Jelentős átalakulás előtt állunk: 2026-tól lehetőség nyílik arra, hogy a tervezőasztalról is hitelt igényeljünk új lakás vásárlásához.

Fedezd fel az építőipar új dimenzióit! Egy olyan korszak kezdődik, ahol a szakmai tudás, a kapcsolatok kiépítése és a hatékonyság új értelmet nyer. Itt az idő, hogy átformáljuk a régóta fennálló normákat, és egy innovatív megközelítéssel lépjünk a jövőbe!

Új fejezet nyílhat a lakáspiacon egy friss jogszabálytervezet révén. Ez a kezdeményezés lehetőséget ad arra, hogy a még csak tervezési fázisban lévő új lakásokra is hitelt igényeljenek az érdeklődők. A várhatóan jövőre életbe lépő szabályozás célja, hogy...

A földhivatal feladatai közé tartozik nem csupán a társasház előzetes alapításának hivatalos rögzítése, hanem emellett technikai azonosítók és virtuális helyrajzi számok kijelölése is az egyes lakások számára.

Ennek következtében mostantól ezek a lakások is alkalmasak a jelzálogjog bejegyzésére, ami azt jelenti, hogy hitelezésük lehetővé válik még azelőtt, hogy az ingatlan fizikai formájában megvalósulna.

Balogh László, az ingatlan.com elismert gazdasági szakértője úgy véli, hogy a legújabb módosítás jelentős előrelépést jelenthet az új lakások piacán. Ennek köszönhetően lehetőség nyílik arra, hogy...

A vevők már a tervezőasztal mellett is hitelből indulnak neki új lakásuk megvásárlásának.

Ez a helyzet jelentős mértékben bővítheti a potenciális vásárlói kört, különösen azok számára, akik saját célra keresnek ingatlant. A befektetők eddig is hajlamosak voltak új lakásokat vásárolni közvetlenül a tervezési fázis után. Továbbá, várható, hogy az Otthon Start Program keretében elérhető, államilag támogatott 3%-os kedvezményes lakáshitelhez kapcsolódó új lakások kínálata is nőni fog. A társasházi építési jog lehetővé teszi, hogy az Otthon Start Program keretein belül megvalósuló új lakások előzetes értékesítése megtörténjen, akárcsak a prémium árazású ingatlanok esetében, amelyek nem felelnek meg a 3%-os hitel feltételeinek.

A szakértő kiemelte, hogy a módosítások újabb kérdéseket vethetnek fel a vásárlók körében: mi történik például, ha egy társasház valamilyen okból kifolyólag nem épül meg, vagy eltér a tervezett formától? "Ebben a szituációban a hitelfelvétel fontos védelmi szerepet játszhat, hiszen a bankok várhatóan olyan projekteket fognak finanszírozni, amelyeket pénzügyileg stabilnak és műszakilag megbízhatónak ítélnek meg. Így a banki hitelbírálat a vásárlók érdekeit is szolgálhatja - ha egy projekt nem kap hitelt, az előre jelezheti a beruházás lehetséges kockázatait, és ezzel megelőzheti a későbbi problémák kialakulását" - tette hozzá Balogh László.

Az Otthon Start Program kritikái közül az egyik leggyakoribb kifogás az, hogy hozzájárul a lakásárak drasztikus emelkedéséhez, mivel főként a lakáspiac keresleti oldalát ösztönzi, míg a kínálati oldalra alig gyakorol hatást. E hiányosság egyik fő oka az, hogy a lakásfejlesztők nem biztosak abban, hogy amikor az ingatlanjaik elkészülnek és a társasházi lakások bejegyzésre kerülnek, még létezni fog az Otthon Start Program, és hogy a potenciális vevők kedvező finanszírozás keretében tudják-e majd megszerezni a lakásaikat. A tervasztalról történő értékesítés korai hitelezhetősége segíthet ezen dilemmán, amennyiben a bankok megfelelő jogi garanciákat kapnak arra, hogy a befektetett tőkéjük védve lesz, akár a fejlesztés megvalósulása nélkül is. A társasházi építményi jog bevezetése tehát akkor indokolt, ha a korai hitelezhetőség szempontjából a banki kockázatkezelés követelményeit is teljesíti. Jelenleg még csak jogszabály-tervezetről van szó, így a folyamatban lévő társadalmi egyeztetés során a szabályozás tovább finomítható.

Az új lehetőség különösen vonzó lehet azok számára, akik olyan lakásfejlesztésekbe szeretnének befektetni, ahol a bank már korábban is hitelt nyújtott az építkezést végző beruházóknak. Fontos azonban, hogy a vásárlók csak olyan, jövőbeli lakásokra vegyenek fel hitelt, amelyek esetében biztosak abban, hogy az építkezést végző cég vagy vállalkozó megbízható. Emellett elengedhetetlen, hogy a fejlesztés a tervek szerint valósuljon meg. Jelenleg még kérdéses, hogy a megvalósult vagy elmaradt fejlesztések költségeit végül ki fogja állni. A jogszabálytervezet értelmében...

Elidegenítési tilalmat is lehet majd érvényesíteni a később megépülő tulajdoni részesedésekre, amit a bankok várhatóan alkalmazni fognak.

Ez a lépés megakadályozhatja a hitelből táplálkozó spekulatív vásárlásokat. Balogh László példája világosan mutatja a jelenséget: előfordulhat, hogy valaki minimális saját tőkével lép be egy új lakás vásárlásába, majd a projekt befejezése előtt drágábban értékesíti az még el nem készült ingatlant. A bankok és fejlesztők ezért szeretnék ezt a gyakorlatot megszüntetni, hiszen a hitel a vásárlóhoz kötődik, és nem garantált, hogy egy új vevő is megfelel a banki követelményeknek. Ugyanakkor a befektetési céllal történő továbbértékesítés valószínűleg nem fog teljesen eltűnni: amennyiben a beruházó beleegyezését adja, a kivitelezési szakaszban lehetőség nyílhat arra, hogy a lakásokat vevőkijelölési joggal értékesítsék.

Az ingatlan.com legfrissebb statisztikái alapján az Otthon Start Program jelentős mértékben felerősítette a keresletet a lakáspiacon. Különösen figyelemre méltó, hogy a használt lakások iránti érdeklődés 74%-a a program keretein belül elérhető, államilag támogatott 3%-os hitelnek tulajdonítható, amely június és szeptember között érvényesült. Ezzel szemben az új lakások esetében ez az arány csupán 67% volt, jelezve, hogy a 3%-os hitel hatása az új lakások piacon viszonylag mérsékeltebb volt a használt lakásokhoz képest. Ez a különbség részben a lakáspiaci dominóhatásnak köszönhető, hiszen azok a vásárlók, akik eladják lakásukat, hogy új otthonba költözzenek, már nem állnak a program által meghatározott 1,5 milliós négyzetméterár- és 100-150 milliós árkorlátok hatása alatt. Továbbá, a szeptemberi állampapír-kamatfizetések is hozzájárulhattak az új lakások iránti kereslet növekedéséhez, függetlenül az Otthon Start Programtól.

Az oldalunkon elérhető új fővárosi társasházi lakások négyzetméterárai átlagosan 1,61 millió forintot tesznek ki. A legszélesebb választék a XIII. és a XI. kerületben található, ahol a medián négyzetméterárak 1,68, illetve 1,71 millió forintra rúgnak. A legmagasabb árakat az I., II., XII. és V. kerületekben találhatjuk, ahol a vevők 2,8-3,5 millió forintos négyzetméterárakkal találkozhatnak. Ezzel szemben a legkedvezőbb árak a XXI., X. és XVII. kerületekben vannak, ahol a négyzetméterárak 1,05-1,1 millió forint körüli szinten mozognak. A vármegyeszékhelyek közül Győr, Debrecen és Szeged kínálata a legszélesebb, ahol a négyzetméterárak 1,1 millió, 1,2 millió, illetve 1,4 millió forint körül alakulnak. Szegeden a legmagasabb, közel 1,4 millió forintos medián négyzetméterárral találkozhatnak a vásárlók, míg Kecskeméten 1,2 millió forintért, Székesfehérváron pedig 1,19 millió forintos áron kínálják az új lakásokat.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio

Ez a szöveg nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a következő jogi információk részletesen bemutatják a téma kereteit.