A magyar energiaipar problémáit nem csupán a pénzhiány okozza: a befektetők jelen vannak, de a lehetőségek hiánya gátolja a fejlődést - vélik a szakértők a klímaterv kapcsán.

Egy szerdai online konferencián számos szakértő elemezte a frissített Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) ambiciózus céljainak hozzájárulását Magyarország 2030-as (és 2050-es) klímasemlegességének megvalósításához. A beszélgetés során kiderült, hogy a legnagyobb kihívást nem a pénzügyi források hiánya jelenti, hanem inkább a szabályozási keretek és a befektetések ösztönzésének elégtelensége. Emellett hangsúlyozták, hogy a jelenlegi napelem-központú energiamix önmagában nem elegendő: szükség van egy sokkal diverzifikáltabb megújulóenergia-portfólióra, amelyben a szélenergia, a biometán és a geotermia nagyobb szerepet kap. Ezt a Portfolio számolt be a Green Policy Center által szervezett eseményről.

Teljesíthető-e a 2030-as megemelt magyar klímacél?

- ezzel a felütéssel kezdődött az esemény, amelyen azt vizsgálták a szakértők, hogy a hazai felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv kellően megalapozott-e, illetve megfelelő mértékben hozzájárul-e ahhoz, hogy Magyarország 2050-re elérje a klímasemlegességet.

Magyarország már benyújtotta a felülvizsgált dokumentumot az Európai Bizottsághoz, amelyben aktualizálta a 2030-ra vonatkozó energiapolitikai és klímacélokat. Az uniós szabályozás értelmében minden tagállamnak ötévente kötelező felülvizsgálnia és, ha szükséges, módosítania a terveit. Ez a folyamat biztosítja, hogy a célkitűzések mindig a legfrissebb technológiai újításokat, gazdasági tendenciákat és politikai ambíciókat tükrözzék.

A teljesen átalakított uniós energiapolitika és az orosz-ukrán konfliktus nyomán kialakult energiaválság komoly indokokat adott a tagállamok számára, hogy felülvizsgálják és átértékeljék céljaikat.

Anélkül, hogy az összes változást felsorolnánk (bővebben ebben a cikkben foglalkoztunk vele), párat megemlítünk a módosításokból: ezek közé tartozik, hogy a megújuló energia részaránya a bruttó végső energiafelhasználásban 21%-ról 30%-ra emelkedik. Szektoronként ez azt jelenti, hogy a villamosenergia-termelésben 32%-os, a fűtés-hűtés terén szintén 32%-os, míg a közlekedésben 25%-os megújulóenergia-arányt céloz meg Magyarország.

Az energiatárolás jövője izgalmas kihívások elé néz, hiszen 2030-ig egy ambiciózus célkitűzés fogalmazódott meg: 1000 MW akkumulátoros kapacitás kiépítése. Ezen kívül a célok között szerepel az energiaimport csökkentése is. A földgázimport arányát a jelenlegi 85%-ról 80%-ra kívánják mérsékelni, míg a villamosenergia-import esetében a terv az, hogy a jelenlegi 25-30%-os arányt 20%-ra csökkentsék. A kőolaj importaránya azonban változatlanul 85% marad. Ezen intézkedések révén a fenntartható energiaellátás irányába tett lépések egyre inkább előtérbe kerülnek.

A NEKT elemzése két különböző előrejelzési forgatókönyvet vesz figyelembe:

Ez különösen fontos, hiszen a NEKT által meghatározott célok tükrözik azokat az irányokat, amelyeket követnünk kell.

Magyarország, még a legoptimálisabb (wam) forgatókönyv mellett sem tudná elérni a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célokat.

- tette hozzá Koczóh Levente a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője. Ez azt jelenti, hogy még a legkedvezőbb forgatókönyv szerint is Magyarország 2050-re csupán nettó 89%-os kibocsátáscsökkentést érne el, ami továbbra sem biztosítaná a teljes klímasemlegességet. Ez pedig ellentmond a klímavédelemről szóló törvényben és a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiában meghatározott céloknak - hangsúlyozta a szakértő.

A célkitűzés, hogy minden járásban egy energiaközösség alakuljon, végül nem került be a végleges verzióba. Ezzel párhuzamosan új elemként bekerült az energiaszegénység fogalma, amely szerint Magyarországon a lakosság 3%-a tartozik ebbe a kategóriába. Ez a meghatározás azonban vitatható, és várhatóan az idei évben megjelenő szociális klímaterv pontosabb definíciót fog nyújtani.

A frissített NEKT egyik lényeges újdonsága, hogy Paks II integrálásával a 2030-ig tartó építkezési ütemezés már nem számít elhúzódónak. Ez a változás arra kényszerít minket, hogy alternatív megoldások után nézzünk a tervezett karbonmentes áramtermelés biztosítása érdekében.

A Paks II projekt csúszása következtében valószínűleg megnövekedett földgázfogyasztásra lesz szükség, ami viszont jelentős szén-dioxid-kibocsátást vonhat maga után.

- magyarázta Koczóh Levente, hangsúlyozva, hogy ez akár 4-5 millió tonna többletkibocsátást is eredményezhet. Ennek kompenzálására sürgetőbb lépésekre van szükség a szélenergia, a biometán és a geotermális energia fejlesztésében, hogy ezek a megújuló megoldások minél előbb leválthassák a földgáz iránti függőséget.

A hazai földgáztermelés 2000 és 2022 között drámai mértékben, mintegy felére csökkent. Ennek fő oka a szükséges befektetések hiánya, amely következtében a magyar gázmezők hozama évente 15-20%-kal zsugorodik.

- hívta fel a figyelmet Koczóh Levente a prezentációjában.

Kiemelte, hogy a NEKT előrejelzései szerint a földgázimport szintje továbbra is a 80%-os határ körül stagnál, ami jelentős gazdasági kockázatokat hordoz magában. "Amennyiben a nemzetközi gázárak növekedésnek indulnak, az súlyos kihívások elé állíthatja Magyarországot" - figyelmeztetett.

A földgáz várhatóan még 10-20 évig a rendelkezésünkre áll, különösen olyan iparágakban, ahol nehezen találunk alternatív megoldásokat a helyettesítésére.

- mutatott rá a problémára Mezősi András, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) főmunkatársa.

Mezősi András álláspontja szerint a NEKT célkitűzéseit érdemes lenne még ambiciózusabbá tenni, különösen az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások fejlesztésének vonatkozásában.

Ugyanakkor, ha alaposabban megvizsgáljuk a NEKT által megfogalmazott célokat, és megnézzük, hogy pontosan mennyi hőszivattyúra és elektromos autóra lenne szükség a kitűzött célok eléréséhez, valamint összehasonlítjuk ezt a korábbi évek magyarországi trendjeivel, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy esetleg túlzottan optimista képet festenek.

A szakértők azt is elmondták, hogy az ország bruttó ÜHG kibocsátásának nagyjából 50%-a az épületekhez köthető, ezért

A klímacélok megvalósításához évente körülbelül 100 ezer lakás és középület korszerűsítése válik szükségessé.

- ami óriási feladat, ráadásul még ez a szám is alábecsült lehet.

Kozchó Levente véleménye szerint a NEKT legfőbb nehézsége abban rejlik, hogy a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozottsága nem megfelelő.

nagyon sok napenergia érkezett az energiarendszerbe, de az áramimportunk ennek ellenére még mindig magas.

- hangsúlyozta Matisz Ferenc, a Transzformátor Közösségi Energia Központ szakmai tanácsadója.

A szakértők konszenzusra jutottak abban, hogy a szabályozási akadályok eltávolítása és a befektetések ösztönzése elengedhetetlen a zöld átállás felgyorsításához.

Nem a pénzhiány a fő probléma... a befektetők szívesen jönnének, de nem kapnak lehetőséget

- jegyezte meg Koczóh Levente, egyetértve a többi szakértővel abban, hogy az 1000 MW-os szélerőmű célkitűzés nem tűnik elég ambiciózusnak, mivel ennél nagyobb kapacitás is elérhető lenne. Márpedig szükség van arra, hogy a 7550 MW-os hazai napelem-kapacitás mellett egy diverzebb megújuló portfólió épüljön ki hazánkban.

Elemzéseink alapján a NEKT céljainak megvalósítása évente 180 milliárd forint többletköltséget vonna maga után. Még a legoptimálisabb forgatókönyv mellett is ez az összeg csupán 70 milliárd forinttal emelkedne, így az éves összköltség összesen 250 milliárd forintra rúgna.

Mezősi András hangsúlyozta, hogy érdemes odafigyelni erre a kérdésre. Az összehasonlítás érdekében érdemes megemlíteni, hogy Magyarország 2025-ös költségvetése körülbelül 43 ezer milliárd forintnyi kiadással kerül majd tervezésre.

A beszélgetés során előkerült a szakképzett munkaerőhiány is. Abban nem volt vita a szakértők között, hogy ez egy valós probléma, azonban Koczóh Levente úgy látja, hogy van egy egyszerű megoldás a problémára: egyszerűen csak át kellene csoportosítani azokat az erőforrásokat, amelyek most lényegében kiestek az építőiparból - utalva az iparágban tapasztalható létszámleépítésekre.