Valóban figyelemre méltó, de sajnos igaz: ilyen árakon találkozhatunk a körtével a hazai üzletekben és piacokon - Agrárszektor.
Szerezze meg jegyét most még Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
Ahogyan már korábban hírt adtunk róla, az utóbbi évek során hazánkban folyamatosan csökkent a körte termőterülete és a termés mennyisége. Jelenleg körülbelül 1800 hektáron folyik a gyümölcstermesztés, ám a hosszú távú terméspotenciál is csökkenést mutat. A legnagyobb körteültetvények Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben találhatók, de említést érdemel Heves, Zala, Pest és Bács-Kiskun vármegyék jelentős állománya is. A legelterjedtebb fajta a Vilmos körte, amely a hazai termelés közel felét képviseli, de a Fétel Apát és a Bosc Kobak is jelentős szerepet játszanak a piacon.
Tavaly a tavaszi fagyok szerencsére elkerülték az ültetvényeket, azonban a nyári hőhullámok, az elhúzódó aszály és a kártevők – különösen a körtelevélbolha – komoly kihívásokat jelentettek. A termés mennyisége csak intenzív öntözés mellett alakult kedvezően. A korai tavaszi felmelegedés és a forróság következtében a szüret három héttel előbb kezdődött a megszokott időpontnál, ami logisztikai bonyodalmakat is magával hozott. A hozamok pedig 15-30 ezer tonna között változtak.
A hazai körte a nemzetközi piacon a belga, holland, olasz és lengyel termékekkel versenyez. A hollandoknál például az idei szezonban 348 ezer tonnás körtetermést, ami 6%-kal haladja meg az előző évben betakarított mennyiséget. A versenyhátrány oka többek között az éghajlati adottságokban keresendő, amelyek korlátozzák a hozamot és növelik a termelési költségeket. Külföldön már korszerűbb, nagyobb hozamú, alacsonyabb önköltségű és új, licenszes fajták terjedtek el, míg idehaza többnyire a hagyományos típusokat termesztik.
A helyzetet tovább súlyosbítja a szakmai tudás hiánya, a generációváltás elmaradása és az elöregedő termelői közösség. Ezen kívül az új belépők száma is csekély, és a beruházási hajlandóság is rendkívül alacsony.
A körte hazai fogyasztása csökken, az ipari felhasználás jellemzően 20-40%-ot tesz ki, főként a Vilmosból. Az AKI adataiból kiderült, hogy a 2025. január-augusztus közötti időszakban a körte exportértéke jelentős növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest: elérte az 532,2 millió forintot, ami 23,8%-kal haladja meg a 2024. évi 429,9 millió forintos értéket. Ezzel szemben az exportált mennyiség 607,1 tonnáról 539,9 tonnára csökkent, ami 11%-os visszaesést jelent.
Az import oldalon kisebb mértékű változás volt tapasztalható. A körte behozatalának értéke 2025 első nyolc hónapjában 2 671,4 millió forint volt, ami 4,4%-kal haladja meg az egy évvel korábbi 2 559,8 millió forintos értéket. A behozott körte mennyisége ezzel szemben 5 846,6 tonnáról 5 141,7 tonnára csökkent, ami 12,1%-os visszaesést jelent, de még így is nettó importőrnek számítunk. Mind az export-, mind az importoldalon megfigyelhető tehát, hogy a körte esetében kevesebb termék mozgott, de magasabb értéken, ami az árak emelkedésére és a piaci kereslet/kínálat változásaira is utalhat. A boltokban pedig az alábbi árakkal találkozhatunk:
A Nagybani Piacon az I. osztály hazai körte kilója pedig 800 és 950 forint között kapható.
