Otthon vagy az irodában? | Demokrata A munkahelyi környezet megválasztása napjainkban egyre inkább középpontba kerül. Az otthoni munkavégzés kényelme és az iroda strukturált légköre között sokan keresik a legjobb megoldást. Melyik a hatékonyabb? Melyik f

A cikk megosztásához kérjük, kattintson az alábbi linkre, vagy másolja ki, és küldje el emailben: https://demokrata.hu/magyarorszag/otthonrol-vagy-az-irodaban-943452/

Donald Trump már tavaly decemberben kifejezte, hogy hivatalba lépése után szigorú intézkedéseket tervez a távmunkával kapcsolatban. Figyelmeztette az állami szektor dolgozóit, hogy ha nem térnek vissza az irodákba, akkor elbocsátásokra számíthatnak. Ezen felszólítás már elérhető a Fehér Ház hivatalos weboldalán is.

Hozzájárulhat-e a cégek versenyképességéhez az otthoni munkavégzés lehetősége? Miként hat ez a munka hatékonyságára? A kérdéskör a magyar szakmai közvéleményt is megosztja, hiszen sokan eltérő véleményen vannak a távmunka előnyeit és hátrányait illetően.

2014 óta több alkalommal vizsgálta országos reprezentatív kutatás keretében is a hazai cégvezetők és munkavállalók home office-ról alkotott véleményét a Profession.hu. Dencső Blanka, az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője szerint 2014 és 2023 között mindkét piaci szereplő esetében folyamatosan növekedett a támogatók aránya, a pandémia alatt elérte a tetőpontját, utána azonban némiképp csökkent. Ugyanakkor a járvány lecsengésével 2024-ben a foglalkoztatottaknak még mindig a túlnyomó többsége, mintegy 76 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szerinte a munkavégzés hatékonysága nem romlott, sőt akár javult is a távmunkával.

A tavalyi kutatások alapján világossá vált, hogy az otthoni munkavégzés különösen népszerű volt bizonyos csoportok körében. Elsősorban a nők, a 40 év alatti fiatalok, a Kelet-Magyarországon élők, az itthonról külföldre dolgozó szakemberek, valamint a saját vállalkozást alapító munkatársak emelték ki ennek a munkavégzési formának az előnyeit. Ezzel szemben a férfiak, az alapfokú végzettséggel rendelkezők, a nyugdíj előtt állók és a nyugat-magyarországi lakosok általában kevésbé tartották hatékonynak a távmunkát. Ezen kívül az állami oktatási, egészségügyi és szociális intézmények, valamint a nonprofit szektor munkatársai is megkérdőjelezték a home office hatékonyságát.

Dencső Blanka hangsúlyozza, hogy azok a cégek, amelyek a távmunka és az otthoni munkavégzés rugalmasságát helyezik előtérbe, kiemelkedhetnek a munkaerőpiacon. Ezek a vállalatok gyakran vonzóbbak a potenciális munkavállalók számára, hiszen sok szakember számára ma már alapelvárás a home office lehetősége. Ennek köszönhetően szélesebb körben érhetik el a tehetséges pályázókat, akik keresik az ilyen típusú munkakörnyezetet.

Munkahelyváltáskor a magyar munkavállalók számára a legfontosabb tényezők között nem a home office lehetősége szerepel. A prioritások listáját a fizetés és a juttatások vezetik, amit a munkahely könnyű megközelíthetősége, a munkaköri leírás részletei, a megfelelő munkakörülmények és a csapatszellem követ. A munkahelyi légkör is jelentős szerepet játszik a döntésben. Érdekes módon a távoli munkavégzés lehetősége csupán a hatodik helyen áll a fontossági rangsorban. Ugyanakkor a munkavállalók több mint 70%-a számára zavaró lenne, ha a munkaadójuk szigorítaná vagy teljesen megszüntetné a távoli munkavégzést. A legtöbben ugyan nem örülnének ennek a változásnak, de nem cselekednének drasztikusan; sokkal kevesebben lennének, akik a home office korlátozása miatt kompenzációt kérnének, vagy akár felmondanának.

Sári Róza, az életmód-tanácsadó, határozottan elutasítja a home office betiltását vagy kötelezővé tételét. Véleménye szerint az ideális munkarend rendkívül személyre szabott, és a munka teljesítménye nem feltétlenül függ attól, hol és mikor végezzük azt. Róza hangsúlyozza, hogy az otthoni munkavégzés hatékonysága leginkább a munkáltató és a munkavállaló között kialakított kölcsönös bizalmon, valamint a felelősségteljes együttműködésen múlik. Az ilyen jellegű kapcsolatok megteremtése elengedhetetlen ahhoz, hogy a munkavégzés mindkét fél számára előnyös legyen.

Sári Róza rámutat a Cvminta.com weboldalon közzétett 2022-es nemzetközi kutatásra, amely a karrier-tanácsadással foglalkozik. A kutatás alapján kiderült, hogy a home office-ban dolgozók, akik saját bioritmusuk és időbeosztásuk szerint végezhetik feladataikat, akár 50 százalékkal is javíthatják koncentrálóképességüket. Ezzel szemben a vezetők 49 százaléka arról számolt be, hogy az otthoni munkavégzés során csökkent a távolról dolgozók teljesítményébe vetett bizalma…

Szerintem a munkáltatói megközelítések gyakran rossz beidegződéseken alapulnak, hiszen a legfontosabb cél az lenne, hogy a dolgozók, akik saját döntéseik alapján dolgoznak, élvezzék a munkájukat. Az otthoni munkavégzés hatalmas lehetőséget kínál az alkalmazottak számára, hiszen gondoljunk csak bele, mennyi időt takaríthatunk meg az utazások és a hosszú munkahelyi megbeszélések elkerülésével. Ugyanakkor az otthoni munkavégzés komoly átszervezést igényel a mindennapokban, ahol elengedhetetlen az időgazdálkodás mesterfokon való elsajátítása. Vannak, akik a hajnali órákban a legproduktívabbak, míg mások csak késő este találják meg az ihletet, vagyis olyan időszakokban, amelyek nem esnek egybe a hagyományos munkaidővel. Ezzel szemben léteznek olyan munkavállalók is, akiknek kifejezetten szükségük van a munkahelyi környezetre, a csapatszellemre és a személyes, inspiráló kommunikációra, hogy valóban ki tudják hozni magukból a legjobbat.

Az életmód-tanácsadó hangsúlyozza, hogy a munkahelyi környezetben felnőtt idősebb generáció képviselői gyakran a stabilitás és a hagyományos munkaidő előnyeit részesítik előnyben. Ugyanakkor fontos, hogy ők is nyitottak legyenek a rugalmasabb munkavégzési formákra, amelyeket a fiatalabb generáció már mesterfokon alkalmaz. A digitális forradalom eszközeinek kihasználásával ma már akár az óceán túlsó oldaláról is könnyedén végezhetik feladataikat, miközben folyamatosan fenntarthatják a kapcsolatot munkahelyükkel.

A Konnektív Felnőttképző Kft. szakmai vezetője az irodai és az otthoni munkavégzés kombinált formáját tartja a legcélravezetőbbnek, mert véleménye szerint a heti egy-két nap irodai jelenlét lehetőséget nyújt a munkahely iránti lojalitás erősítésére, a személyes kapcsolattartásra, a teljesítmény közvetlen értékelésére.

Kiemelkedően lényegesnek tartom, hogy a távmunka során világosan meghatározzuk a munka és a magánélet határait, hogy fenntartsuk az egyensúlyt. Különösen fontos ez a családanyák számára, akik gyakran nagyobb terhet cipelnek a mindennapokban. Úgy vélem, számukra indokolt lenne, hogy a megnövekedett felelősségeik miatt munkaidő-kedvezményt kapjanak, mint egyfajta kompenzáció.

Balla Ákos, az ingatlanpiac szakértője és a Balla Ingatlan ügyvezető tulajdonosa, figyelemre méltónak találja, hogy Donald Trump beiktatásának egyik kulcsfontosságú momentuma – a WHO-ból való kilépés, az illegális migráció kezelése és a határvédelem mellett – a kormányzati tisztségviselők kötelező jelenléti munkavégzésének bevezetése volt.

- Véleményem szerint bár tagadhatatlanul léteznek otthonról is betölthető munkakörök, számos szakterületen a hatékonyság érdekében valóban indokolt visszatérni az irodába. Tovább árnyalja a képet, hogy a tapasztalatok szerint amennyiben a munkaerőpiacon lévő, teljesen eltérő módon kommunikáló korosztályok nem találkoznak jelenléti munkakörülmények között egy adott cégen belül, bizonytalanná válhat a munka eredményessége is. De például személyi változások esetén is nehezen tudom elképzelni az eredményes integrációs folyamatot a munkahelyi szocializációt nélkülöző digitális térben.

Az Etikus Ingatlanos mozgalom szakértője kiemeli, hogy az irodapiacnak alkalmazkodnia kell a megváltozott igényekhez. Elmondása szerint az iparág sajátosságai közé tartozik, hogy a nagy állami vállalatok és multinacionális cégek jellemzően 3-5 éves időtartamra kötnek bérleti szerződéseket, így a járvány kezdetén sokan beleragadtak az addigi megállapodásaikba. A home office elterjedésével viszont az irodaterületek iránti kereslet drasztikusan csökkent, ezért a jelentősebb cégek fokozatosan kisebb irodákra váltanak az üresen maradt központjaik helyett.

Az üzemeltetéssel és karbantartással foglalkozó cégek tapasztalatai szerint jelentős csökkenés figyelhető meg az irodaházakhoz kötődő étel-, ital- és vízfogyasztásban. A munkavállalók kevesebb időt töltenek ezeken a helyszíneken, ami a takarítási igényeket is csökkenti. Érdemes megjegyezni, hogy az irodák modern technológiája és ergonómikus kialakítása a távmunkában dolgozók számára nem mindig elérhető, így sokan nem tudják kihasználni a kínált előnyöket. A lakóingatlanok mérete nem nőtt, és a pénzügyi korlátok miatt a külön dolgozószobák iránti kereslet sem emelkedett meg jelentősen. Ráadásul a munkáltatók többsége nem áll a távmunkások mögött a megugrott rezsiköltségek kifizetésében sem.