Az uniós támogatások elengedhetetlenek, de az Orbán-kormánynak választási költekezések nélkül is ki kellett volna gazdálkodnia a helyzetet. Ideje lett volna, hogy szigorúbb költségvetési politikát folytasson.

Legalábbis ahhoz, hogy Magyarország mentesüljön a túlzottdeficit-eljárás szorításától.

A Költségvetési Tanács (KT) legfrissebb elemzése szerint Magyarországnak szigorúbb költségvetési politikára és alacsonyabb hiányra van szüksége ahhoz, hogy megszabaduljon az Európai Unió túlzott deficit eljárásától. A tanulmány részletesen vizsgálta az Orbán-kormány 2025-2027-es középtávú terveit, és hangsúlyozza, hogy a jelenlegi állapotok nem elegendők a gazdasági helyzet stabilizálásához.

Az elemzés, amely korábban készült, nem vehette figyelembe Orbán Viktor miniszterelnök 2025-2026-ra vonatkozó lazítási terveit. Ahogy azt már tudjuk, a kormány szándéka szerint 2025 októberétől a 3, majd 2026 januárjától a 40 év alatti, kétgyermekes nőkre is kiterjesztené az szja-mentességet. Továbbá, 2026 elején fegyverpénz kifizetését is tervezik a fegyveres testületek számára. Ezen intézkedések következményeként a korábbi tervekkel összevetve 2026-ban évi 600-700 milliárd forintos bevételkiesés és kiadásnövekedés várható. A Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentette, hogy elállt a középtávú terveiben szereplő 2,9 százalékos hiánycéltól 2026-ra, és helyette 3,5 százalékos GDP-hiányt tervez, ami körülbelül 450-500 milliárd forinttal magasabb az alappályához képest. Érdemes megjegyezni, hogy a kormány az Európai Uniónak tett ígéretében arra hivatkozott, hogy a hiányt 2026 végéig a GDP 3 százaléka alá kívánja csökkenteni, ami az Európai Bizottság január 16-án elfogadott határozatában is szerepel.

Itt a választások ideje, és a pénzügyi juttatások özönlik! A két- és háromgyermekes nők adómentessége jelentős terhet róhat a költségvetésre, komoly hiányt generálva a jövőbeli tervekben.

A Költségvetési Tanács (KT) elemzése alapján van némi lehetőség adócsökkentésre, mivel a vártnál gyorsabb bérkiáramlás pénzügyi alapot biztosíthat ehhez. A testület becslése szerint 2025-re 327 milliárd forint, míg a következő évre 392 milliárd forint mozgástérrel számolhatunk. Ez éves szinten értendő, tehát ekkora adócsökkentés mellett a tervezett hiánypálya még teljesíthető lenne. Ugyanakkor a KT emlékeztet arra is, hogy a kormány korábban már elkötelezte magát a családi adókedvezmények megduplázása mellett, ezt törvénybe is iktatta, és ígéretet tett egyes különadók eltörlésére is. Ezekre az intézkedésekre elméletileg lenne lehetőség. Fontos megjegyezni, hogy bár a KT nem vizsgálta a két vagy három gyermeket nevelő anyák adómentességét, illetve a további költségvetési juttatásokat, a dokumentumuk alapján logikus következtetés, hogy ezekre a juttatásokra már nem áll rendelkezésre elegendő forrás. Így a legújabb bejelentések várhatóan növelni fogják az államadósságot.

Költségvetési megszorításokra tett ígéretet, repülőrajt helyett csak 1,2 százalékos GDP-növekedésről írt az Orbán-kormány

A 2025-ös költségvetés egyik legnagyobb kihívása az optimista gazdasági forgatókönyv, amelyet a Kormányzati Tájékoztató (KT) hangsúlyoz. Az előrejelzések szerint 2025-ben a gazdasági aktivitás újra fellendülhet, ám a kormány által tervezett 3,4%-os GDP-növekedést számos lefelé mutató kockázat árnyékolhatja be, és a globális gazdasági környezet is instabilabb, mint korábban. A külpiacok élénkülésére csak az év második felében lehet reális esély. A belső kereslet idei növekedése szempontjából kulcsfontosságú a fogyasztói és üzleti bizalom erősödése. A következő években a lakossági fogyasztás akkor érheti el a valódi dinamizmust, ha a reálbérek növekedése párhuzamosan jár a fogyasztói bizalom javulásával – emelik ki a KT szakértői.

A tartós hiánycsökkentés elérhetőségéhez kapcsolódva, három kockázatot azonosított a KT: a bérek gyors növekedését a közszférában, a nyugdíj kiadásokat, illetve a beruházásokat. A KT arra hívja fel a figyelmet, hogy a beruházások növeléséhez, így a kívánt növekedési hatás eléréséhez, az egyelőre zárolt uniós forrásokat kellene elérhetővé tenni.

Van lehetőség arra, hogy támaszkodjunk bizonyos forrásokra.

A költségvetési hiány középtávú csökkenésének legfőbb hajtóereje az államadósság kamatkiadásainak csökkentése lehet. Az előzetes becslések szerint 2024 végére a GDP-arányos bruttó államadósság 73,6%-ra emelkedhet. A tervezettnél magasabb pénzforgalmi hiány, a kamatkiadások növekedése, valamint a devizaadósság átértékelődése együttesen hozzájárult a 2024. évi adósságnövekedéshez, amelyet a várakozásoktól elmaradó gazdasági növekedés nem tudott ellensúlyozni. Az államadósság-ráta emelkedése nem ütközik az Alaptörvény adósságszabályaiba, hiszen a szomszédos országban zajló fegyveres konfliktusra hivatkozva bevezetett veszélyhelyzet különleges jogrendnek minősül. Ez lehetővé teszi a kormány számára, hogy mentesüljön az Alaptörvény adósságszabálya alól. E körülményeket emeli ki a Kúria, amely alátámasztja a kormány azon álláspontját, miszerint ragaszkodik a hosszú évek óta fenntartott jogalkotási „háborús veszélyhelyzethez”.