Novemberben, rendkívüli érdeklődés övezte a BME TMIT történetének és jelenének bemutatását az iTF Nagy Számítástechnikai Műhelyek rendezvénysorozat keretein belül.
Az NJSZT Informatika-történeti Fóruma (iTF) legújabb eseménye 2024. november 26-án zajlott, amely a Nagy Számítástechnikai Műhelyek sorozat részeként valósult meg. A rendezvény középpontjában a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszékének (TMIT) 75 éves története állt, így a résztvevők egy különleges utazásra indultak a tanszék múltjában.
A rendezvény stílszerű keretek között zajlott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem területén, ahol az "archaikus" jellegű tartalomhoz egy "anakronisztikus" helyszín szolgált. Az eseménynek a BME legújabb és legmodernebb épülete (I. ép.) adott otthont. A program vezetéséért Halász Edit főszervező és levezető elnök felelt, aki a Tanszék nyugalmazott címzetes egyetemi tanára, emellett pedig az iTF Adattárának szerkesztőségi tagjaként is tevékenykedik.
Az esemény iránti lelkesedés, amely gazdag és izgalmas előadásokkal, valamint részletes ismertetőkkel szolgált, méltán tükrözte a Tanszék fontosságát. Hiszen hazánk számítástechnika-történetében és az információközlés fejlődésében betöltött úttörő szerepe kiemelkedő.
A Műegyetem Vezetékes Híradástechnika Tanszékét Kozma László professzor, akadémikus alapította, aki jelentős szerepet játszott az oktatási és kutatási tevékenységek irányításában. E tanszék keretein belül valósult meg Magyarország első programozható számológépének, a MESZ-1-nek az elkészítése, amely elektromos jelfogókból készült. Az intézmény később egyesült a Vezetéknélküli Híradástechnika Tanszékkel, így megalakult a Híradástechnikai Elektronikai Intézet. Az évek során a tanszék neve többször is változott: először Távközlési és Telematikai Tanszékként, majd pedig Távközlési és Médiainformatikai Tanszéként működött, mígnem 2024-ben elnyerte végső, jelenlegi elnevezését.
A rendezvény kezdetén Dömölki Bálint köszöntő szavaival vezette be a résztvevőket az iTF küldetésének és az eddigi eredményeinek világába. Részletes beszámolójában kiemelte, hogy az iTF keretein belül kialakított történeti adatgyűjtemény szakmai szempontból rendkívül értékes. Emellett felhívta a figyelmet arra, hogy a Fórum örömmel várja a fiatal, lelkes kollégák csatlakozását a történeti emlékek kutatásához, megőrzéséhez és rendszerezéséhez. A rendezvényen elhangzott továbbá, hogy az MTA ezentúl átvette az iTF Adattár tartalmának megőrzését, amely az MTA Könyvtárának rendszeréhez illeszkedve lesz elérhető, így a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé válik.
Sallai Gyula, Németh Krisztián, Olaszy Gábor nyugalmazott és aktív munkatársak a Tanszék egészének és egyes néhai kiemelkedő oktató-kutatóinak történeteivel ismertettek meg minket, különös tekintettel Kozma professzor és Gordos Géza szerepére, munkásságára.
A második részben Tatai Péter és Boda Miklós lebilincselő előadást tartottak, amelyben a sikeres fejlesztések és tudományos kapcsolatok izgalmas világát mutatták be. Beszámolójuk élményekkel teli volt, tele személyes anekdotákkal és inspiráló történetekkel, amelyek egyedi színt vittek a témába.
A záró gondolatokat Varga Pál, a Tanszék jelenlegi vezetője fogalmazta meg, összefoglalva a korábban elhangzottakat, és átvezetve minket a Tanszék aktuális helyzetébe. Különös figyelmet szentelt a napjainkban kiemelkedő jelentőséggel bíró mesterséges intelligencia (MI) témakörének, amely alapvetően formálja az informatika világát.
A precízen irányított, Halász Edit személyes érintéseivel gazdagított ismertető előadások valóban kiemelkedőek. Mindegyikük elbűvölő, lebilincselő és színes, ráadásul tanulságos is; sőt, bátran állíthatom, hogy kifejezetten szórakoztató élményben volt részünk.
