Ma gyűlik össze a konklávé, de vajon mikor kerül sor az új pápa megválasztására? - Fedezd fel, amit a katolikus egyházfő választási folyamatáról tudni érdemes!

Ma kezdődik a konklávé, ahol a katolikus egyház 80 év alatti bíborosai megválasztják az új pápát. A 135 választásra jogosult bíborosból 133-an lesznek ott a vatikáni Sixtus-kápolnában, ahol várhatóan több körben szavaznak a következő egyházfő személyéről, aki közülük fog kikerülni. A külvilág hivatalosan semmit nem fog tudni a folyamatról, csak azt, hogy egy szavazási körben nem sikerült dönteni (fekete füst száll fel), vagy hogy megvan az új pápa (fehér füst száll fel).

Az új pápát a konklávé során választják meg, amelynek keretein belül az egyház bíborosaiból álló testület gyűlik össze. 1059-ben bevezették azt a szabályt, hogy Róma püspökét a bíborosi kollégium hivatott megválasztani, míg korábban nem volt ennyire precízen meghatározva, ki is jogosult a választásra. Az őskereszténység időszakában a választás során egyházi személyek és laikusok közösen vettek részt. A választhatók köre elméletben kiterjedt, hiszen bármely nem házas katolikus férfi pápai tisztségre érdemes, ám a gyakorlatban évszázadok óta a bíborosok maguk közül választják meg a pápát.

A "konklávé" kifejezés a latin "cum clave" szóból ered, melynek jelentése "kulccsal". Ez a kifejezés arra utal, hogy a pápaválasztás idején a bíborosokat egy zárt épületbe összegyűjtik, lehetővé téve számukra, hogy külső befolyás nélkül dönthessenek az új pápa személyéről. E folyamat során az egyházi méltóságok komoly felelősséggel és titoktartással járó feladatot vállalnak, hiszen a döntésük nemcsak saját közösségük, hanem az egész katolikus egyház jövőjét is meghatározza.

a bíborosok semmilyen módon nem tarthatják a kapcsolatot a külvilággal, de elvileg a konklávéról sem juthat ki semmi.

A konklávé intézményét 1274-ben hozta létre X. Gergely pápa, azt követően, hogy megválasztása előtt, 1268 és 1271 között hároméves interregnum alakult ki, ugyanis a bíborosok ennyi idő alatt tudták megválasztani az új pápát.

A pápaválasztás során minden bíboros részt vehet, azonban csak azok szavazhatnak, akik a pápa halála pillanatában még nem töltötték be a 80. életévüket. Jelenleg összesen 252 bíboros van, de ezek közül csupán 135-en jogosultak a szavazásra. Érdekesség, hogy közülük 108-at Ferenc pápa nevezett ki bíborossá. Mivel ketten egészségügyi okok miatt nem tudnak Rómába utazni, a következő konklávén végül 133 bíboros fog dönteni az új egyházfő személyéről.

A választási joggal rendelkező bíborosok összesen 155-en vannak, közöttük 53 európai, 23 ázsiai, 18 afrikai és 37 amerikai, akik közül 16-an észak-amerikai, 5-en közép-amerikai, míg 17-en dél-amerikai származásúak. Emellett 4 bíboros képviseli az ausztráliai és óceániai régiót. Ezek a bíborosok összesen 18 európai, 17 ázsiai, 17 afrikai, 15 amerikai és 4 ausztráliai illetve óceániai országot képviselnek. A legfiatalabb közöttük a 45 éves ukrán származású ausztrál, Mikola Bychok, aki a melbourni Szent Péter és Pál ukrán eparchia püspöke, míg a legidősebb a 79 esztendős spanyol bíboros, Carlos Osoro Sierra.

A mostani választó bíborosok közül ötöt a 2005-ben elhunyt II. János Pál pápa kreált bíborossá. Köztük van a 72 éves Erdő Péter, aki 2003-ban lett bíboros, továbbá a francia Philippe Barbarin (2003 óta), a horvát Josip Bozanić (2003 óta) a bosznia-hercegovinai Vinko Puljić (1994 óta) és a ghánai Peter Turkson (2003 óta). A mostani konklávé résztvevői közül 22-en vehették át a bíborosi kalapot XVI. Benedektől, míg 108-an viselik azt Ferenc pápa akaratából.

Erdő Péter, az esztergom-budapesti érsek és prímás mellett Szerbiát is képviseli majd egy magyar választó bíboros, Német László belgrádi érsek személyében.

Az új pápa megválasztásához 1179 óta elengedhetetlen, hogy a bíborosok kétharmada ugyanarra a személyre adja le voksát. A bíborosok a XIX. század vége óta a híres Michelangelo freskóiról ismert Sixtus-kápolnában gyűlnek össze, ahol naponta négy szavazási fordulót tartanak: kettőt reggel, kettőt pedig délután. Ha a 33-34. szavazási kör végéig nem születik meg a szükséges kétharmados többség, akkor a két legnagyobb szavazatszámmal rendelkező jelölt marad a versenyben, és az nyeri el a pápai címet, aki a több támogatást kapja.

Minden szavazási kör után a szavazócédulákat elégetik, és a tűzben különféle anyagokat kevernek, hogy a füst színe árulkodjon az eredményről: fekete füst száll a légkörbe, ha nem sikerült pápát választani, míg fehér füst jelzi, hogy megszületett az új pápa.

Ha fehér füst száll fel, az úgynevezett protodiakónus bíboros hirdeti ki a Szent Péter-bazilika erkélyén a következőt:

Annuntio vobis gaudium magnum: habemus papam!

Örömmel osztom meg veletek, hogy van egy új pápánk!

Ezután a pápa nevét, valamint a családnevét és választott pápai nevét is bejelenti. Ezt követően az új egyházfő megjelenik a székesegyház erkélyén, ahol szívélyesen üdvözli a híveket.

Senki sem tudja pontosan megmondani, mikor kerül sor az új pápa megválasztására; egyedül a korábbi statisztikák szolgálhatnak irányadóként. A Szemlélek összegyűjtötte az adatokat, amelyek alapján a XX. és XXI. században regnáló pápák megválasztásának körülményeit elemezhetjük: az egyes konklávék hányadik napján és hányadik körében választották őket.

Bár átlagban a 3. napon és a 6-7. fordulóban választották meg a pápákat az utóbbi több mint száz évben, ez természetesen semmit nem jelez előre a mostani konklévával kapcsolatban.