A szír elnök milliárdokat gyűjtött össze, miközben a luxus világából a még fényűzőbb életstílusba menekült.
Bassár el-Aszad, a Szíriai Arab Köztársaság elnöke, aki Moszkvába kényszerült menekülni, Oroszországban is kényelmes, szinte luxus életmódot élhet. Az amerikai külügyminisztérium becslése szerint az Aszad család vagyonának értéke akár 2 milliárd dollárra is rúghat, amelyet különféle offshore vállalatokban és ingatlanokban helyeztek el, így biztosítva maguknak a gazdasági stabilitást a politikai zűrzavar idején.
Bassár el-Asszad palotájának garázsában igazi autóritkaságok sorakoztak, amikor a lázadók megérkeztek. A falakat szinte megérintette a luxus, hiszen ott álltak egymás mellett a négy azonos fekete Toyota FJ Cruiser, mindegyikük körülbelül 70 ezer eurót ért újonnan. A gyűjtemény különlegességét tovább fokozta el-Asszad Lamborghini LM002 terepjárója, amely a V12-es motorjával és egyedi dizájnjával a 80-as évek végének egyik ikonikus autója volt – mindössze 328 példány készült belőle 1988-ban. A garázsban felbukkant két Ferrari is: egy F50 és egy F430, mellettük pedig egy Lamborghini Diablo, egy Aston Martin, egy Mercedes-Benz SLS AMG, valamint egy Rolls-Royce Phantom is ékeskedett. Mindezek az autók nem csupán közlekedési eszközök voltak, hanem a hatalom és a gazdagság szimbólumai is.
Az utóbbi évek során az elnöki család legalább 20 fényűző moszkvai lakást szerzett be, amelyek összértéke meghaladja a 30 millió fontot. Ezek zöme a City of Capitals névre keresztelt felhőkarcoló-komplexumban helyezkedik el, amely Moszkva üzleti központjában található. Aszad felesége, Aszma al-Aszad, aki Londonban született, már korábban is hozzászokott a luxus világához. Egy 2012-es kiszivárogtatott levelezés alapján kiderült, hogy 350 ezer dollárt költött palotájuk berendezésére, emellett pedig 7000 dolláros, kristályokkal díszített cipőket vásárolt.
Aszad unokatestvére, Rami Makhlouf, Szíria leggazdagabb embereként emelkedett ki, aki karrierje tetőpontján az ország gazdaságának 60 százalékát irányította. Ennek a hatalmas befolyásnak a hátterében főként a Syriatel, Szíria legnagyobb mobiltelefon-szolgáltatója feletti ellenőrzése állt. Makhlouf vagyona, amelyet 5 és 10 milliárd dollár közé tesznek, kulcsszerepet játszott az Aszad család gazdasági erejének megőrzésében. Azonban a családi viszonyok megromlása végül ahhoz vezetett, hogy összetűzésbe került az elnökkel, és a kezében lévő vagyon jelentős részéről le kellett mondania.
Az Aszad-klán vagyonára vonatkozó egyetlen konkrét információ 2020-ban került nyilvánosságra, amikor egy francia bíróság pénzmosással vádolta meg a volt elnök nagybátyját, Rifaat al-Aszadot. A négyéves börtönbüntetéssel végződő per során kiderült, hogy Rifaatnak két hatalmas háza volt Párizsban, az egyik háromezer négyzetméteres, emellett egy ménesbirtok, egy kastély és több mint 500 ingatlan Spanyolországban.
Bassár el-Aszad 1965-ben látta meg a napvilágot Damaszkuszban, és kezdetben nem a politikai élet irányába tervezte pályafutását. Orvosi tanulmányait a Damaszkuszi Egyetemen kezdte, majd Londonban mélyítette el tudását szemészeti szakterületen. Az élet azonban váratlan fordulatot vett, amikor bátyja, Bassel tragikus autóbaleset következtében elhunyt az 1990-es években. Ezt követően Bassár visszatért Szíriába, ahol katonai kiképzésen vett részt. Apja, Hafez al-Aszad, aki 1970 és 2000 között irányította az országot, halála után 2000-ben Bassár átvette a hatalmat. Az ő vezetése alatt, 2011-ben polgárháború tört ki, amely hatalmas menekültáradatot generált.
