A budapesti ingatlanpiacot mostanság rekordsebességgel mozgatják meg a vásárlók: a lakások iránti kereslet tízéves csúcsra emelkedett, és a tranzakciók üteme elképesztő.

A budapesti lakáspiac egy olyan irányba fordult, amelyre már jó ideje nem volt példa: az idei év első negyedévében a tulajdonosok hihetetlen sebességgel, tíz éve nem tapasztalt dinamikával értékesítették ingatlanaikat. Ezt az ingatlan.com legújabb elemzése is megerősíti.

A fővárosi panellakások eladási ideje jelentős mértékben csökkent: míg tavaly átlagosan 91 napig tartott, idén már csak 31 nap alatt találnak gazdára. Különösen februárban és márciusban figyelhető meg a gyorsaság, hiszen az adásvételek mindössze 22-26 napot igényeltek.

A budapesti lakáspiacon figyelemre méltó gyorsulás tapasztalható: míg tavaly egy ingatlan eladása átlagosan 110 napot vett igénybe, addig az idei év első három hónapjában ez az időszak már csupán 64 napra csökkent. A téglalakások esetében az új tulajdonosra várakozási idő 68 napra, míg a családi házak esetében 133 napra módosult. A társasházi lakásoknál pedig szinte rekordközeli, mindössze 56 napos értékesítési időt regisztráltak.

A megyei jogú városokban és a vármegyeszékhelyeken jelentős élénkülés tapasztalható az ingatlanpiacon: az eladási idő átlagosan 106 napra csökkent. Különösen a panellakások esetében figyelhető meg a drámai változás, hiszen itt az értékesítési idő 101 napról mindössze 61 napra esett vissza. Ezzel szemben a községekben és kisebb településeken a folyamat hossza növekedett, az eladáshoz szükséges idő 24-44 nappal hosszabb lett.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője úgy véli, hogy a fővárosi ingatlanpiac dinamizmusát elsősorban a befektetési célú vásárlások és az elhalasztott tranzakciók táplálták. Azonban a következő időszakban a saját célú vásárlók szerepe erősödhet. Ezeknél a vásárlóknál viszont korlátozottabb a vásárlóerő, ami azt eredményezheti, hogy az árak emelkedése lassulhat, és az ingatlanok eladási ideje is meghosszabbodhat.

A szakember hozzátette: bár a piaci élénkülés látványos, még kérdés, mennyire marad tartós. A vásárlók egyre gyorsabban döntenek, különösen a legnépszerűbb lokációkban és lakástípusoknál, ahol már most is komoly verseny van - ez pedig az árakban is érezhető.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az elmúlt hónapokban folyamatosan felfelé mentek a lakásárak, annyira, hogy március első két hetében is drágultak a használt lakóingatlanok februárhoz képest. A zenga.hu ingatlankereső portál adatai szerint jelenleg

Budapesten a lakóingatlanok vásárlása egyre magasabb költségeket jelent: március elején az eladók átlagosan 1,46 millió forintos négyzetméteráron árulták ingatlanaikat. Ez azt jelenti, hogy 40 millió forintért leginkább egy 30 négyzetméteres garzonra lehet számítani a fővárosban. Ezzel szemben egy átlagos 50 négyzetméteres, 2-3 szobás lakás ára már 70 millió forint fölött mozog, és gyakran csak panelházakban található ilyen ajánlat.

Ahogy azt már említettük, a márciusi hónapban továbbra is erősödött az ingatlanpiac: összesen 12 200 ingatlan-adásvétel zajlott, ami 7%-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest, és 10%-kal haladja meg a tavalyi év azonos időszakának adatait. Az idei év első negyedéve pedig a tavalyihoz képest 8%-os emelkedést mutat, hiszen összesen 32 805 tranzakciót regisztráltak. Fontos megemlíteni, hogy az árak emelkedése a második hónap felétől érezhetően csökkentette a keresletet, ami várhatóan a későbbiekben a tranzakciók számában is tükröződni fog.

Ahogy korábban említettük, folyamatban van az identitásvédelmi intézkedések jogszabályba foglalásának előkészítése. Ez a lépés lehetőséget adna az önkormányzatoknak arra, hogy szabályozzák a helyi ingatlanpiacot, és ezzel korlátozzák az ingatlanok megvásárlását a saját területükön. Ezzel a lépéssel a települések védelmet nyernek a túlzott új lakossági beáramlástól, amely sok esetben veszélyezteti a helyi közösségek identitását és karakterét.

Navracsics Tibor az önkormányzati "csúcstalálkozó" keretében tartott bevezető előadásában kiemelte, hogy a Versenyképes járások program fontos célkitűzése az, hogy mind a városok, mind a falvak élhető, "elviselhető" környezetté váljanak.

Emlékeztetett, a budapesti agglomerációban vannak olyan térségek, ahol komoly népességnövekedés történt az elmúlt tíz évben. A gödöllői járás például 20 ezer, a szigetszentmiklósi 19 ezer, az érdi és a budakeszi járás pedig 13-16 ezer lakossal bővült.