A kiskereskedelmi láncok hangot adtak véleményüknek az inflációs adatok megjelenése után.

Az élelmiszerek ára csökkent, és az árrésstop elérte a kitűzött célokat, így az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint május végén az eredeti terveknek megfelelően megszüntethető.

A szervezet álláspontja szerint az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a kereskedelmi szektor nem hárított át semmit a vásárlókra a rájuk nehezedő nyomás következtében.

Az OKSZ reagál a legfrissebb reggeli inflációs adatokra, amelyek szerint Magyarországon az egy évre visszatekintő drágulás mértéke 4,2%-ra rúgott. Korábban az elemzők arra számítottak, hogy a márciusi 4,7%-ról 4%-ra csökken az infláció, azonban a tényleges eredmény eltér a várakozásoktól.

Az árrésstop áprilisban jelent meg teljes egészében az árindexben. Az élelmiszerek árszabályozása március 17-én kezdődött, ám mivel a Központi Statisztikai Hivatal árfelírási időszaka minden hónapban a 20. napig tart, ezért a bevezetés hónapjában még csak arra volt elég, hogy az átlagos havi élelmiszerárszint ne növekedjen.

Már előre sejthető volt, hogy az árrésstopot megelőző időszakhoz viszonyítva az érintett termékek ára átlagosan körülbelül 18%-kal csökkent. Ennek a hatásának pedig áprilisra már meg kellett jelennie az árstatisztikákban.

Látszik is, havi alapon a KSH 1,3%-os élelmiszerár-csökkenést regisztrált.

Ez az áresés valamivel kisebb a várakozásoknál, hiszen előzetesen az volt a kérdés, hogy az éves élelmiszerinfláció 7%-ról 5% alá szelídül-e, ehhez képest 5,4%-os drágulásról számolt be a KSH.

Túlzottan magas reményeket fűztek az árrésstop következményeihez.

Az intézkedés fenntartása a továbbiakban legfeljebb átmeneti eredményeket hozhat, miközben az árfeszültségek a felszín alatt gyülekeznek, és minden hónappal tovább nő az esélye annak, hogy a felszínre törnek. Az árrésstop azonban megnehezíti a kereskedelem dolgát abban, hogy betöltse közvetítő szerepét a termelők, beszállítók és a vásárlók között.

Az OKSZ továbbra is elkötelezett amellett, hogy párbeszédet folytasson a kereskedelempolitika döntéshozóival. Célunk, hogy közösen megvizsgáljuk, milyen szabályozási keretek között tudna az egyik legfontosabb nemzetgazdasági ágazat jelentősebb mértékben hozzájárulni a gazdasági növekedéshez. Az együttműködés révén szeretnénk megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyek elősegítik a fejlődést és a versenyképességet.