Minden idők legvitatottabb játékosa edzőként sem tudta megőrizni a nyugalmát.
A "Tábornok" neve örökre belevésődött a futball krónikáiba - bár nem éppen az általa elképzelt módon.
A kolumbiai Gerardo Bedoya nem a góljaival vagy a megnyert trófeáival tett szert világhírnévre, hanem azzal, hogy ő kapta a világon a legtöbb piros lapot. A "Tábornok" becenévre hallgató egykori védőt pályafutása során összesen 45 (!) alkalommal állították, ezzel világrekordot állított fel. Nem csoda, hogy gyakran emlegetik őt minden idők "legmocskosabb" játékosaként.
Bedoya pályafutása során 20 éven át számos kolumbiai és argentin labdarúgóklub színeiben játszott. 2001-ben a Racing Clubbal történelmi jelentőségű bajnoki címet szerzett, amely 35 év várakozás után érkezett meg a klub életébe. Ezen a fényes évben hazája válogatottjával a Copa América trófeáját is a magasba emelhette, ahol az elődöntőben Honduras ellen szerzett győztes góljával hozzájárult a sikerhez.
Bár labdarúgóként kiemelkedő technikai tudással és sokoldalú játékstílussal rendelkezett, hírnevét leginkább a pályán tanúsított durvaságának és az indulatkezelési nehézségeinek köszönhette.
Bedoya 2016-ban tette meg az első lépéseit edzőként, amikor az Independiente Santa Fe másodedzőjeként csatlakozott a csapathoz. Azonban a régi szokásaihoz való ragaszkodás nem segítette őt a kezdetekben. Az első mérkőzése máris emlékezetesre sikerült, hiszen a 21. percben kiállították.
A kispadon ülő játékosok nevetve fogadták a történteket, hiszen mind tudták: "úgyis ez lesz a vége".
A jelenet hűen tükrözte Bedoya hírhedt természetét - s azt, hogy hírneve még mindig megelőzi őt.
A "Tábornok" azóta többször is megbízott edzőként tért vissza szeretett Santa Féhez, legutóbb 2023-ban ugrott be ideiglenesen Harold Rivera helyére. Egyetlen állandó vezetőedzői megbízatását a kolumbiai másodosztályú Real Soacha Cundinamarcánál töltötte, ahol 24 meccsen át irányította a csapatot - 1,21-es pontátlagot produkálva, mielőtt 2022 augusztusában menesztették.
Carl Worswick, a kolumbiai sportújságíró véleménye szerint Bedoya napjainkban azon fáradozik, hogy új irányba terelje életét, és "újraértelmezze saját hírnevét". Állítása szerint jelenleg nincsenek ellenségei, és ha visszagondol a múltjára, azt inkább egy tanulási folyamatként értékeli.
Gerardo Bedoya pályafutása a futball világának egyik legérdekesebb ellentmondását mutatja: egy rendkívül szenvedélyes és elkötelezett játékos képét öltötte magára, akinek a játéka gyakran az agresszió határvonalán mozgott. Jelenleg edzőként igyekszik továbbadni a sport iránti szeretetét, ám most már egy sokkal fegyelmezettebb megközelítésben – a kérdés csupán az, hogy képes lesz-e végleg elhagyni a "világ legmocskosabb játékosa" megbélyegzését.
