Az urándúsítás folyamata során az uránizotópokat különböztetik meg egymástól, hogy a hasadóképes urán-235 arányát növeljék, míg a nem hasadó urán-238 aránya csökken. Ez a folyamat kulcsfontosságú az atomenergia-termelésben, de a fegyverkezési potenciál sz

Június 13-án Izrael drámai légicsapásokat indított Irán ellen, amelyek során a stratégiai fontosságú natanzi, iszfaháni és fordói nukleáris létesítmények kerültek a célkeresztbe. A támadás következtében több atomtudós is életét vesztette. Az események utáni károk mértékéről azonban eddig eltérő és ellentmondásos jelentések láttak napvilágot.

A natanzi és a fordói központ urándúsító telep, míg az iszfaháni a nyersanyagot biztosítja.

Teherán szerint atomprogramja békés célokat szolgál, Izrael és több nyugati ország viszont úgy látja,

az infrastruktúra révén fegyvereket próbálnak kifejleszteni.

Az urándúsítás folyamata a természetes urán izotópjainak arányának megváltoztatását jelenti, főként az U-235 izotóp koncentrációjának növelését. Ez a lépés elengedhetetlen az atomenergia-termeléshez, valamint a nukleáris fegyverek előállításához is. Az iráni urándúsítási program körüli aggodalom főként abból fakad, hogy a szakértők attól tartanak, hogy az ország képes lehet atomfegyverek előállítására. Kaitlin Cook, az Ausztrál Nemzeti Egyetem fizikusa a The Conversation platformján részletesen elemzi ezt a komplex kérdést, kiemelve a politikai és technikai tényezőket, amelyek feszültséget okoznak a nemzetközi közösségben. Az iráni törekvések nyomán felmerülő aggodalmak jelentős részben a regionális biztonságra gyakorolt potenciális hatásokkal, valamint a nukleáris fegyverkezés újabb versenyének lehetőségével kapcsolatosak. Cook írásában alaposan körbejárja a téma tudományos aspektusait, valamint a globális politikai kontextust, amelyben ezek a fejlemények zajlanak.

Az általunk ismert anyag mindegyike atomokból épül fel, amelyek a természet alapvető építőkövei. Ezek az atomok protonokból, neutronokból és elektronokból állnak. A protonok számának meghatározó szerepe van az atomok kémiai tulajdonságainak kialakításában, ezáltal pedig a különböző kémiai elemek megkülönböztetésében is.

Az atomok felépítése rendkívül változatos, hiszen a protonok és elektronok száma eltérő lehet. Például az uránatomok esetében 92 proton található, míg a szénatomokban csupán hat protonról van szó. Ugyanakkor egy adott elemhez tartozó neutronok száma változhat, ami lehetővé teszi az izotópok kialakulását. Ezen izotópok különböző fizikai és kémiai tulajdonságokkal bírhatnak, még ha az alapvető elemi összetételük hasonló is.

A kibányászott urán 99,27 százaléka 238-as tömegszámú, ebben 92 proton és 146 neutron van. Csak az anyag 0,72 százalékát adja az urán-235, amelyben 143 neutron található - a fennmaradó 0,01 százalékot egyéb izotópok alkotják.

Ahhoz, hogy az elemet erőművek vagy fegyverek számára hatékonyan felhasználhassuk, szükséges az izotópok arányának módosítása.

A jelenség hátterében az áll, hogy a két alapvető izotóp közül csupán a ritkábbik képes elindítani a hasadási láncreakciót. Ennek során egy neutron aktiválja az atom hasadását, amely nemcsak jelentős energiafelszabadulást eredményez, hanem újabb neutronokat is generál, amelyek további hasadási folyamatokat iniciálhatnak.

A polgári célú, energetikai alkalmazásban a láncreakciót kontroll alatt tartják, fegyverekben viszont a cél az, hogy a folyamat a másodperc töredéke alatt bekövetkezzen. A reakciót egyébként a civil életben az egészségügy is kamatoztatja különféle betegségek észlelésére és kezelésére.

Az urán dúsítása egy olyan folyamat, amely során a természetben megtalálható uránból, elsősorban az urán-238 izotóp eltávolításával, fokozzák az urán-235 arányát. Ezt a célt többféle módszerrel elérhetjük, de az egyik legelterjedtebb technika a centrifugálás, amelyet például az iráni nukleáris létesítményekben is alkalmaznak.

A technológia lényege abban rejlik, hogy a 238-as izotóp körülbelül 1 százalékkal nehezebb, mint a hasznosítható uránfajta. A gázhalmazállapotú uránt egy precízen programozott robotizált rendszer segítségével kezelik, amely percenként 50-70 ezer fordulatot képes végezni. Eközben a centrifuga falai rendkívüli sebességgel, másodpercenként 400-500 métert haladnak, ami lehetővé teszi a hatékony szeparálást.

A működési elv hasonlít egy konyhai salátacentrifugához, amely a centrifugálás során a vizet a tartály szélei felé hajtja, miközben a salátalevelek középen maradnak. Ebben az eljárásban az urán-235 a berendezés belsejében marad, de a kívánt hatás eléréséhez szükség van a folyamat többszöri megismétlésére, hogy a hatékonyság igazán érezhető legyen.

A polgári felhasználás során általában alacsony, 3-5 százalékos dúsítási arányt céloznak meg, mivel ez elegendő ahhoz, hogy fenntartsa a láncreakciót és biztosítsa az áramtermelést.

Fegyverekben ugyanakkor ennél sokkal magasabb koncentrációra, legalább 20 százalékra van szükség.

Az urán dúsításának mértékével párhuzamosan a bomba mérete és súlya is csökken, ami rendkívül lényeges tényező. Éppen ezért az atomhatalmak általában a 90 százalékos dúsítású urán alkalmazását részesítik előnyben.

Bár Teherán már hosszú ideje hangsúlyozza, hogy atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál, több tényező is kétségbe vonja ezt az állítást. Kiemelkedő közöttük a dúsított anyag mennyisége és minősége, amelyek nyomokat hagynak a program valódi természetéről.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerint Irán nagy mennyiségben állított elő 60 százalékos anyagot, ebből pedig már viszonylag könnyű 90 százalékosat előállítani. Irán ráadásul a pontos centrifugálási technológiát titokban tartja.

A szakértők zöme egyetértene abban, hogy a fegyvergyártás a fő célkitűzés.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) globális szinten figyelemmel kíséri az érintett létesítményeket, ezzel biztosítva, hogy az országok megfeleljenek a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására irányuló non-proliferációs megállapodásoknak. A közelmúltban, a múlt héten, az ügynökség hivatalosan is bejelentette, hogy Irán megszegte a szerződésben vállalt kötelezettségeit.

A natanzi atomkomplexumról és az iráni atomprogram rejtelmeiről részletesebb információkat találhatsz itt.