Figyelemfelkeltő hír: A muszlim közösségek Franciaországban egyre nagyobb befolyással bírnak, és törekvéseik között szerepel az iszlám jogrend bevezetésének előmozdítása.

A Muszlim Testvériség és a politikai iszlám Franciaországban: a francia titkosszolgálatok által Bruno Retailleau belügyminiszternek készített jelentés alapján az iszlamista csoportok aktívan dolgoznak a saria, vagyis az iszlám jogrendszer bevezetésén az ország területén. Ezt a hírt kedden a Le Figaro című francia újság hozta nyilvánosságra. Retailleau jelezte, hogy szerdán Emmanuel Macron francia elnök vezetésével a védelmi tanács fogja elemezni a jelentést és annak következményeit.

A 73 oldalas jelentés megállapítja, hogy az 1928-ban az egyiptomi Hasszan el-Banna által alapított szervezet hittérítési tevékenysége egyetlen célt szolgál: embereket toborozni egy olyan állam létrehozásához, amely a sarián alapul. Ennek érdekében a dokumentumban részletesen kifejtett módon országszerte különféle hálózatok kiépítésére törekszik.

A jelentés megírása érdekében a szerzők 2024-ben Franciaország és Európa különböző tájain jártak, ahol számos érdekes tapasztalatot szereztek. Különösen figyelemre méltó volt, hogy 45 francia tudóssal, valamint muszlim vezetőkkel folytattak eszmecserét, gazdagítva ezzel a kutatásuk háttéranyagát.

A jelentés alapján...

Franciaország területén összesen 55 megyében 139 olyan imahelyet azonosítottak, ahol a szervezet aktívan jelen van. Emellett további 68 helyszínt is felfedeztek, amelyek szoros kapcsolatban állnak a szervezettel.

Mint rámutattak, ez a Franciaországban működő 2800 muszlim imahely hét százaléka, hozzátéve: becsléseik szerint a szervezethez tartozó vagy ahhoz közel álló mecsetekben péntekenként - azaz a hagyományos iszlám közösségi ima idején - átlagosan 91 ezer hívő fordulhat meg.

Bár a Muszlim Testvériség hivatalosan csupán 53 egyesületet irányít, a rendelkezésre álló információk alapján...

amelyek a vallási élet számos területén - például jótékonysági egyesületek révén - tevékenykednek.

A közösségi médiák világát vizsgálva a dokumentumban hangsúlyozzák, hogy az úgynevezett

A jelentés alapján... a Muszlim Testvériség igyekszik folyamatos legitimációt szerezni magának és ennek érdekében szervezeteket és hálózatokat hoz létre. A többi között az 1980-as évektől kezdve a mozgalom az egykori UOIF - Iszlám Szervezetek Szövetsége Franciaországban - jogi keretein belül próbált működni. Ezek, a dokumentum szerint úgynevezett

A kettős diskurzus jelenségében Chakib Benmakhlouf, az Európai Iszlám Szervezetek Szövetségének jelenlegi vezetője és az Európai Muszlimok Tanácsának korábbi elnöke, hangsúlyozza, hogy az európai jogi keretek révén lehetőség nyílik arra, hogy "pozitív fényben tüntessük fel a tisztességes muszlim modellt, akit az iszlám terjesztésének példamutató képviselőjeként ismernek el, anélkül, hogy hangsúlyoznánk (...) a valóságot, miszerint..."

A testvériség olyan összetett hálózatokat alakít ki, amelyek a mecsetek köré szerveződnek. Tevékenységeik széles spektrumot ölelnek fel, a Korán oktatásától kezdve a sportegyesületek működtetésén át az iszlám alapú társkeresésig. Emellett közösségi boltok üzemeltetésével is foglalkoznak, és fontos szerepet vállalnak a munkavállalás elősegítésében is. Ezzel párhuzamosan kiemelt figyelmet szentelnek a humanitárius kezdeményezésekre, valamint aktívan harcolnak az iszlamofóbia ellen.

A hálózatok jellemzően a szegénységgel küzdő, muszlim többségű városrészekben és a várospolitika szempontjából kiemelt területeken működnek. Ezek a közösségi kezdeményezések a helyi lakosság igényeire válaszolva alakítják tevékenységeiket. A vezetőik tapasztalt aktivisták, akik nem csupán a hálózat sikerességére összpontosítanak, hanem arra is, hogy jó kapcsolatokat építsenek ki a helyi hatóságokkal.

A testvériség különös figyelmet fordít arra, hogy segítséget nyújtson a fiatal muszlimok identitáskeresési kihívásaiban. Elemzők véleménye szerint az ideológiai megoldások kidolgozása kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban, mivel ezek segíthetnek a fiataloknak abban, hogy megtalálják helyüket a társadalomban.

A jelentés hangsúlyozza, hogy a testvériség eszméje körülbelül 70 évvel ezelőtt kezdett teret hódítani Európában, különösen Franciaországban. E folyamatot jelentősen befolyásolták az ötvenes években elindult migrációs hullámok, amelyek során az első, a testvériséget támogató szervezetek Nagy-Britanniában, Németországban és Svájcban jöttek létre. Ezt követően Belgium és Franciaország is csatlakozott ehhez a mozgalomhoz.

A testvériség retorikájában és szerepvállalásában meghatározó elemet játszik a dokumentum szerint az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatos felszólalás, kiemelve, hogy "Franciaországban az antiszemitizmus még mindig jelen van a mozgalom tagjainak diskurzusában". A szakértők hangsúlyozzák, hogy

és több, "anticionista prédikátort" is meghívtak előadni.

A jelentés készítői hangsúlyozzák, hogy az iszlamisták véleménye szerint "a köztársaság által nyújtott értékek már nem elégségesek", így sürgetik egy új és nyílt párbeszéd megkezdését.

A jelentés kitér a testvériség közel-keleti támogatóira is, kiemelve Katart és Törökországot, hozzátéve, hogy ezzel szemben Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben igyekeznek ellehetetleníteni a mozgalmat. A szerzők kiemelik, hogy Ankara erőteljes támogatást biztosított az iszlamisták olyan kampányainak, mint például a francia termékek bojkottja Emmanuel Macron francia elnök egy 2020-ban elmondott, az iszlám szeparatizmus veszélyeire figyelmeztető beszéde után.