Lejárt az idő: milyen következményekkel járhat az orosz-ukrán gáztranzitszerződés megszűnése? - Mandiner Ahogy az orosz-ukrán gáztranzitszerződés határideje lejár, úgy egy sor kérdés merül fel a jövőbeni energiaellátás biztonságával és a régió gazdasági


Az év végén lejár az orosz-ukrán gáztranzitszerződés, és ez komoly kihívásokat jelenthet számunkra. Mi vár ránk 2025-ben, ha nem áll rendelkezésünkre ukrán gázszállítás? Milyen alternatív megoldásokat találunk majd, hogy biztosítsuk energiabiztonságunkat?

Európa felkészül a téli hónapokra, azonban idén ez más lesz, mint a korábbi években. Az orosz Gazprom és az ukrán Naftogaz Ukrainy között ugyanis 2024. december 31-én éjfélkor lejár a 2019-ben megkötött tranzitszerződés, amely 2024 végéig legalább 225 milliárd köbméter orosz földgáz szállítását garantálta Ukrajnán keresztül az Európai Unió tagállamai számára. Az ukrán illetékesek jelezték, még csak tárgyalni sem kívánnak a szerződés megújításáról.

2020-ban Ukrajnán keresztül évente 65 milliárd köbméter orosz gáz érkezett az Európai Unióba, míg 2021 és 2023 között ez a mennyiség éves szinten 40 milliárd köbméterre csökkent. Az ukrajnai orosz invázió következtében 2023-ra a gázimport tovább csökkent, és mindössze 14,65 milliárd köbméterre redukálódott. Az idei év végéig, december 1-jéig, a közösség összesen 13,7 milliárd köbméter gázt kapott. Az ukrán gáztranzit az unió teljes földgázimportjának csupán 5 százalékát tette ki, biztosítva 11,46 milliárd köbmétert a 211,89 milliárd köbméteres összes importból (lásd 1. ábra).

Így ezek az államok abban érdekeltek, hogy a magasabb árak elkerülése érdekében és az ellátási zavarokat kiküszöbölendő, valamilyen formában továbbra is fenntartsák az Ukrajnán keresztül érkező importot. Magyarország kevésbé van kiszolgáltatott helyzetben: egy Gazprommal kötött szerződés értelmében Ukrajna irányából 2021 októbere óta szinte egyáltalán nem érkezik orosz gáz, hazánk azt túlnyomó részben Törökország felől, a Bulgárián és Szerbián keresztül haladó Déli Áramlaton keresztül kapja.

Ausztria, Magyarország és Szlovákia esetében a Gazpromnak és az említett három ország fő gázvállalatainak (OMV, Mol, SPP) hosszú távú szerződése van, amelyek alapján:

A Mol és az SPP már aktívan tárgyal a Gazprommal annak érdekében, hogy a meglévő szerződések keretein belül, esetleg Azerbajdzsán bevonásával, valamilyen csereüzleti megoldást találjanak. Céljuk, hogy a gázellátás 2025. január 1-je után is folyamatosan biztosítva legyen Magyarország és annak északi szomszédai számára.

Related posts