyös, hogy a monoton, adminisztratív feladatok automatizálása jelentős hatékonyságnövekedést eredményezhet. Ezzel párhuzamosan pedig számos erőforrás szabadulhat fel, amelyet magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre lehet fordítani. Ez a megközelítés különösen fontos a képzett munkaerő hiányának és a jelenlegi demográfiai kihívásoknak tükrében. Most van itt az alkalom, hogy céltudatosan lépjünk: kezdve az alapok megerősítésével egészen a mélyreható integráció megvalósításáig.
Hogyan készíthetjük fel a munkavállalókat az AI-val való hatékony együttműködésre? Milyen alapvető "AI-írástudás" válik szükségessé 2025-re a dolgozók körében? Ahhoz, hogy a munkavállalók sikeresen boldoguljanak az AI által átalakított munkahelyeken, elengedhetetlen, hogy megfelelő felkészítést kapjanak. A jövő munkavállalóinak nem csupán az AI eszközök használatában kell jártasnak lenniük, hanem meg kell érteniük az AI működésének alapjait is. Az alábbiakban összegyűjtöttem néhány kulcsfontosságú elemet, amelyek segíthetnek a munkavállalók felkészítésében: 1. **Alapvető AI- és gépi tanulás ismeretek**: A munkavállalóknak tisztában kell lenniük az AI fogalmával, a gépi tanulás alapelveivel és a leggyakoribb alkalmazási területekkel. 2. **Adatkezelési ismeretek**: Mivel az AI rendszerek működésének alapja az adatok, fontos, hogy a dolgozók értsék, hogyan gyűjtsenek, kezeljenek és elemezzenek adatokat. 3. **Etikai megfontolások**: Az AI használatával járó etikai kérdések ismerete, például az adatvédelem és az előítéletek elkerülése, elengedhetetlen a felelős munkavégzéshez. 4. **Digitális eszközök ismerete**: A munkavállalóknak ismerniük kell a legújabb digitális eszközöket és platformokat, amelyek segíthetnek az AI integrálásában a mindennapi munkafolyamatokba. 5. **Problémamegoldó készségek**: Az AI rendszerek hatékony kihasználásához szükség van kreatív és analitikus gondolkodásra, amely lehetővé teszi a kihívások gyors és hatékony megoldását. A 2025-ös évre vonatkozóan tehát a minimum elvárás a munkatársaktól az AI-alapműveltség terén, hogy képesek legyenek megérteni és alkalmazni az AI által kínált lehetőségeket, miközben tudatosan kezelik a vele járó kihívásokat és felelősségeket. Az AI nem csupán egy eszköz, hanem egy újfajta munkakultúra része, amelyhez való alkalmazkodás kulcsfontosságú a jövőbeni sikerhez.
Kicsit leegyszerűsítve: egyéni szinten a mesterséges intelligenciával történő együttműködést úgy kell elsajátítani, mintha egy új nyelvet tanulnánk. Először a "nyelvtant" - a működési elveket, a jó kérdésfeltevést, a korlátokat - kell megtanulni, majd képzés során ezeket üzleti helyzetekben kell gyakorolni.
Vállalati szinten nem egy mindent lefedő, monolit megoldásban hiszünk, hanem moduláris, terület‑specifikus eszközökben. A HR‑től, a jogon és pénzügyön át az ügyfélszolgálatig mindenhol olyan AI‑modulokat kell adni a csapatok kezébe, amelyek ténylegesen a munkafolyamatokra vannak szabva. Mindezt jó, ha vezetői program, célzott tréningek, belső kihívások és akár egy AI‑coach hálózat kíséri vállalaton belül.
Kezdetben érdemes "sandbox" üzemmódban dolgozni: olyan feladatokra használni a rendszert, amelyeknek ismerjük a helyes kimenetét, így biztonságosan mérhető a minőség és a hatás.
Közben folyamatosan fontos, hogy az AI-platformot és a kompetenciaközpontot folyamatosan fejlesszük, biztosítva ezzel, hogy a legjobb gyakorlatok, irányelvek és biztonsági szabályok mindenki számára világosan érthetőek legyenek. A Telekomnál ezt a struktúrát már sikeresen alkalmaztuk, és tapasztalatainkra építve ajánlásokat fogalmazunk meg ügyfeleink számára is.
A jövőbeni "AI-alapműveltség" 2025-re négy alapvető pillérre épül, amelyek közül az első a gyakorlati AI-írástudás. Ez magában foglalja a világos célok megfogalmazását és a megfelelő kontextus biztosítását, valamint a jól megtervezett promptok alkalmazását, az iteratív finomítást, és az egyes eszközök, modellek erősségeinek és gyengeségeinek alapos megértését. A második pillér a kritikai gondolkodás, amely elengedhetetlen a megbízható információk kiszűréséhez. Fontos, hogy mindig kétkedjünk, ellenőrizzük a tényeket, és értékeljük a források minőségét, hiszen az AI válaszait nem szabad készpénznek venni. Harmadik alapelv az adat- és kockázati tudatosság. Tudnunk kell, hogy milyen adatokat tölthetünk fel a rendszerekbe, miként védhetjük az ügyfél- és vállalati adatokat, valamint milyen megfelelési elvárásoknak kell eleget tennünk. Végül, a negyedik pillér az együttműködési és működtetési rutinok kialakítása. Ez magában foglalja az AI-asszisztensek hatékony kezelése, a munkafolyamatokba beépített ellenőrzőpontok létrehozása, a tanulságok megosztása (például prompt-sablonok és belső könyvtárak révén), valamint a hatás mérése előre meghatározott mutatók segítségével. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez a tudás gyorsan elérhetővé válik mindenki számára. A pályakezdők AI-natív készségei és a tapasztalt kollégák üzleti tudása jól kiegészítik egymást. Aki ezen alapok birtokában van, az nem csupán használja az AI-t, hanem képes felelősen és mérhetően értéket is teremteni vele.
Hogyan formálja át az AI a munka világát: mely feladatokat helyez át, melyeket erősít meg, és mennyire megalapozottak a leépítések miatti félelmek? Az mesterséges intelligencia (AI) forradalmasítja a munkahelyeket, átalakítva a feladatok elvégzésének módját. Számos rutinszerű és ismétlődő munka automatizálásra kerül, ami lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy kreatívabb és stratégiai gondolkodást igénylő feladatokra összpontosítsanak. Az AI nem csupán a munkaerő egy részét helyettesíti, hanem új lehetőségeket is teremt, amelyekben az emberek és a technológia együttműködnek. Ezzel együtt sokan aggódnak a munkahelyi leépítések miatt. Az automatizálás által érintett szektorokban valóban csökkenhet a munkahelyek száma, de fontos hangsúlyozni, hogy az AI nem csupán a megszokott munkahelyeket tünteti el, hanem új szakmák és karrierutak megjelenését is elősegíti. Az átképzés és az élethosszig tartó tanulás kulcsfontosságúvá válik ahhoz, hogy a munkavállalók alkalmazkodni tudjanak a változó igényekhez. A félelmek tehát nem teljesen alaptalanok, de a hangsúly a lehetőségeken és a fejlődésen is legyen. Az AI képes a munka világát gazdagítani, ha megfelelően integráljuk a munkafolyamatokba, és támogatjuk az embereket a változásokhoz való alkalmazkodásban.
Az AI nem egyszerűen feladatokat vesz át, hanem átrendezi a munkát. A gépi tartalom‑előállításról - a repetitív munkavégzésről - a minőség megítélésére és a döntések megalapozására tolja a hangsúlyt.
Az AI a munkavégzés terén nem csupán eltávolítja a feladatokat, hanem újraértelmezi azokat. A monoton, sablonos tevékenységek automatizálódnak, így lehetőség nyílik arra, hogy az emberi képességek – mint az ítélőképesség, a kritikus gondolkodás, a kreativitás és a különböző kontextusok összekapcsolásának tudománya – újraértékelődjenek és felértékelődjenek. Az emberi erőforrások értéke még inkább kiemelkedővé válik a technológia fejlődésével.
Tanulmányok alapján megállapítható, hogy a hagyományos "emberi" készségek az AI-val együtt dolgozó pozíciókban körülbelül kétszer nagyobb jelentőséggel bírnak, mint azokban a munkakörökben, ahol nem használják a mesterséges intelligenciát.
AI‑val dolgozni azt jelenti, hogy megtanuljuk jól használni az eszközt, fontos a világos feladatmegadás, a jó promptok, és hogy a kimeneteket, az AI eredményeit a célhoz igazítottan tudjuk értelmezni.
Mindenki egy kicsit "menedzserré" válik a digitális világban, hiszen napjainkban előfordulhat, hogy egyszerre több, párhuzamosan működő AI-asszisztenst kell koordinálni. Ez nemcsak szélesebb mozgásteret biztosít, hanem gyorsabb döntéshozatali folyamatokat is eredményez. Ugyanakkor ezzel együtt jár a megnövekedett felelősség is. Azok, akik eszközként tekintenek az AI-ra, és megtanulják, hogyan irányítsák a párhuzamosan futó asszisztenseket, képesek lesznek a nagyobb felelősség mellett is kiemelkedő minőséget és hatékonyságot elérni.
Fontos azonban a tudatosság, mert az AI könnyen elkényelmesíthet. Ha egyetlen modellre támaszkodunk, az információ homogenizálódhat, a hibák észrevétlenek maradhatnak. Vállalati oldalon ezért ellenőrző pontokra, forráskritikára, (AI) peer review‑ra és minőségbiztosításra van szükség. Nem elég a "copy-paste": még egy belső, vállalatra szabott AI‑platform kimenetét is át kell nézni, és hozzá kell tenni az emberi értéket.
Összességében elmondható, hogy az AI inkább átalakítja a munkát, mintsem teljesen eltünteti azt. A feladatok nem tűnnek el, csupán átalakulnak, és egyre nagyobb szerepet kap bennük az emberi kreativitás és felelősségvállalás.
Azok a cégek nyerhetnek, amelyek a technikai tréning mellett ugyanekkora hangsúlyt fektetnek az emberi készségek fejlesztésére és a tudatos használati kultúra kiépítésére.
A következő egy év során az emberi és mesterséges intelligencia közötti együttműködés számos izgalmas irányba fejlődhet. Az alábbi területeken várható a legnagyobb elterjedés és jelentős változások: 1. **Egészségügy**: Az AI rendszerek egyre inkább segíteni fogják az orvosokat a diagnózis felállításában és a kezelési tervek kidolgozásában. Az adatelemzés révén gyorsabban és pontosabban azonosíthatók a betegségek, valamint személyre szabott gyógymódok is kidolgozhatók. 2. **Oktatás**: Az AI alapú tanulási platformok lehetővé teszik a diákok számára, hogy saját tempójukban tanuljanak, míg a tanárok az AI segítségével testre szabott támogatást nyújthatnak. A virtuális tanárok és tutorok megjelenése várhatóan forradalmasítja a tanulási folyamatokat. 3. **Munkahelyi automatizáció**: Az AI rendszerek a rutin feladatok automatizálásával tehermentesítik a munkavállalókat, lehetővé téve számukra, hogy kreatívabb és stratégiai gondolkodást igénylő feladatokra összpontosítsanak. Ez a munkahelyi kultúrában is változást hozhat, ahol az együttműködés és a csapatmunka erősödik. 4. **Kreatív ipar**: Az AI a művészetek és a tartalomgyártás terén is egyre nagyobb szerepet kap. Zene, irodalom és vizuális művészetek terén új, innovatív alkotások születhetnek az ember és gép közötti együttműködés révén. 5. **Ügyfélszolgálat**: Az AI-alapú chatbotok és virtuális asszisztensek elterjedése várhatóan javítja az ügyfélszolgálati tapasztalatokat, lehetővé téve a gyorsabb és hatékonyabb problémamegoldást. Változások, amelyekre számíthatunk: - **Munkaerőpiaci átalakulás**: A bizonyos munkakörök eltűnése és új, AI-hoz kapcsolódó szakmák megjelenése. - **Etikai kérdések**: A mesterséges intelligencia elterjedésével párhuzamosan nőni fog az etikai dilemmák száma, különösen az adatkezelés és az AI döntéshozatal terén. - **Fokozott együttműködés**: Az emberek és az AI közötti szorosabb együttműködés hozzájárulhat a problémák gyorsabb és hatékonyabb megoldásához, valamint új lehetőségek felfedezéséhez. Összességében az ember-AI együttműködés egy dinamikus és izgalmas jövőt ígér, amely tele van kihívásokkal és lehetőségekkel egyaránt.
A következő egy év során
az AI legnagyobb üzleti hozadéka a back office és az ügyfélszolgálat területén várható. Utóbbi esetében ugyanis a megkeresések nagyjából 70%-a ismétlődő, sablonos kérdés, amit megbízhatóan automatizálni lehet, a maradék 30% a komplexebb ügy, amire a kollégák koncentrálhatnak.
A nyelvi minőség és az AI hallucinációk csökkentése kulcsfontosságú tényezők. A magyar nyelv esetében a nemzetközi modellek gyakran nem nyújtanak megfelelő teljesítményt, ezért hoztuk létre a CoMindot, amely kifejezetten üzleti felhasználóknak készült AI-asszisztens. Ez a megoldás zárt tudásbázison alapul, tehát kizárólag a rendszer használói által feltöltött és ellenőrzött dokumentumokkal, szabályzatokkal és adatbázisokkal dolgozik, és képes chat- és hangalapú interakcióra, kontextusérzékeny válaszokkal. Ahhoz, hogy a CoMind akár 95%-os pontossággal tudjon válaszolni, két évnyi fejlesztésre volt szükség. Ez azt jelenti, hogy aki ma hasonló rendszert szeretne létrehozni, annak jelentős kihívásokkal kell szembenéznie. A CoMind már több országban elérhető, különböző turisztikai és szolgáltatási alkalmazásokban. A magyar nyelv mellett támogatást nyújt lengyel, cseh, szlovák, szlovén, horvát, német, angol és francia nyelveken, de további 65 nyelvhez is könnyen alkalmazható, így a megoldás képes áthidalni a nyelvi különbségeket akár nemzetközi munkakörnyezetben is.
Általánosságban megfigyelhető, hogy a hangalapú technológiák rendkívül gyors ütemben hódítanak teret. A következő év során arra számítok, hogy egyre több olyan mesterséges intelligenciával működő ügyfélszolgálati megoldás jelenik meg, amelyek képesek az ügyfelek hangulatát érzékelni és ahhoz igazodni. Ez a tendencia Magyarországon is jelentős előrelépést hozhat az AI alkalmazásában, és komoly üzleti értékeket teremthet a vállalatok számára.
