Lehetséges, hogy újabb magyar vétóra számíthatunk?
Orbán ma reggeli rádióinterjúja nyomán úgy tűnik, hogy a válasza igen, de nem zárható ki, hogy Brüsszelben mégis visszaléphet.
Magyarország meg fogja akadályozni az Európai Unió Oroszország ellen bevezetett szankcióinak megújítását, mivel Orbán Viktor miniszterelnök arra szólította fel Ukrajnát, hogy állítsa helyre az orosz gáz tranzitját Európa irányába – számol be róla a Politico. Orbán hangsúlyozta, hogy az országot aránytalanul sújtják a szankciók gazdasági következményei, ezért sürgette, hogy a kérdésben határozottabb lépéseket kellene tenni.
A szankciók hathavonta esedékes megújításához mind a 27 uniós tagállam jóváhagyása szükséges. Ez a követelmény lehetővé teszi Magyarország számára, hogy vétójogával nyomást gyakoroljon a többi tagállamra. Korábban mi is írtunk róla, hogy Orbán azt javasolta az uniós vezetőknek, várják meg Trump beiktatását. A vita középpontjában az áll, hogy az Ukrajna által 2022-ben lezárt tranzitvezetékek továbbra sem működnek, ami Magyarország szerint sérti az európai energiabiztonságot. Orbán a Kossuth rádióban kijelentette, hogy Magyarország nem hajlandó aránytalanul megfizetni az uniós szankciók árát. Közösségi oldalán is merészen nyilatkozott: "Brüsszelben most napirenden van a szankciók meghosszabbításának a kérdése, és én behúztam a kéziféket. Az nem lehet, hogy Magyarországgal fizettetik meg ilyen arányban a szankciók árát. Mindeközben az ukránok beletüsszentenek a nullás lisztbe, és kibabrálnak a magyarokkal még az energia terén is, hiszen nem engedik, hogy átjöjjön a gáz Oroszországból Magyarországra."
A magyar kormány véleménye szerint a gázvezetékek megnyitása hozzájárulhatna az energiaárak mérsékléséhez, ami kiemelten lényeges a jelenlegi gazdasági környezetben. A hírportál felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország szorosabb kapcsolatokat ápol Moszkvával az EU többi tagállamánál, különösen az energiaügyi együttműködés vonatkozásában.
Diplomáciai források alapján Magyarország várhatóan végül enged a nyomásnak, és támogathatja a szankciókat, de előtte megpróbálja kiharcolni a számára kedvező politikai és gazdasági előnyöket. A helyzet rávilágít az EU-n belüli megosztottságra, ami megnehezíti az Oroszország ellen közös fellépést. Ez a dilemma újabb kihívások elé állítja az uniós döntéshozókat, akik folyamatosan próbálják megőrizni Ukrajna melletti szolidaritásukat, valamint fenntartani az Oroszország ellen irányuló gazdasági nyomást, ugyanakkor figyelembe kell venniük a tagállamok eltérő érdekeit és politikai szándékait.
