Rekordot döntött a James Webb Űrteleszkóp, amikor felfedezett egy galaxist, amely 280 millió évvel az ősrobbanás után keletkezett. Ez a felfedezés új fényt vet a világegyetem korai szakaszára és a galaxisok kialakulásának folyamatára.

A legújabb felfedezés, a MoM-z14 elnevezésű galaxis, igazi szenzációt keltett a csillagászok körében. Ez a galaxis azért figyelemre méltó, mert a kutatók eddig úgy gondolták, hogy rendkívül kevés galaxis létezhetett ilyen korai időszakban, ráadásul ilyen jelentős vöröseltolódással. A MoM-z14 felfedezése tehát új fényt derít a korai univerzumban zajló folyamatokra és a galaxisok kialakulásának rejtélyeire.

A kutatók szerint az űrtávcső "meglepően korai korszakokból származó, fényes galaxisok lenyűgöző populációját tárta fel", ahol korábban csak nagyon kevés ilyen objektumra számítottak. Az is különleges, hogy a galaxis fényének nagy része csillagoktól származik, nem pedig egy aktív galaktikus magból (AGN), amelyet egy nagy tömegű fekete lyuk táplál. Ez arra utal, hogy MoM-z14-ben hatalmas, fényes csillagok lehetnek - ilyeneket az elméletek már korábban is megjósoltak a korai univerzummal kapcsolatban.

A galaxis kémiai összetétele, például a kiemelkedően magas nitrogén-szén arány, párhuzamba állítható a Tejútrendszer régi gömbhalmazainak anyagával. Ez arra utalhat, hogy ezek a csillagok hasonló környezeti feltételek mellett, illetve azonos folyamatok révén jöttek létre, mint azok, amelyeket a Tejútrendszer legkorábbi csillaghalmazaiban találunk.